BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A gyermeki viselkedés pszichés zavarai
Advertisements

EGÉSZSÉGKULTÚRA Mentsük meg saját magunkat?! Egészségfejlesztés I.
NEVELÉS A CSALÁDBAN.
AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány.
Egyén a szervezetben Vezetés és szervezés BA Pécs.
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék.
VISELKEDÉSELEMZÉS AZ ORVOSI PSZICHOLÓGIA OKTATÁSÁBAN
Szociális munka az onkológiában
Bevezetés a tanácsadásba Dr. Dan Brinkman.. Tanácsadás  Nátán esete (2Sám 12:1- 14)
Kreatív technikák és terápiák a pszichiátriai betegek közösségi alapú ellátásaiban Endre Szilvia május 23.
Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV):
& ERŐFORRÁSOK AZONOSÍTÁSA
Alkoholizmus.
Önismeret Horváth Renáta.
Bulémia Rövid leírás : A bulímia falási rohamokkal járó kényszerbetegség, melynek során a beteg rövid idő alatt igen nagy mennyiségű étel - jellemzően.
Alkoholizmus.
A nevelés stílusa.
PSZICHOLÓGIA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓK SZÁMÁRA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
Franz Alexander, a pszichoszomatika zsenije…
Behaviorizmus (előzmények)
Bevezető előadás. Összegzően meghatározhatjuk úgy is a személyiséget, mint az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedéses mintáit, melyek.
Szociális tanuláselmélet
A SZEMÉLYPERCEPCIÓ, SZTEREOTIPIÁK, ELŐITÉLETEK
Ideális – Valóságos – Sugallt Dányi Zoltán ref. lelkipásztor, pasztoral - pszichológus Budapest
Kötődés, Kötődési zavarok Rokszin Mónika.
Kötődés, Kötődési zavarok Rokszin Mónika.
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
Az ember egszisztenciális szükségletei és a karakterből eredő, különböző szenvedélyek Erich Fromm.
Gyermek és fiatalkori devianciák kialakulása
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
AKUT BETEGSÉGEK ELLÁTÁSA
Egyéni döntések a szervezetben
Dr. Berghammer Rita Magatartástudományi Intézet
Konfliktus Dr. Ternovszky Ferenc: Nemzetközi menedzsment európai szemmel BGF - Külkereskedelmi Főiskolai Kar Vállalkozások és Emberi Erőforrás Menedzsment.
A TÁRSADALMOSODULÁS LEGFONTOSABB FELTÉTELE A SZILÁRD IDENTITÁS TUDAT, VALAMINT AZ ALKALMAZKODÁSI-, A BEILLESZKEDÉSI-, ÉS A VISELKEDÉSI NORMÁK ELSAJÁTÍTÁSA.
Az emberi magatartást kialakító tényezők
Egészséges életmód: a testmozgás élettani hatásai
2007/2008 II.: MENEDZSMENT GYAKORLATOK
Biztos Kezdet and the Early Years Foundation Stage
A pszichológia mint tudomány
A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya
 1.Interakcióban jön létre!  2.A megoldás is csak interakcióban  lehetséges, melynek eszköze a  kommunikáció  (speciális kommunikáció)  Kommunikációm.
Nevelés és nevelői attitűdök
TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK AZ IDEGEN NYELV OKTATÁSBAN
Az első és második nyelv elsajátítás elméletei
A lelki egészség védelme az iskolában
A kriminálpszichológia
SPECIÁLIS TANULÁSI NEHÉZSÉGEK
Mindennapi veszteségeink
Ki segít a segítőnek?. A segítő „születése” Hogyan válik valaki segítővé? Az ember, mint eredendően társas lény, nembeli lényegeként hordozza a proszociális.
Kooperatív oktatással a befogadás támogatásáért
Személyiségünk szerepe - a lelki-, és energiaegyensúly megtartásában
Engedelmesség Milgram kutatása A kísérleti személyek 2/ 3-a úgy volt irányítva, hogy azt higgyék sérülést okoznak más emberi lénynek Az eredmények megismétlődtek.
Speciális gyermekvédelem
GÉNEK ÉS VISELKEDÉS.
Behaviorizmus Szociális tanuláselméletek
Személyiségfejlődési zavarok
PSZICHOPATOLÓGIAI ALAPFOGALMAK: Szorongásos és depresszív állapotok jellemzői Szorongásos és depresszív állapotok jellemzői Lajkó Károly SZTE, Pszichiátriai.
VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS DIMENZIÓI II. Lajkó Károly SZTE, Pszichiátriai Klinika Magatartástudományi csoport
VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS DIMENZIÓI I.
VISELKEDÉSELEMZÉS, VISELKEDÉSTERÁPIÁS és KOGNITÍV TERÁPIÁS MÓDSZEREK
VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS DIMENZIÓI I.
A SZEMÉLYISÉG BEHAVIORISTA MEGKÖZELÍTÉSE
Nemi sajátosságok a vállalkozói készségekben
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
Stressz, stresszreakciók, stresszkezelés
KÁROS SZENVEDÉLYEK - Kábítószerek (illegális szerhasználat)
Tanulás és emlékezet 5. előadás.
Előadás másolata:

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Lajkó Károly SZTE Magatartástudományi Intézet lajko.karoly@med.u-szeged.hu

Pszichológiai elmélet választás I. Megfelelés alapú: teljes képet ad a jelenségvilágról (tudatról, viselkedésről, érzékelésről, személyes élményről, stb) II.Változtatás szempontú: nem kell struktúrákat részletekbe menően ismerni, csak a változtatás lehetőséges pontjait Megismerés: intellektuálisan izgalmas Változtatás: gyakorlatban mindig szükséges A lelki szenvedés indokolatlanul gyakori

