Multikulturális nevelés

Áttekintés A multikulturális nevelés kialakulása Mit értünk multikulturális nevelés alatt? Az interkulturális kompetencia Az előítélet és csökkentésének eszközei A tanterv és a taneszközök multikulturális szempontú átalakítása Tanítási és tanulási stílusok Nyelv, kultúra, kétnyelvűség Oktatáspolitika és multikulturális nevelés

A multikulturális nevelés kialakulása Nagy-Britannia Egyesült Államok Európa Terminológiai problémák

Mi a multikulturális nevelés? /A multikulturális nevelés/ „a migráció következtében kialakult pluralitásra adott /oktatáspolitikai/ válasz”. (Mihály, 2001) Tusa C. (2003): A fogalom értelmezhető különböző kultúrájú országok (Európai Unió) esetében is.

Mi a multikulturális nevelés? A multikulturális nevelés az oktatás-nevelés teljes átalakításának progresszív irányzata. Az iskoláztatás hiányosságait, hibáit és a benne megjelenő diszkriminációt elemzi és próbálja korrigálni. A társadalmi igazságosság és egyenlőség eszméiben gyökeredzik, és azt a célt tűzi maga elé, hogy olyan oktatást-nevelést biztosítson minden gyermek számára, ami lehetővé teszi, hogy adottságaikat a lehető legnagyobb mértékben kibontakoztathassák, és hogy a társadalom tájékozott és aktív tagjaivá váljanak helyi, nemzeti és globális szinten egyaránt. A multikulturális nevelés szerint az iskolákban rakjuk le a társadalmi átalakítás alapköveit, és az iskolák döntő szerepet játszanak az elnyomás és az igazságtalanság felszámolásában. /Gorski, 2000/

Gorski szerint a multikulturális nevelés: A multikulturális nevelés az oktatás-nevelés teljes átalakításának progresszív irányzata. Az iskoláztatás hiányosságait, hibáit és a benne megjelenő diszkriminációt elemzi és próbálja korrigálni. A társadalmi igazságosság és egyenlőség eszméiben gyökeredzik, és azt a célt tűzi maga elé, hogy olyan oktatást-nevelést biztosítson minden gyermek számára, ami lehetővé teszi, hogy adottságaikat a lehető legnagyobb mértékben kibontakoztathassák, és hogy a társadalom tájékozott és aktív tagjaivá váljanak helyi, nemzeti és globális szinten egyaránt. A multikulturális nevelés szerint az iskolákban rakjuk le a társadalmi átalakítás alapköveit, és az iskolák döntő szerepet játszanak az elnyomás és az igazságtalanság felszámolásában.

Multikulturális nevelés : minden olyan pedagógiai kezdeményezés, mely több kultúra együttélését hivatott elősegíteni, ill. többkultúrájú embereket próbál képezni. Magában foglalja: különböző kultúrák és perspektívájuk integrálását az oktatásba (tantervbe) A kultúrák egyenértékűségének közvetítését Az előítélet csökkentését célzó módszereket. (nyitottságra, toleranciára nevelés) A más kultúrájúakkal való együttműködés képességének kialakítását. A diszkrimináció megszüntetése érdekében tett strukturális és törvényi változtatásokat A különböző kisebbségi csoportok hátrányait felszámolni próbáló kezdeményezéseket.

A kultúra funkciói (Klein, 1993) „Szemüveg”: meghatározza az érzékelés és a kogníció mikéntjét, kereteit Az emberi viselkedés alapját képező motívumok egy részét szolgáltatja Meghatározza (mindenfajta) értékelés kritériumait Az identitás alapjául szolgálhat. Jellegzetes kommunikációs módokat biztosít.

Interkulturális kompetencia Nyelvi kompetencia Identitás, tudatosság Attitűdök Ismeretek Készségek

Az interkulturális kompetencia kialakítása Saját kulturális identitás tudatosítása A célkultúra megértése A kultúra fogalmának/természetének megértése Eszközök: Direkt tanítás Reflexió Kipróbálás (kontaktus is - EU projektek)

Kulturális (nemzeti) identitás Mit jelent magyarnak lenni? „ugyanazt, mint a németnek azt, hogy ő német…” ??? Magyarok (29 fő): Büszkeség (9,6%) Tartozni valahova (8%) (Közös, sajátos stb.) kultúra (8%) Nyelv (5,6%) Szeretet (4,8%) (36%) Németek (10 fő): kellemetlen, nem tetszik, nem büszke stb. (31,8%) negatív történelem: 9% „kettősség” „világpolgár vagyok” „NDK-s vagyok” „semmit” „csak az útlevél ér vmit”

Az előítélet – definíciók Buss (1961): Egyénekkel szembeni ellenséges érzések vagy aggresszivitás, melynek alapja az egyén csoportbeli hovatartozása. Allport (1954): Az etnikai előítélet hibás és rugalmatlan általánosításon alapuló ellenszenv. ... valamely személlyel szemben érzett idegenkedő vagy ellenséges attitűd, melynek alapja pusztán annyiban van, hogy az illető személy egy adott csoporthoz tartozik, és ennek következtében feltételezik róla, hogy a csoportnak tulajdonított negatív tulajdonságokkal ő is rendelkezik.

