Bevezetés a földrajzba III. A földrajz története 1

Az előadások a következő témára: "Bevezetés a földrajzba III. A földrajz története 1"— Előadás másolata:

1 Bevezetés a földrajzba III. A földrajz története 1
2500 éves találmány elismert és értékelt tudomány A hőskor görögök: Herodotos, Strabon, Ptolemaiosz geo-graphia, geo-metria arabok: Ibn-Khaldum, Ibn-Betuta – kínaiak

2 Bevezetés a földrajzba III. A földrajz története 2
2. Középkor - A nagy „nyugalom”, a földrajz a fantázia világában, Ptolemaiosz újrakiadása 1410 a mágikus földrajz kora (Dee, Cunningham- rejtett okkult erők, alkímia kezdetei) nagy utazások kezdete vet véget ennek

3 Bevezetés a földrajzba III. A földrajz története 3a
3. Az aranykor ( század) - nagy földrajzi felfedezések (Diaz, Kolombus) EZ az igazi mozgatórugó – sporadikus fázis, kevés „geográfus”, a földrajz nem akadémiai tudomány, de Ortelius 1596 kontinentális úszáselmélet alapjai

4 Bevezetés a földrajzba III. A földrajz története 3b
- a térképek kora (17. század) – atlaszkészítő házak (Vermeer képe, Mercator), portugál navigációs iskola - mechanikusok (Keckermann – Systema Geographicum) - pszicho-teológia – természettörténet a felvilágosodás korában („a világ teológiailag van tervezve”)

5 Bevezetés a földrajzba III. A földrajz története 4
4. Ezüst kor - klasszikus kor ( ) - kolonizáció EZ a mozgatórugó, fehér foltok eltüntetése, nemzetközi kereskedelem fejlődése - katonai iskolákhoz tartozó földrajz (akklimatizáció, idegen környezetben, expanzióhoz földraji adatok) - földrajzi társaságok – alapítók lelkes tudósok és főként gazdaságilag érdekelt szakemberek. Expedíciók tagja az adatgyűjtő geográfus. Sok-sok publikáció. Információ-robbanás. - ma már nem a klasszikus adatgyűjtés, hanem a feldolgozás a fő kihívás

6 Bevezetés a földrajzba III. A földrajz története 5
Földrajzi társaságok 1821 – Párizs 1828 – Berlin – Erdkunde 1830 – London 1833 – Mexikóváros 1836 – Frankfurt 1838 – Brazília 1845 – Szentpétervár 1852 – Amerikai Földrajzi Társaság – Annales Am. Geogr. 1872 – Magyar Földrajzi Társaság – Földrajzi Közlemények 1885 – 100 társaság taggal

7 Bevezetés a földrajzba III. A földrajz története 6
A. von Humboldt Ritter, Carl

8 Bevezetés a földrajzba III. A földrajz története 7
A. von Humboldt Ritter, Carl

9 Bevezetés a földrajzba III. A földrajz története 8
Sok irányzat Humboldt és Ritter után francia történeti iskola, darwinizmus, Föld az emberiség iskolája Természetföldrajzi túlsúly – Mary Somerville 1848 –a biológiai elemek tradicionálisan gyengén reorezentáltak az angolszász oktatásban – geológia, geomorfológia Physiography – Huxley 1877, geomorfológia 1895 Németország – Richthofen és Perschel (New problems od Comparative Geography as a search for Morphology od Earth’s Surface – 1870), 1874-es rendelet a földrajzi tanszékek létesítéséről, 1880 már 10 egyetemen van, Anglia – Oxford 1900, Harvard 1903 (Davis 1877-től) Budapest – 1870 (Hunfalvy – Család könyve 1856, Magyarország és Erdély képekben , 1863 műegyetemi földrajz, statisztika és kereskedelmi történelem tanára) 1807 Párizs, 20 Berlin, ?? Göttingen

10 Bevezetés a földrajzba III. A földrajz története 10

11 Bevezetés a földrajzba III. A földrajz története 11

12 Bevezetés a földrajzba III. A földrajz története 9
5. Rituális regionalizálás Vidal de la Blache – regionalizmus, posszibilizmus Sauer – kultúr-földrajz Hettner – regionális természeti földrajz A tértudomány megjelenése Thünen, Christaller, Lösch Radikális földrajz Kropotkin Új technikák – kvantitatív földrajz 60-as évek, kísérleti geomorfológia 70-es évek, informatika 80-as évek

13 Christaller és Lösch helyelmélete – központ és vonzáskörzet

14 Bevezetés a földrajzba III. A földrajz története 12
A 2 világháború között a geopolitika volt a mozgatóerő Wilsonnak (Rooseveltnek) volt geográfusa (Bowman, aki az USA globalizáció „vezetője”), Kínában (Chou), sőt XV. Lajosnak is volt geográfusa, idehaza miért nincs? Teleki idehaza A 2. vh után az informácó birtoklása volt a mozgatóerő Sauer – hogyan értsük meg az 500 évet Tomlinson GIS előfutár 1960- Talán újra fontos? – Vilmos hercegtől a hazai állapotokig

15 Bevezetés a földrajzba III. A földrajz története 13

16 Bevezetés a földrajzba III. A földrajz története 14
Álnév alatt Biztonsági kérdés Feloszlatják, újjáalakul, de a földrajz nincs közte Harvard – „Geography is not a university subject” – Conant 1948 Harvard Újrafelfedezés mindenütt Sokan lármáznak a visszatérésért Mi véd más diszciplinákat, amelyek hasonló szorított helyzetben vannak? Túl barátságosan fogadja el a sorsát. A földrajznak saját nézőpontja és módszer-együttese van. Mennyire lehet negligálni?

17 Bevezetés a földrajzba III. A földrajz története 15
Hogy tudsz segíteni? „Say the word” – spatial vs geographic, összetévesztés, geográfus vagyok Mond el az embereknek mi a földrajz – ma inkább beszélünk térbeli jövőről és módszertanról, mint tartalomról Lobbizz a 6 elvért

18