Az orvosok stressz-helyzetei „Problémás” betegek bizalmatlan, ellenséges viselkedés együttműködés hiánya, káros életmód „tudálékos” beteg, „manipulatív” hozzátartozó rossz hír közlése, együttérzés terhei „Problémás” kollégák Autokrata vezetés Territórium viták a kollégákkal, személyzettel Probléma önmagunkkal „Omnipotencia” érzés, képesség túlértékelése „Kiégés”, pszichológiai segítség elfogadása

A viselkedés a központban Ki mit tesz és mit nem Beszól nekem, nem tudok rá azonnal válaszolni Visszautasítja a közeledésemet A barátai fontosabbak, rájuk hallgat Nem takarít az albérletben, zaj a kollégiumban A szülő korlátoz, barátomat ellenzi Klikkesedés a csoporton belül Csoporttársam állandóan dicsekedik Sokat iszik vagy eszik Halogatom a tanulást, leblokkolok a vizsgán

A „B” pszichológia oktatásának célkitűzései Hatékony viselkedés befolyásolás készségének elsajátítása Konfliktus kezelés kulturáltan Viselkedésszabályozás tudományos ismerete ‘Népi’ pszichológiai és a tudományos megközelítés összehangolása Az egyediség problémáinak kezelése

MIÉRT KELLENEK AZ ELMÉLETEK? A modellek a jelenségvilág bonyolultságát leegyszerűsítik A teendők vezérfonalaként használhatók Az ismeretlen feltérképezése analógiák alapján kísérleti igazolás PARADIGMA KERESÉS

A MODELLEK HIÁNYOSSÁGAI A modell állítás elméleti alapjait önkényesen választjuk meg (paradigma) A modellek érvényességi köre korlátozott A tudomány szétszedi a jelenségeket Az élet összetettségben létezik (emergens) Az elméletek általánosak Az ember pszichológiai jelenségei egyediek Az ok kereső orvosi modell előnytelen

Komplex rendszerek tudománya Átívelő fogalmak alkotása Emergens tulajdonságok: az egész több mint a részek összege ‘Lefelé’ kontroll: az egész hatást gyakorol a részek viselkedésére Nem-lineáris változások: ‘pillangó effektus’ Elman: drámai viselkedés zavarok hátterében nincsenek drámai okok

A VÁLASZTOTT PARADIGMÁNK A lelki működést döntően a viselkedés minősége határozza meg Az emberi viselkedés végeredményben a környezeti tényezők hatása alatt áll A pszichológiai zavarok kezelése a viselkedés közvetlen változtatása felől Gyógyító tevékenységünk kívülről befelé halad

Az emberi viselkedés jellemzői Nagyon sokféle komplex rendszer állandó együttműködésének eredménye Emergens: nem vezethető vissza biológiai, szociális vagy mentális állapotokra A viselkedés elválaszthatatlan a környezetétől A kiválthatóság körülményeinek tisztázása Érzékeny a környezeti következményeire A viselkedésnek a funkciója a fontos, amely az előidézett környezeti változással mérhető

„B” pszichológia oktatás céljai Az itt megszerzett ismereteinket a gyakorlatban is fel tudjuk használni Hatékony viselkedés befolyásolók legyünk Szót értsünk laikus elképzelésekkel Egységes képünk legyen a pszichés és viselkedési zavarokról Sok embernek tudjunk segíteni Saját lelki egészségünket is megőrizzük Amit a hallgatóság még javasol…..

Viselkedés szempontú megközelítés A viselkedés az élet alapmozzanata Legfőbb funkciója: a fennmaradás biztosítása Külső veszély elhárítása Szervezet igényeinek kielégítése Az ember környezete a másik viselkedése végletesen szociális lények vagyunk Kommunikáció: a másik ember viselkedésének befolyásolása

Az emberi viselkedésszabályozás színterei 1. Viselkedés és környezet találkozásai (tanulásos tapasztalatok) 2. Biológiai tényezők (környezeti megfogalmazásban) 3. Nyelvi vagy szimbolikus szabályozás (szociális környezet normái, az egyén ‘kikövetkeztetései’ a jövőre)

Viselkedési zavarok keletkezési helyei Nem az ‘okokat’ keressük A viselkedés zavarok kifejlődésének területei: Biológiai evolúció: múlt a jelenben Tanulás beépített hibái A nyelvi szimbólumok ‘váltóátállításai’ Környezeti stresszek, jövő kihívásai Ép struktúrák mellett is súlyos viselkedési zavarok léphetnek fel

A pszichológiai bajok keletkezési helyei A lelki működést döntően a viselkedés minősége határozza meg Mit kaptunk induláskor milyen biológiai alkattal rendelkezünk mit tanultunk, tapasztaltunk Milyen fizikai, szellemi környezetbe kerültünk Milyen kihívások várnak ránk Milyen viselkedési képességgel rendelkezünk az adott életkorban Milyen célt tűztünk ki, mit várunk el másoktól

Lelki szenvedés leggyakoribb formái Szorongásos állapotok: veszély anticipálása megoldási képesség hiánya elkerülő viselkedés Depresszió: viselkedési gátoltság feladás fázisai ÖNGYILKOSSÁG

Miért változik a viselkedés? VISELKEDÉSELEMZÉS Miért változik a viselkedés? Elméleti oldal (általános elvek): Mely tényezők felelősek a viselkedés megjelenéséért? Mely tényezők változtathatók gyakorlatban? Gyakorlati oldal (egyéni tervezés): Egy adott személy viselkedésének megjelenésében szerepet játszó tényezők azonosítása Hogyan magyarázzuk a nem adaptív viselkedést (öngyilkosság, alkoholizmus, dohányzás, falánkságot, lustaságot, stb.)?

Viselkedés érzékeny a közvetlen következményeire Viselkedésmódosítás alapja: Viselkedés érzékeny a közvetlen következményeire Mások nem kívánt viselkedését a mi viselkedésünk látja el következményekkel Csak egyéni megközelítés lehetséges

Az asszertív viselkedés Jogaink kultúrált érvényesítése Kommunikálni azokkal az emberekkel, akikkel nem vagyunk szinkronban: akik fölényeskednek akik kihasználnak akik nem viszonozzák az érzéseinket Akik bűntudatot keltenek

Alapasszertívitás: „Nem” mondás képessége - Nekem ennek a kérésnek a teljesítése nehézséget jelentene. Mégis szeretnéd? - Igen! - Te aztán tudod az érdekeidet érvényesíteni. Ez esetben az én rovásomra szeretnéd?