Az előítélet meghatározásával kapcsolatos problémák Érzelmi és értelmi komponens Értelmi komponens: sztereotípia „Rossz”-e a sztereotípia? Megszüntethető-e a sztereotípia/előítélet?

Milyen tényezők felelősek az előítéletek kialakulásáért? Általánosan érvényes pszichés mechanizmusok Az adott társadalom (közösség) struktúrája A személyközi kommunikáció jellegzetességei (az előítéletek „tanulása”) Egyéni különbségek

Az előítéletek csökkentésének eszközei Értelmi komponens (sztereotípiák): tanterv és taneszközök átalakítása = információközlés  jól informált rasszisták? Érzelmi komponens: kooperatív tanulás

A multikulturális tanterv A tantervi változtatások korán megjelennek, mert a, a hiányosságok szembeötlőek b, korrigálásuk relatíve könnyűnek látszik A tantervi változtatások céljai: - többkultúrájú társadalomban/világban való életre készítsen fel; - kisebbségi kultúrákhoz tartozó gyerekek esetében: önértékelés növelése, kontextus relevánssá tétele; - kulturális tudatosság növelése, előítéletek, diszkrimináció, rasszizmus csökkentése minden gyerek esetében.

A tanterv átalakítását célzó irányzatok csoportosítása (Banks, 1993) Hozzájárulás szemlélete A kulturális bővítés szemlélete Az átalakítás szemlélete Döntéshozás és társadalmi felelősségvállalás

Multikulturális foglalkozástervek Anyanyelv: más kultúrák meséi Szavaink háza Történelem: őseink (nevünk!) Egy esemény több szempontból való bemutatása Idegen nyelv: A másik kultúra bemutatása a nyelv segítségével, interkulturális kompetencia kialakítása

A taneszközök multikulturális szempontú vizsgálata Jelentősége A taneszközökben fellelhető torzítások típusai: Kihagyás Sztereotipizálás Szelektivitás és egyensúlyfelbomlás Valósághűtlenség Fregmentáció és izoláció Nyelvi részrehajlás

Tanítási-tanulási stílusok és kultúra Tanulási stílus: következetes viselkedés, amellyel az egyén a tanulást megközelíti; meghatározza, hogy a tanuló az adott tanulási környezetből mit és hogyan tud értelmezni, ill. hogyan tud interakcióba lépni. Mezőfüggő – mezőfüggetlen Struktúra iránti igény Érzékszervi dominancia (auditív, vizuális, írott nyelvi, kinesztetikus) Tanulási stílus és kultúra összefüggése

Tanulási stílusok – érzékszervi preferencia (Rose, 1987) vizuális auditív kinesztetikus helyesírás Látod magad előtt a szót? Kimondod magadban? Leírod, aztán eldöntöd? koncentrálás Előadás/tanulás közben zavar a rendetlenség, az előtted ülő feje stb? …zavarnak a hangok és zörejek? … zavar, ha körülötted mást csinálnak? Ha a számí-tógépen nem tudsz vmit… Diagrammot keresel a súgóban Felhívod egy barátodat Addig kattintgatsz (próbálkozol), amíg sikerül.

Nyelv, kultúra, kétnyelvűség A nyelv szerepe a (multikulturális) oktatásban és nevelésben A kétnyelvűség meghatározása A kétnyelvűség típusai Additív és szubtraktív kétnyelvűség A kétnyelvűség és a kognitív fejlődés kapcsolata: küszöb-elmélet Alapvető kommunikációs készségek  tanuláshoz szükséges (absztrakt) fejlett nyelvi készségek Multikulturális nevelés és nyelv

Eltérő kultúrák és oktatáspolitika Milyen tényezők befolyásolják az oktatáspolitika viselkedését a különböző kultúrákkal szemben? - a kisebbségi csoportok különböző jellemzői - ebből eredően: céljai és a célok megvalósításának lehetőségei - a domináns csoport jellemzői - politikai és gazdasági helyzet - anyaország és fogadóország kapcsolata - nemzetközi nyomás

Milyen céljai lehetnek a kisebbségeknek? Asszimiláció Integráció az etnikai identitás megtartásával: ehhez kapcsolódóan: az oktatási célok fejlődése a) elismertetési fázis b) a kisebbségi oktatás megindítása, mennyiségi fejlesztés c) megszilárdítás és adaptáció (minőségi fejlesztés) d) nyelvek és kultúrák együttélése

A domináns csoport oktatáspolitikai válaszai L2 ismeretének hiányából eredő tanulási deficit Hátrányos helyzetből eredő tanulási deficit Kulturális különbözőségből eredő tanulási deficit Az anyanyelv ismeretének hiányából eredő tanulási deficit Nyelvhasználat támogatása a privátszférában Nyelvek és kultúrák egyenlősége

Egyéb oktatáspolitikai kérdések Kisebbségi iskolák Pozitív diszkrimináció