Fitoremediáció 3. Radionuklidok. A magasabbrendű növények létfontosságú elemei A Földet felépítő közel 90 stabil elemből a növényekben 40-50 fordul elő.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nitrogén vizes környezetben
Advertisements

Alkalmazott kémia Növénytermesztő és ökológiai gazdálkodó felsőfokú szakképzésben tanulóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita
A LÉGKÖRI NYOMANYAGOK FORRÁSAI ÉS NYELŐI
Az ammónia 8. osztály.
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
A savanyú talajok javítása
Hologén Környezetvédelmi Kft. Kovács Miklós November 24. A szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása.
Anyagszállítás a növényekben
Az ásványi anyagok forgalma
Vízminőségi jellemzők
ARZÉN.
Kémiai szennyvíztisztítás
Szennyezettség kimutatásának módszerei
Anorganikus komponensek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek.
Savanyodás Savanyú talajok javítása
agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök
Alkalmazott kémia Növénytermesztő és ökológiai gazdálkodó felsőfokú szakképzésben tanulóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita
agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök
NH4OH Szalmiákszesz Ammónium-hidroxid
A VEGYI KÉPLET.
Laboratóriumi kísérletek
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
A HIDROGÉN.
Mangáncsoport elemei.
ÁTMENETIIFÉMEK (a d-mező elemei)
A légkör - A jelenlegi légkör kialakulása - A légkör összetétele
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZVÉDELEM.
A talaj kémiája & a talajszennyezés
Az elemek lehetséges oxidációs számai
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
A talaj 3 fázisú heterogén rendszer
Szappanok káros hatása
V. A vanádium-csoport Nb régen columbium Előfordulásuk, ásványaik
A növények ásványianyag-felvétele
A növények táplálkozása
Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpont Izotópkutató Intézet Sugárbiztonsági Osztály ICP-SFMS alkalmazása radionuklidok meghatározására környezeti.
STRONCIUM-ION MEGKÖTŐDÉSÉNEK KINETIKÁJA TERMÉSZETES AGYAGMINTÁKON
A KDT-KTVF TEVÉKENYSÉGE A GÁTSZAKADÁS UTÁN :
A növények táplálkozása
KÉSZÍTETTE: Takács Zita Bejer Barbara
Tavak, tározók rehabilitációja
ARZÉN. 50 μg/L  10 μg/L A határérték meghatározása: Maximálisan megengedhető arzén bevitel: 2 μg arzén/kg/nap Átlagos 70 kg-os testtömeget feltételezve.
Felszíni vizek minősége
ARZÉN.
48. kísérlet Sók azonosítása vizes oldatuk kémhatása alapján
átlagos mennyisége a szárazanyagban több 0,1 %,
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
Az ásványok és kőzetek mállása
NÖVÉNYI TÁPANYAGOK A TALAJBAN
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
Fitoremediáció.
Készítette: Benedek Judit Z9XG35
Uránszennyezés a Mecsekben
Vízminőség védelem A víz az ember számára: táplálkozás, higiénia, egészségügy, közlekedés, termelés A vízben található idegen anyagok - oldott gázok -
II. RÉSZ OLAJSZENNYEZÉSEK.
Bioremediáció Technológiai eljárás, mely biológiai rendszereket használ a környezet megtisztítására a (toxikus) hulladékoktól Fogalmak: biodegradáció,
(Ős)környezet rekonstrukciós lehetőségek Dél-Budapesten Háros-szigetCsepel-sziget Bogsch Ildikó.
A Duna partján történt események röviden! Pillman Nikolett Schäffer Ivett.
H2, alkáli- és alkáliföldfémek
Felszíni vizek minősége
Pernye Energia és környezet keletkezése, tulajdonságai,
A K V A R I S Z T I K A Főbb témakörök - a víz - a hal
Vízminőség-védelem Készítette: Kincses László. Milyen legyen az ivóvíz? Legyen a megfelelő… mennyiségben minőségben helyen Jogos minőségi elvárás még,
A Föld vízkészlete.
A savas eső következményei
47. lecke A növények vízháztartása
Bevezetés Az ivóvizek minősége törvényileg szabályozott
Előadás másolata:

Fitoremediáció 3. Radionuklidok

A magasabbrendű növények létfontosságú elemei A Földet felépítő közel 90 stabil elemből a növényekben fordul elő. Ebből - jelenlegi ismereteink szerint - 14 az esszenciális!

Fiatal növények átlagos tápelem összetétele szárazanyagra vonatkoztatva

Ionkoncentráció borsó gyökér szövetében (Taiz – Zeiger, 1991; Higinbotham et al. után, 1967)

Tápelemek a hajtásban (i) funkciót ellátó (ii) retranszlokálódó Tápelemek a gyökérben membrán sejtfal Tápelemek a talajoldatban Szerves anyagokban levő tápelemek Talajrészecskéken adszorbeálódott tápelemek Kicsapódott tápelemek Transzport a xilémbenTranszport a floémben adszorpció, influx kicserélődés, efflux Földfeletti szerv (hajtás) Gyökérzóna (talaj) mineralizálódás immobilizáció deszorpció adszorpció oldódás kicsapódás

A talaj fontosabb tulajdonságai I. Heterogén rendszer (három komponensű) 1. Szilárd fázis (ásványok 43-45%, szerves a. 5-7%) 2. Cseppfolyós fázis (víz, talajoldat 35-40%) 3. Légnemű fázis (talajlevegő 5-20%) (CO 2, O 2, N 2, vízgőz) II. Tápanyagok előfordulása (anionok, kationok) 1. Fixálva 2. Felületen kötve 3. Talajoldatban III. Pufferképesség, kémhatás 1. Aktuális aciditás 2. Potenciális aciditás IV. Tápanyagutánpótlás, kémhatás 1. Savanyú sók (semlegesítés, Ca(OH) 2 ) 2. Lúgos sók (NH 3 toxicitás) V. Tápelemek mozgása a talajban (intercepció, tömegáramlás, diffúzió)