Hatékony viselkedés eszköze Ürügy-lényeg megkülönböztetés módszere a tartalom: ürügy válaszolni a lényegre kell A lényeg: az egyén indokolatlan negatív minősítése, (lekezelése, kihasználása, visszautasítása) elítélhetőség kontextusába helyezése A válasz tartalma: a másik viselkedésének összevetése az együttélés írott vagy íratlan szabályaival

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének hatásai Azonnal ellátja következményekkel a másik viselkedését Felhívja a figyelmet az együttélés normáira Lehetőséget ad a konfliktusok kulturált megoldására, agressziót megelőzi Nem csak a pszichiátriai, hanem a testi betegségeket is pozitívan befolyásolja Életminőséget javítja

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszere és rejtett stresszek Helyzet: egy középkorú nő több hetes táppénz után visszamegy dolgozni. Munkatársnője enyhe nyomatékkal megjegyzi: Milyen jól nézel ki! - Valami olyasmit érzek a hangnemedből, mintha szerinted én nem is voltam olyan súlyos beteg.

Melyik választ preferálná? Egyik csoporttársával moziba megy és arra kéri, hogy ön fizesse ki a mozijegy árát, mert nincs nála pénz. De korábban már hasonló ürügyekkel egy-két ezer forintos tartozást halmozott fel. - Jól van, de erről jut eszembe, hogy akkor nem csak a mozijegy árával jössz, hanem a korábbi tartozásaidat is kellene rendezned. - Nekem ez problémát okozna, mert folyamatosan azt érzem, hogy te az én érdekeimet mindig háttérbe szorítod.

Melyik választ preferálná? Egy munkavezető megkéri az egyik munkatársát, hogy javítson ki valamit a műhelybe. Erre a következő választ kapja: Főnök, már megint engem pécézett ki, csinálja a Jancsi, ő jobban ráér. - Mivel van annyira elfoglalva, hogy nincs erre ideje. - Most azt gondolja, hogy nagy nyilvánosság előtt visszavonom az utasításomat, és azt teszem, amit nekem itt nagy nyeglén javasolt?

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása A bizalmatlan beteg Ürügy: legyen szíves valamilyen komolyabb vizsgálatra elküldeni, már tíz éve fáj a fejem és semmit sem javultam. A lényeg: Mit gondol, ki hibáztatható ezért a krónikusan meglévő problémájáért? Azt érzi, hogy elégedetlen velem?

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása Ellenséges beteg Ürügy: Ön nem orvos, ön egy hentes! Fel fogom jelenteni. A lényeg: Biztos benne, hogy ez a meglehetősen lesújtó minősítése megalapozott? Mi van akkor, ha ez valójában csak indokolatlan rágalmazás?

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása Az együttműködés hiánya Ürügy: Önnek kórházi kezelésre és szigorú ágynyugalomra van szüksége. - Doktor Úr, én nem maradok itt! A lényeg: Bizonyára alapos oka van, hogy ilyen döntést hozott. Nem mondaná el, hogy mi az az ok, ami miatt akár életveszélyes helyzetbe is kerülhet?

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása A „tudálékos” beteg Ürügy: Doktor Úr, úgy érzem, hogy nekem a csontvelőm van elrohadva. Nem tudna valamilyen jó gyógyszert adni erre? A lényeg: Ön természetesen olyan szavakkal számol be a bajáról, ahogy azt érzi. El tudna-e fogadni más, azaz orvosi magyarázatot a tüneteinek okáról?

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása A „manipulatív” hozzátartozó Ürügy: Behoztuk a mamit, fel kellene venni egy kis felerősítésre. A lényeg: Mi lesz akkor, ha a vizsgálat azt mutatja, hogy az ön anyja nem igényel sürgősségi intézeti ellátást és az üres ágyakat súlyosabb betegek számára kell fenntartani?

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása A rokkantnyugdíjazáshoz papír kellene Ürügy: Írja bele, hogy én nem tudok dolgozni, mert nagyon fáj a derekam! A lényeg: Nézze, nekem bajom lenne abból, ha vizsgálati leletekkel nem tudom igazolni a diagnózist. Szeretné, hogy mégis az elvárásai szerint írjam meg a leletet?

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása A rossz hír közlése, együttérzés terhei Ürügy: Sajnos a szövettani eredmény azt mutatatta, hogy nem jóindulatú a daganat. - Akkor tehát hamarosan meg fogok halni? A lényeg: Ezt senki sem tudhatja pontosan, csak azt, hogy bárhogyan is alakul az állapota, mi mindig ön mellett leszünk.

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása A büntető főorvos Ürügy: Kórteremben a betegek előtt a főorvos ingerülten mondja: - Ne szerencsétlenkedjen már azzal a vénás injekcióval! A lényeg: Biztosan tetszik tudni, hogy nem fog javulni a kézügyességem, ha a betegek előtt megszégyenítenek.

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása A territórium villongások paramedikális személyekkel Ürügy: Magának sem esne le az aranygyűrű a kezéről, ha egyszer megmérné a beteg vérnyomását. A lényeg: Gondolja, hogy ilyen hangnemben előadott kérés után szívesen fogom segíteni az önök munkáját?

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása A pszichológiai segítség elfogadtatása Ürügy: Kollégája jól érezhetően ittas állapotban kezd el dolgozni, ingerülten beszél a betegekkel. A lényeg: Szeretnék nekem valamit visszajelezni a jelenlegi állapotodról, de félek, hogy nem segítségnek vennéd, hanem ellenségeskedésnek.

VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS DIMENZIÓI I. Lajkó Károly SZTE Magatartástudományi Intézet lajko@nepsy.szote.u-szeged.hu

ELMÉLETI ALAPVETÉSÜNK A lelki működést döntően a viselkedés minősége határozza meg A pszichológiai zavarok kezeléséhez a viselkedés változtatása is szükséges Az emberi viselkedés végeredményben a környezeti tényezők hatása alatt áll Gyógyító tevékenységünket a környezeti tényezők változtatásával kezdeményezzük

Viselkedés befolyásolás akadályai Laikus nézetek: viselkedéshez erő kell Érzésekből fakad a viselkedésünk A viselkedésnek oka van Először az okokat kell elhárítani Okok az érzések vagy gondolatok Az érzéseket vagy a gondolkodást kell megváltoztatni A kiválthatóság körülményeit kell ismerni

Az emberi viselkedésszabályozás színterei 1. Viselkedés és környezet találkozásai (tanulásos tapasztalatok) 2. Biológiai tényezők (környezeti megfogalmazásban) 3. Nyelvi vagy szimbolikus szabályozás (szociális környezet normái, az egyén ‘kikövetkeztetései’ a jövőre)

Viselkedéstan (behaviorizmus) történeti előzményei Thorndike: hatástörvény Watson: Belátásra épülő pszichológiák ellen Pszichológia tudományos alapra helyezése Belső események mellőzése (reifikáció) Skinner: viselkedés a szervezet észlelhető aktivitása (gondolat, érzés, vegetatív izgalom) Kóros viselkedés kifejlődésében a tanulás szerepét hangsúlyozzák

Operáns kondicionálás Pavlovi kondicionálás Obszervációs tanulás A tanulás formái Nyelvi jelek nélküli: Operáns kondicionálás Pavlovi kondicionálás Obszervációs tanulás Nyelvi jelekkel: emergens komputáció viselkedés szabályirányított lesz Lényege: új funkcionális kapcsolatok létesülnek

Operáns viselkedés fogalma Viselkedés, amely a környezeten változást idéz elő Operáns viselkedési osztály, amely azonos környezeti következményekkel jár (hazudni, ügyesnek, becstelennek, viccesnek, jó anyának, rossz orvosnak lenni) Operáns viselkedés nem a formája, hanem a környezeti hatása alapján osztályozható Operáns viselkedés és a környezet egymástól elválaszthatatlan

Az operáns viselkedés képlete A : B C A = előzmények (Antecedent) B = viselkedés (Behavior) C = következmények (Consequences)

Viselkedés érzékeny a közvetlen következményeire Viselkedésmódosítás alapja: Viselkedés érzékeny a közvetlen következményeire Mások nem kívánt viselkedését mi viselkedésünk látja el következményekkel Csak egyéni megközelítés lehetséges Operáns szemléletmód alkalmazása

Viselkedéstan alapfogalmai: Megerősítő stimulus, megerősítés Büntető stimulus, büntetés Negatív megerősítés Közvetlen és intermittáló megerősítés Kontingencia fogalma Diszkriminatív stimulus Extinkció Megalapozó műveletek

Megerősítő stimulus fogalma A viselkedés által előidézett környezeti következmények, amelyek azt eredményezik, hogy a szóban forgó viselkedésforma megjelenési valószínűsége megnő Funkcionális meghatározás: tényt ír le Egyediek: a viselkedéselemzés deríti ki, hogy mi megerősítő és mi nem

Megerősítők formái Étel, ital Optimális szenzoros stimuláció Normális testhőmérséklet Pihenés, alvás Élvezeti szerek, nikotin, kávé, drog Simogatás, érintés, Szexuális stimuláció Hatalom, kontroll, birtoklás

Megerősítés folyamata és eredménye Megerősítés fogalma: tanulási folyamat, amely során egy viselkedésforma megjelenési valószínűsége megnő Megerősítés állapota: biológiai hajlamosság bizonyos viselkedésformákra A tanuláshoz csak adni lehet

Megerősítőkkel létrehozott viselkedésformák jellemzői A viselkedést jó érzések kísérik Kreativitás fokát javítja Magasabb produktivitás a munkában Kevesebb hiányzás, selejt Irányítja a figyelmet Viselkedésváltozás hátterében a megerősítők változása is állhat

Büntető stimulus fogalma A viselkedés által előidézett környezeti következmények, amelyek azt eredményezik, hogy az adott viselkedésforma megjelenési valószínűsége lecsökken vagy gátlás alá kerül Kerüljük a kontaktust velük Más viselkedésformák valószínűsége nő

Büntetők formái Levegő hiány bármilyen okból Sérülések, extrém hőhatások Elektromos áram Bizonyos illatok és ízek Erős hanghatások, bizonyos látványok Száraz bőr Megalázó megjegyzések, kirekesztés

Büntetés folyamata és eredménye Büntetés fogalma: tanulási folyamat, amely során egy viselkedésforma megjelenési valószínűsége lecsökken Büntetés állapota: gátoltság bizonyos viselkedésformák megtételére A tanuláshoz csak adni lehet: büntetett viselkedésformák újraélednek

Büntetők hatásai Beszűkíti a viselkedési repertoárt Szelektív figyelem (csak a veszélyre) Új viselkedésformákat indít el A viselkedést averzív lelki állapot kíséri Negatív megerősítés kiinduló pontja

Negatív megerősítés Ha egy viselkedés valamilyen büntetéses állapotot megszüntet vagy enyhít, a jövőben gyakrabban fog jelentkezni Az alkalmazkodás szempontjából legtöbbször hátrányos

Pozitív és negatív megerősítés Mind pozitív mind a negatív megerősítés gyakoribbá teszi a viselkedést Pozitív megerősítés esetében viselkedés a környezetből megerősítő stimulust vált ki Negatív megerősítés: averzív lelki állapot vagy helyzet megszűnik vagy mérséklődik

