Éghajlat és történelem Rácz Lajos raczl@jgypk.u-szeged.hu, raczl@ceu.hu www.jgypk.u-szeged.hu/~raczl www.eseh.org

A környezettörténet – environmental history meghatározása Joseph Michael Powell: „A környezettörténet olyan, mint Belgium” Paul Sears: „A környezettörténet ’felforgató’ tudomány” Irányzatai: A természeti környezet kutatása A természeti környezet és a társadalom kapcsolatának vizsgálata A természeti környezetről való gondolkodás történetének

A környezettörténeti gondolkodás történeti előzményei Biblia, Ószövetség: a természeti csapások Isten büntetései, és egyedi események. Az emberi gondnokság gondolata.

A környezettörténeti gondolkodás történeti előzményei Arisztotelész (Kr.e. 384-322) és tanítványa Theophrastus (Kr.e. 371-287). A physis-természet és a nomos-kultúra elkülönítése.

A tudományok születése, a felvilágosodás kora Francis Bacon (1561-1626): „the world is made for man, not man for the world”

A tudományok születése, a felvilágosodás kora Anne Robert Jacques Turgot (1727-1781): „A természet változatlan törvények szerint működik, az embere világa azonban állandó változásban van.” (Az emberi elme fejlődésének történelméről, 1751)

A tudományok születése, a felvilágosodás kora Felvilágosodás, a világ „varázstalanítása” (disenchantment) és mechanizációja

I. A környezettörténeti gondolkodás előzményei Emberi társadalom Természeti környezet

Az ember hatása a természeti környezetre George-Louis Leclerc, Comte de Buffon (1707-1788) Histoire naturelle, générale et particulière. 36 + 8 kötet, 1749-1789. Époques de la nature. Paris 1778.

Az ember hatása a természeti környezetre George Perkins Marsh (1801-1882) Man and Nature: or Physical Geography as Modified by Human Action, 1864

Az ember hatása a természeti környezetre Herman Daly (1938-): „A gazdasági növekedés általánosan elfogadott célkitűzés a világon. Kapitalisták, kommunisták, fasiszták és szocialisták mindannyian a gazdasági növekedés maximalizálására törekedtek. Mindenki számára perspektívát kínáltak, az áldozatok megnevezése nélkül.” (Steady-State Economics, 1977)

A természeti környezet hatása az emberi társadalomra Földrajzi vagy környezeti deterministák: Carl Ritter (1779-1859) Die Erdkunde im Verhältniss zur Natur und zur Geschichte des Menschen, 1817-1859, 19 kötet ‘Lebensraum’ fogalma

A természeti környezet hatása az emberi társadalomra Földrajzi vagy környezeti deterministák: Friedrich Ratzel (1844-1904) Anthropogeographie, I-II. 1882 és 1891. Politische Geographie, 1897. Lebesraum, 1901. ‘Geopolitik’ fogalma

A természeti környezet hatása az emberi társadalomra Posszibilisták Paul Vidal de la Blache (1845-1918) Tableau géographique de la France, 1903

A természeti környezet hatása az emberi társadalomra Szociológusok: Max Weber(1864-1920), Émile Durkheim (1858-1917)

Annales iskola, 1929 Első generáció: Lucien Febvre (1878-1956) Marc Bloch (1886-1944) Strasbourgi Egyetem (Université Marc Bloch) La Terre et l’évolution humaine, 1922 Annales d’histoire économique et sociale, 1929 Annales, Économie, Sociétés, Civilisations, 1946 ‘Histoire totale’, a múlt valóságának átfogó megismerése ‘Longue durée’, a hosszú időtartam

Annales iskola, 1929 Második generáció: Fernand Braudel (1902-1985) La Mediterranée et le monde méditerranéen à l’époque de Philippe II, 1947. Civilisation matérielle, Économie et Capitalisme du XVe au XVIIIe siècles, I-III. 1979. Emmanuel Le Roy Ladurie (1929-) Les Paysans de Languedoc, 1966. Montaillou, village occitan, 1975. Histoire du climat depuis l’an mil, 1967.

Az ökológia tudományának születése Alexander Humboldt (1769-1859) Utazások Latin-Amerikában (1799-1804) Geobotanika Kosmos, I-V. 1845

Az ökológia tudományának születése Charles Darwin (1809-1882), Utazások a Beagle nevű hajón, 1831-1836 On the Origin of Species by Means of Natural Selections, or the Preseravation of Favoured Races in the Struggle for Life, 1859

Az ökológia tudományának születése Ernst Haeckel (1834-1919) az ökológia születése, 1866. „Öko” oikos=lakás, „lógia” logos=tudomány Miért nem élhetnek az élőlények bárhol, bármikor, bármekkora számban a Földön (Juhász-Nagy Pál) „A politika alkalmazott biológia” – szociál-darwinizmus

Az ökológia tudományának születése Eduard Suess (1831-1914) Gondwana elmélet, 1861. a bioszféra fogalma, 1875. Das Antlitz der Erde, 1885-1901.

Az ökológia tudományának születése Karl Möbius (1825-1908) a biocönózis fogalma, 1877 Die Auster und die Austernwirtschaft, 1870

Az ökológia tudományának születése Arthur G. Tansley (1871-1955), az ökoszisztéma fogalma, 1935 Eugene P. Odum (1913-2002), Fundamentals of Ecology, 1953. Ökoszisztéma: „Egy adott helyen található élő organizmusok összessége, amelyek interaktív kapcsolatban állnak a fizikai környezetükkel, s a rendszer élő és élettelen elemei között anyag és energiaáramlás áll fenn.”

Az ökológia tudományának születése James Lovelock (1919-), Gaia: A New Look at Life on Earth, 1979

A környezetpolitika formálódása Rachel Carson (1907-1964) The Sea Around Us, 1951 Silent Spring, 1962

A környezetpolitika formálódása 1970. április 22. a Föld napja Greenpeace, 1971 Earth First, 1981 1970. A Római-klub megalakulása 1972. június 5. Stockholm, ENSZ konferencia az emberi környezetről. A környezetvédelem világnapja 1984-87. Brundtland bizottság, Our Common Future, a fenntartható növekedés gondolata 1992 Rio de Janeiro, Környezet és fejlődés világkonferencia, biodiverzitás 1997 Kyotoi Egyezmény, üvegházgázok és a klímaváltozás