Kálium Talajban: rács-K, adszorbeált-K, talajoldatokban lévő K. Előfordulás: túlnyomórészben K +, citoplazma ( mM), szárazanyagtartalomban (~ 2-5 %), kritikus levél koncentráció <2 %, nem metabolizálódik. Fiziológiai funkció: elektroneutralitás fenntartása (H + efflux), kb. 50 enzimet aktivál, ozmotikum, vízháztartás, sztómák működése, ABA), sejtmegnyúlás szabályozása (IES → H + efflux), nasztikus levélmozgás. Hiány hatása: citoplazma pH csökken (zavar a NR működésében és a vízellátásban); reutilizálódik, idős levélszél perzselődés. Utánpótlás: K 2 SO 4 ; gyökérfelvétel; savanyú só. Radioökológiai vonatkozások: Cs + > Rb + > K + adszorpció a talajban.

Kálium hiány

Mikrotápanyagok (nyomelemek) áttekintése I. Esszenciális mikroelemek: Fe, B, Mn, Zn, Mo, Cu, Cl, Ni II. Esetenként kedvező hatású elemek: Na, Si, Co, Se, Al, (I, V, Ti, stb.) III. Ismeretlen vagy toxikus hatású elemek: Cd, Pb, Hg, As, Cr, Li, stb. IV. Gázformájú károsító anyagok: SO 2, NH 3, NO x, O 3, H 2 S, stb. V. Radioaktív elemek:

Fontosabb környezetszennyező anyagok Arzén: As (talaj- és vízszennyező, toxikus hatású csírázásra, növekedésre). Kadmium: Cd (toxikus, Zn fiziológiai funkcióját zavarja, csatorna-iszap szennyezettsége gyakori, foszfát műtrágyákban is előfordul). Ólom: Pb (környezetszennyező elem, Pb 2+ a Ca 2+ -hoz kötődő anyagcserét zavarja). Stroncium: Sr (Sr 2+ - Ca 2+ kompetíció, 90 Sr-szennyezés – csontszövet, biológiai – fizikai t ½ ). Cézium: Cs ( 137 Cs + - K + kompetíció speciális vonatkozásai, növényben könnyen mobilizálódik, talaj-növény 137 Cs szennyeződése, biológiai – fizikai t ½ ). Plutónium: Pu ( 239 Pu atombomba töltete, talaj-, növény-, környezet-szennyeződés). Polónium: Po ( 210 Po természetes radioaktív izotóp, 238 U radioaktív bomlási sor tagja, növényben, pl. dohány levelében jól akkumulálódik).

Az embereket érő sugárzások 79 %természetes forrásból 19 %orvosi alkalmazások révén 2 %nukleáris fegyverek, atomerőművek

A talajban előforduló radionuklidok jellemzői

A sugárzó anyaggal szennyezett terület megtisztításának lehetőségei a szennyezett felszíni talajréteg eltávolítása ( felső 40 cm); a radionuklidok immobilizálása; a növények radionuklid felvételének csökkentése; a radionuklidok fitoextrakciója.

Vertikális migrációs sebességek

Talajosztályozás: 137 Cs migráció

Talajosztályozás: 90 Sr migráció

Az uránium speciációja

U akkumuláció és koncentráció

U koncentrációk borsóban

U koncentráció és akkumuláció különféle növényfajokban

Komplexképzők hatása TalajoldatbanHajtásban

Radiocézium koncentrációk növényfajokban

A radiocézium felvételét befolyásoló tényezők

Talajjavító hatása a radiocézium megoszlására Talajjavító:zeolit ammónium-ferri-hexaciano ferrát(II) (AFCF)

Külső K + koncentrációk hatása a radiocézium influxra K + és Ca 2+ műtrágyák alkalmazása

A talajoldat K + és 137 Cs tartalmának hatása a hajtás 137 Cs tartalmára

A radiocézium fitoextrakciója Mikorrhizák: inkonkluzív szerep ! Ektomikorrhiza csökkenti a radiocézium és stroncium felvételét erdei fenyőnél. Ektomikorrhiza fokozza a radionuklid felvételt Pinus ponderosa és radiata fajoknál. VA mikorrhiza fokozza a radiocézium felvételt Paspalum notatum-nál. VA mikorrhiza csökkenti a radiocézium felvételét Festuca ovina-nál.

Cézium akkumuláció növényfajokban

Biofilmek Cél: atomerőművek radioaktív vizének tisztítása Biofilm képző baktérium populációk 57 baktérium (  -,  -,  -Proteobacteria, Firmicutes, Actinobacteria) Radioaktív ( 60 Co, 137 Cs, 134 Cs, 54 Mn, 65 Zn) Oligotróf körülmények (0,5 µ g/liter nitrát, szulfát, klorid) Visszatartják a radionuklidoka, különösen a 60 Co-t

Biofilmek

Biofilmek kolonizáció acélfelületen (epifluoreszcens felvételek) 106 nap után 170 nap után

Biofilmek Statikus acél 71 nap Dinamikus acél 80 nap Statikus titán 26 nap Dinamikus acél 51 nap (kész biofilm)

Biofilmek statikus dinamikus Radionuklid akkumuláció acél: 60 Co, 65 Zn, 54 Mn, 51 Cr titán: 59 Fe, 95 Nb