Negatív megerősítés során létrejövő viselkedésformák Hazudozás, ‘nem mondás’ képtelenség Túlzott alkoholfogyasztás Étkezési zavarok Dohányzás Fóbiás viselkedésformák rögzülés Kényszeres, mágikus viselkedések Depressziósok ingerültsége Elkerülő viselkedés fenntartója

Elkerülő viselkedés kifejlődése Elmenekülő viselkedés: aktuális averzív helyzetből kilépés Elkerülő viselkedés proaktív viselkedés ‘nehogy’ viselkedés Fennmaradással kapcsolatos Készség hiánnyal arányos

Időzítés szerepe Közvetlen megerősítés szabálya: csak a közvetlenül jelentkező környezeti következményeknek van hatása a viselkedés jövőben sorsára A viselkedéssel összefüggésben lévő környezeti következményeknek erősebb a hatása, mint a véletlenszerű környezeti eseményeknek

Kontingencia fogalma A környezetnek azt a tulajdonságát, amelytől függ, hogy egy adott viselkedésforma milyen stimulust (megerősítőt vagy büntetőt) fog eredményezni Terápiás beavatkozás lényege: kontingencia változtatás A betegek szégyen és bűntudat nélkül tudjanak a problémájukról beszélni

Diszkriminatív stimulus fogalma Előzmények (Antecedent), amelyek jelzik, hogy milyen kontingencia van érvényben Azáltal szabályozzák viselkedésünket, hogy előre jelzik annak várható következményeit Alkalmat teremtenek az operáns viselkedésre (kocsma az ivásra, nyitott táska a lopásra, hegy a megmászására, stb.)

Extinkció fogalma Viselkedés nem eredményezi a megerősítőket (kontingencia változott) A viselkedés a jövőben kisebb valószínűséggel fog jelentkezni Frusztráció érzése kíséri A büntetés extinkciója: viselkedés újra éledése, gátoltság megszűnése

Intermittáló megerősítés Az operáns viselkedés nem minden esetben eredményez megerősítőt Intermittáló megerősítéssel kifejlődött viselkedés: az extinkció lassabban következik be (követelődző gyermek, játékszenvedély, horgászok, személyiségzavar látszata) Büntetés extinkciója elhúzódik Sokkal veszélyesebbnek ítéljük meg a környezetet, mint amilyen valójában

Operáns kondicionálás Pavlovi kondicionálás Obszervációs tanulás A tanulás formái Nyelvi jelek nélküli: Operáns kondicionálás Pavlovi kondicionálás Obszervációs tanulás Nyelvi jelekkel: emergens komputáció az egyén ‘kikövetkeztetései’

Pavlovi kondicionálás Stimulus - stimulus között kapcsolat feltétlen inger feltétlen reakció (FR) (feltétlen reflex, biológiailag adott) esetleges inger feltétlen inger FR (tanulás, semleges stimulus funkciót kap) esetleges inger feltételes reakció (feltételes reflex, új környezeti kapcsolat )

Feltétlen reflexek I. Étel nyáladzás, gyomornedv Rossz étel émelygés, hányás Kemoterápia hányinger, hányás Meleg hatás izzadás, kipirulás Hideg hatás izomremegés, érgörcs Idegen test a tüsszentés, köhögés légutakban asztmás roham

Feltétlen reflexek II. Fény a szembe pupilla szűkület Ütés az inakra izom összehúzódás Fájdalmas inger végtag visszahúzása Új inger odafordulás Nemi szervek merevedés ingerlése nedvesedés tejelválasztás

Feltételes reflexek A rossz étel fogyasztásának a körülményei önmagában émelygést váltanak ki Kemoterápia körülményei önmagukban már hányingert, hányást váltanak ki Poros helyiségek asztmás rohamot eredményezhetnek Konfliktus helyzetek vérnyomás emelkedés Deviáns szexuális reakciók

Reflexek érzelmi kísérője Feltétlen reflexek kellemes és kellemetlen érzelmekkel járnak együtt A feltételes reflexek is érzelmekkel járnak együtt: kondicionált érzelmi válasz A kondicionált érzelmi válasz nem azonos a feltétlen reflexeket kísérő eredeti érzéssel Szorongás, szexuális izgalom Érzelmek környezeti kontroll alatt

Pavlovi és operáns kondicionálás összehasonlítása A pavlovi kondicionálás: velünk született (biológiailag rögzített) reflexekre épül belső egyensúlyt tartja fenn Operáns kondicionálás: változatos viselkedésformákhoz kapcsolódik, amelyek a külső környezeten változtatnak

Pavlovi és operáns kondicionálás átfedései Kondicionált érzelmek megerősítőként vagy büntetőként funkcionálhatnak I. Pavlovi kondicionálással jó vagy rossz érzés kiváltása II. Jó vagy rossz érzés megerősítőként vagy büntetőként funkcionál (reklámok, szavazás, közvélemény alakítás)

Megerősítők formái Elsődleges megerősítők: a szervezet biológiai fennmaradásához szükségesek Másodlagos megerősítők: funkciójukat pavlovi kondicionálás révén szerzik Általános megerősítők

Elsődleges megerősítők Étel, ital Optimális szenzoros stimuláció Normális testhőmérséklet Pihenés, alvás Élvezeti szerek, nikotin, kávé, drog Simogatás, érintés, Szexuális stimuláció

Általános megerősítők Szokványosan több elsődleges megerősítővel járnak együtt figyelemkapás pénz események kontrollálása Hatalom, birtoklás jóindulat, szeretet

Büntetők formái 1.Elsődleges büntetők: a szervezet biológiai fennmaradását gátolják Környezeti stresszek 2. Másodlagos büntetők: funkciójukat pavlovi kondicionálás révén szerzik 3. Általános büntetők

Elsődleges büntetők Levegő hiány bármilyen okból Elektromos áram Szövetszétesés, sérülések, extrém hőhatások Elektromos áram Bizonyos illatok és ízek, amelyek émelygést, hányingert okoznak Erős hanghatások, bizonyos látványok Száraz bőr

Általános büntetők Szokványosan több elsődleges büntetővel járnak együtt: elutasító magatartás lekezelés, hideg tekintet kontrollvesztés, nem válaszolnak kérdésre kritikus pillantás, rosszindulat Megalázó megjegyzések, kirekesztés

Operáns kondicionálás Pavlovi kondicionálás Obszervációs tanulás A tanulás formái Nyelvi jelek nélküli: Operáns kondicionálás Pavlovi kondicionálás Obszervációs tanulás Nyelvi jelekkel: emergens komputáció az egyén ‘kikövetkeztetései’

Obszervációs tanulás IMITÁCIÓ: mechanikus utánzás MODELL TANULÁS: mások viselkedésének megfigyeléséből származó információk felhasználása Új viselkedésformák elsajátítása Gátolja vagy felszabadítja a viselkedést Média, divat és az agresszió Orvosi példaképek Az orvos példamutatása

Biológia és környezet egymásrautaltsága Megalapozó műveletek: olyan környezeti elrendezések, amelyek a megerősítők vagy a büntetők hatását drámaian felerősíti Motiváció: belső igény, de külső környezeti elrendezéstől függően változik Depriváció: növeli a stimulus viselkedés befolyásoló hatását Telítettség: optimális stimuláció igénye

VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS DIMENZIÓI II. Lajkó Károly SZTE, Pszichiátriai Klinika Magatartástudományi csoport lajko@nepsy.szote.u-szeged.hu

Az emberi viselkedésszabályozás színterei I. Viselkedés és környezet találkozásai (funkcionális kapcsolatok, tanulás) II. Biológiai tényezők (környezeti megfogalmazásban) III. Nyelvi szabályozás (szabályirányított viselkedés, szociális környezet normái)

A biológiai tényezők kérdőjelei Laikusok leegyszerűsítései: viselkedés befolyásolás kudarcait öröklött tulajdonságokkal magyarázzák Agykutatók: az agykutatás eredményeire nem lehet alapozni a pszichológiai vagy filozófiai elméleteket Agysérüléseiből nem lehet az ép idegrendszer viselkedési zavarait levezetni Az idegrendszer részeire szedéséből nem kapunk vezérfonalat gyakorlati teendőkhöz

Az agy evolúciója Hüllőagy: agytörzs és középagyi struktúrák viszcerális funkciók szabályozása Ősemlős agy: limbikus rendszer ösztönök, emóciók szabályozása Újemlős agy: neocortex óriási tanulási kapacitás szimbólumhasználat A majom és az ember piramis sejtjei közötti szövettani különbség nem észlelhető

A viselkedés ‘szétszedése’ A viselkedést kivitelező struktúrákból nem tudunk a viselkedés funkciójára következtetni A veleszületett motoros programok evolúciós segítségek vagy hátrányok A környezet ad ‘vázat’ a viselkedésnek A komplexitás új viselkedési teljesítményt eredményez Viselkedés nem az idegrendszer közvetlen utasításának eredménye

A viselkedés ‘anatómiája’ A viselkedést három komplex rendszer állandó együttműködése hozza létre: az idegrendszer a test biomechanikája a környezet A viselkedés nem vezethető vissza az összetevőkre (emergens) A viselkedés környezeti hatása és nem a kivitelező struktúrák ismerete fontos

Viselkedés és genetika Genetikai információk környezeti hatásokra aktiválódnak Genetikai információk elsősorban a szervezet strukturális épségét tartják fenn Az idegrendszernek van önszerveződő képessége Az agyfejlődésben: genetikus, epigenetikus hatások összefonódnak A gének a viselkedés kezdeti feltételeit adják

Kötődés elmélete (Bowlby) Anya-csecsemő kapcsolat minősége maradandó hatást gyakorol a későbbi viselkedési tulajdonságokra Bizonytalan-elkerülő: A típusú személyiség Biztonságos viszony: B típusú személyiség Bizonytalan, ambivalens: C típusú személyiség Hosszú az út a genetikától a viselkedésig

Egyes személyiség típus következményei A típus: fokozott teljesítmény és kontroll igény, időzavar, ellenséges reakciók Következmény: szívinfarktus veszélye B típusú: harmonikus C típus: elkerülő, gátolt, csökkent önértékelés Következmény: rákhajlam

Biológiai tényezők környezeti megfogalmazásban Az egyén biológiai tulajdonságaira a viselkedéséből következtetünk A viselkedési tulajdonságokat átlaghoz történő viszonyítás alapján értékeljük A viszonyítást környezeti történésekkel jellemezzük (bátor, ügyes, erős, kitartó, szelíd, domináns, stb. személyiség)

Viselkedés hosszú fejlődés eredménye Milyen biológiai tulajdonsággal indul (viselkedés kezdeti feltételei) Milyen egyéni tapasztalatokat szerez (tanulás) Viselkedési tulajdonságokat a biológiai alkat és a környezet találkozása alakítja Kinek milyen környezeti tényező megerősítő A környezet aspektusai között mennyire tud különbséget tenni

Megerősíthetőség és büntethetőség fogalma Az élőlény biológiai alkatától függ, hogy számára a környezet mely aspektusa szolgál megerősítőül vagy büntetőül A különböző élőlények biológiai tulajdonságai megerősíthetőségi, illetve büntethetőségi sajátosságokkal jellemezhetők Azonos fajon belüli egyedek megerősíthetőségi, illetve büntethetőségi sajátosságaiban mennyiségi eltérések

A megerősíthetőség és büntethetőség eltérései Állandó ütközés a környezettel (stressz) Terhes nők megkívánásai Anorexia: étel nem megerősítő Homoszexuális: azonos nemű megerősítő Túlzott ragaszkodás: enyhe visszautasítás is erősen bűntető Dominancia igény eszköze az agresszió Személyiségzavarok alapja

Személyiségzavarok Kezdeti feltételek és hosszú fejlődés kombinációjaként súlyos viselkedési zavarok Paranoid: veszélyt lát, bizalmatlan Schizoid: szociális hatások nem érdeklik Antiszociális: megszegik a szociális normákat Narcisztikus: önimádók Hisztrionikus: külsőségek fontosak Határeseti: labilitás, ragaszkodásuk változik Dependens: mástól függnek Kényszeres: rend megszállottjai

Viselkedés biológiai oldala: múlt a jelenben A megerősíthetőség, illetve büntethetőség az evolúció eredményeként adott Környezeti események közötti különbség tétel (diszkrimináció) biológiai örökségen alapszik Beépített biológiai mechanizmusok mereven reagálnak a környezeti történésekre Erősen változó környezetre gyakran ősi módon reagálunk

Viselkedés kiválthatósága Bizonytalan helyzetre rituális vagy mágikus viselkedés Stresszre adott regressziós viselkedésformák: kisgyermek ‘hisztizése’ disszociatív tünetek: kézremegés, szédülés, beszédelakadás, váratlan elgyengülés, ‘startle’ reakció ‘holttá tettetés’ (‘freezing’) Ösztönös reakciók: Illik a környezethez vagy nem (agresszió, szexuális tevékenység)

Etológiai dimenziók fogalma A fennmaradás ősi szociális környezete: hierarchia, rangsor, territórium ragaszkodás A kedvezőtlen változásokra erőteljes viselkedési és érzelmi reagálás (a fennmaradás ősi veszélyhelyzetei) Az egyes ember biológiai alkata az etológiai dimenziókban mutatott érzékenységgel jellemezhető

Hierarchia típusai Biológiai hierarchia: dominancia büntetésre épül (állatoknál csak ez van, primitív közösségek, bűnözők) Formális hierarchia: közösségi élet működtetéséhez, szervezési funkciók Erkölcsi hierarchia: fölényt érez, mivel közösség hasznos tagjának tartja magát Ősi biológiai reagálási mintázatokat a szimbolikus stimulusok is kiválthatják

VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS DIMENZIÓI III. Lajkó Károly Magatartástudományi Intézet lajko@nepsy.szote.u-szeged.hu

Az emberi viselkedésszabályozás színterei I. Viselkedés és környezet találkozásai (funkcionális kapcsolatok, tanulás) II. Biológiai tényezők (környezeti megfogalmazásban) III. Nyelvi szabályozás (szabályirányított viselkedés, szociális környezet normái)

ÉLET: az anyag és információ értő egymásrautaltsága Az anyagvilág törvényszerűségei kérlelhetet- lenül érvényesülnek (determinizmus) Az információ irányt ad az anyagvilág történéseinek (DNS információ és anyag) A természet erőinek az információ által történő kordában tartása Az egész visszahat a részekre, „lefelé kontroll” A közösség egybe tartásának eszköze a nyelv

A közösség kontrollja szimbolikus eszközökkel Közösség fennmaradásra törekszik A közösség az együttélés szabályait, normáit megfogalmazza A közösség az egyes ember viselkedésére rákényszeríti a szabályok, normák követését Szabályirányított viselkedés segítség is Csak nyelvi készséggel rendelkező lények képesek szabályirányított viselkedésre

Szabálykövető viselkedést fenntartó tényezők Fizikai környezetben: Szabály valóságos viszonyokat ír le (távoli, ritka, veszélyes következmények) Szociális környezetben: Szabálykövetést a közösség domináns személyei szankcionálják (közösség érdekeire hivatkoznak) Értelmes magyarázatadás kényszere

Az emberi nyelv jellemzői A NYELV VISELKEDÉS Kommunikáció: viselkedés befolyásolás A tartalma magunk vagy mások viselkedésében ölt testet Szociális környezet indítja el és tartja fenn Viselkedési válasz és stimulus egyszerre Gondolkozás: nyelvi stimulusok emergens kombinációja ‘Inkább a modellek haljanak meg, mint mi magunk’

Beszédtanulás egyéni története Hangadás differenciált megerősítése „Beszélő és „hallgató” egy személyben Szószerintvétel kontextusa: virtuális környezet Realitás tesztelés kifejlesztése Szabálykövetés és szabály felfedezés elvárása Akarat: szabálykövetés önállósodása Akaraterő: jutalom anticipálása Kritikus személyek szerepe

Kritikus személyek felismerése Akit csodálunk, akinek tekintélye van Akik előtt jó színben akarunk feltűnni Dicsérete, elmarasztalása túlzottan erős viselkedés motiváció vagy érzelmi válasz Jellemző szófordulatai: "Ha a helyedben lennék, akkor ...", "Hogy képzelhetsz ilyent!", "Ugyan már!","Már megint...", "Na látod, ugye megmondtam";

A kritikus személyek mellékhatásai Közvélemény valódiságának a hite „Harc az igazságért” Maximalizmus kényszere „Magam miatti” viselkedéskörnyezeti háttere Saját szabályok rugalmatlansága: „Légy hű önmagadhoz!” „Ok nélküli” stressz-reakciók Belső történések kontrollálása (paradox) Pszichiátriai tünetek elindítója és fenntartója

Az akarat korlátai A közvélemény formálói fogva tartanak A szabad akarat bizonyításának kényszerpályái Paradox működés: ellentétes eredmény elalvás, felejtés, elpirulás, kézremegés, izzadás Legyőzni az izgulást, lámpalázat, idegességet, az erőtlenség, a rossz hangulatot, a szorongást, impotenciát, pánikot

VISELKEDÉSVÁLTOZTATÁS LEHETŐSÉGEI Lajkó Károly Magatartástudományi Intézet lajko@nepsy.szote.u-szeged.hu

Viselkedés determináltsága Tanulás: viselkedés és környezet találkozásai (ontogenetikus kontingenciák) A biológiai tényezők: evolúciós előzmény (filogenetikus kontingenciák) A nyelvi készség: a tanulás és a biológiai determináció felül írása, de a közösségi kontingenciák hatása felerősödik Szimbólum használat: szabadulás az anyagvilág kérlelhetetlen törvényszerűségei alól

Viselkedésváltoztatás akadályai A tanulásos tapasztalatok negligálása A biológiai sajátosságok és környezeti elvárások diszkrepanciája A normarendszer figyelmen kívül hagyása Normál és normatív szabályozás ütközései Elfeledkezés az anticipációs képességről Egymással ellentétes és tágabb kontextusok hatása Nem megfelelő módszer alkalmazása

Nyelvi viselkedés hozzájárulása Virtuális környezetet teremt ‘emberek feletti’ bíróság hite Szószerint vétel kontextusa a szimbólum azonos a valósággal A belső állapotok metaforikus megjelenítése és kontrollja: paradox jelenségek A nyelvi viselkedés önállósulása: anticipáció ’kikövetkeztetés’ miatt a büntetés korlátlan A kritikus személy hatását felerősíti merev szabályirányított viselkedés

Kóros viselkedés viselkedéstani megközelítése Folyamatos átmenet normális és kóros között Súlyos elmebetegek is időszakosan normálisan viselkednek A tanulás elvei érvényesek, csak a tartalom kóros (megerősítés, büntetés, diszkrimináció, sajátszabály) Nem igazán találják meg „alkatrész” hibát A viselkedés meghatározók szerencsétlen konfigurációja

A lelki szenvedés forrásai: a fennmaradás veszélyeztetése Az etológiai dimenziók negatív történései: rangsorban lecsúszás (viszony) személyes tér (idő) beszűkülése ragaszkodási igény frusztrálása Elítélhetőség kontextusa: az egyént a közösség káros tagjának minősítik Jövő előrevetítése (múlt tapasztalatai alapján)

A stressz dimenziói A stressz-reakciók és a stressz Stressz: azok a környezeti tényezők, amelyek gátolják a fennmaradást nagy élet események mikrostresszek halmozódása Etológiai dimenziók negatív történései Büntetés anticipálása: közvélemény reakcióinak elővételezése

Stressz-csökkentés stratégiája Okok keresése helyett operáns szemléletmód alkalmazása rejtett stressz-források felismerése Akut stressz-reakciók gyógyszeres kezelése Kritikus személyekkel fenntartott viszony rendezése Készség tréningek bevetése: másik ember viselkedésének hatékony befolyásolása Segítő közösséghez tartozás

„B” pszichológia lényege: készség tréning Sikeres interperszonális viselkedés elősegítése (több megerősítő, kevesebb büntető) Biológiai működés átállítása: defenzív helyett offenzív lelki állapot Az elkerülő viselkedés visszaszorítása Az anticipáció pontosítása, optimista jövő

Hatékony viselkedés eszköze Ürügy-lényeg megkülönböztetés módszere a tartalom: ürügy válaszolni a lényegre kell A lényeg: az egyén indokolatlan negatív minősítése, (lekezelése, kihasználása, visszautasítása) elítélhetőség kontextusába helyezése A válasz tartalma: a másik viselkedésének összevetése az együttélés írott vagy íratlan szabályaival

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása Egy fiatal embernek egy hónapja fája a hasa. Hajnali 2-kor megy sebészhez. Ürügy: A vizsgálat szinte teljes biztonsággal kizárja, hogy nincs sebészeti betegsége. Valószínű, hogy stressz okozhatja a tüneteit. Pszichiáterhez kellene fordulnia. Beteg: akkor csak beképzelem a bajt? Lényeg: Majd III. évben pszichológiai gyakorlaton

Az orvos viselkedéstani önismeret Kommunikációs stílus: arrogáns, túlzottan határozott kihasználható, szorongó, bizonytalan Milyen normarendszert követ Kiégettség jeleinek felismerése: munkájával elégedetlen betegekkel, kollégákkal rossz viszony túlzott alkoholfogyasztás súlyosabb pszichés zavarok

VÉGE

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása A bizalmatlan beteg Ürügy: legyen szíves valamilyen komolyabb vizsgálatra elküldeni, már tíz éve fáj a fejem és semmit sem javultam. A lényeg:

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása Ellenséges beteg Ürügy: Ön nem orvos, ön egy hentes! Fel fogom jelenteni. A lényeg:

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása Az együttműködés hiánya Ürügy: Önnek kórházi kezelésre és szigorú ágynyugalomra van szüksége. - Doktor Úr, én nem maradok itt! A lényeg:

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása A „tudálékos” beteg Ürügy: Doktor Úr, úgy érzem, hogy bennem a negatív energiák vannak felhalmozva. Nem tudna valamilyen jó méregtelenítő gyógyszert adni erre. A lényeg:

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása A „manipulatív” hozzátartozó Ürügy: Behoztuk a mamát, fel kellene venni a egy kis felerősítésre A lényeg:

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása A rokkantnyugdíjazáshoz papír kellene Ürügy: Írja bele, hogy én nem tudok dolgozni, mert nagyon fáj a derekam! A lényeg:

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása A rossz hír közlése, együttérzés terhei Ürügy: Sajnos a szövettani eredmény azt mutatatta, hogy nem jóindulatú a daganat. - Akkor ez azt jelenti, hogy hamarosan meg fogok halni? A lényeg:

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása A büntető főorvos Ürügy: Kórteremben a betegek előtt a főorvos ingerülten mondja: - Ne szerencsétlenkedjen már azzal a vénás injekcióval! A lényeg:

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása A territórium villongások paramedikális személyekkel Ürügy: Magának sem esne le az aranygyűrű a kezéről, ha egyszer megmérné a beteg vérnyomását. A lényeg:

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása A pszichológiai segítség elfogadtatása Ürügy: Kollégája jól érezhetően ittas állapotban kezd el dolgozni, ingerülten beszél a betegekkel. A lényeg: