Hatalomfelfogások, a hatalom minőségei és a hatalomgyakorlás eszközei A politikai hatalom Hatalomfelfogások, a hatalom minőségei és a hatalomgyakorlás eszközei

1. A hatalom fogalma Igényeljük a jelenlétét tartunk tőle Potere: „képesnek lenni” Viszonyrendszer, alá-fölé rendelődést jelentő, akaratlagos jellegű. Forrása sokféle lehet. Politikai hatalom: ennek a politikai rendszerben jelentkező változata Beágyazódik és kihat a gazdasági és társadalmi viszonyokba/ra. Pénz, tudás Elitista Pluralista Behaviorista elméletek Rendszerszemléletű Realista

2. Elitista koncepció: a politikai hatalom, mint képesség Max Weber: Hatalomról akkor beszélünk, ha egy társadalmi kapcsolaton belül van rá esély, hogy valaki saját akaratát az ellenállással szemben is érvényesíteni tudja, függetlenül attól, hogy min alapul ez az esély. Akaratérvényesítés a legitim erőszak által Koncentrált Formális hierarchiák Ki nem számítható döntések Nem mérhető pontosan Forrása sokféle lehet Uralom: A hatalom intézményesült, tartós formája

3. Pluralista hatalomfelfogások. A hatalom, mint befolyásolás Nem a kényszert állítják előtérbe, hanem a hatalomgyakorlás célját (Egyezkedés lehetősége) Az ellenőrzés, vezetés, irányítás társadalmi szükséglete Előre kiszámítható következmények és mérhető mennyiségű Szétszórtság

4. Behaviorista felfogások A politikai hatalom a személyközi magatartás-irányítás egyik sajátos esete. Előír egy mintát, szankcionálja az ettől való eltérést. Robert Dahl: Befolyásolás: A-nak olyan fokú hatalma van B felett, amilyen fokban kiválthatja, hogy B azt tegye, amit más esetben nem tenne. Harold Lasswell „konfliktusos” definíciója: A hatalom a döntések meghozatalában való részvétel. A döntések konfliktusos helyzetekben születnek, az értékek elosztására vonatkoznak. Zérus összegű játszma, vagy kölcsönös érdekegyeztetésen alapuló hatalmi döntés?

5. Rendszerszemléletű definíciók A politikai hatalom „fizető eszköz” a kölcsönös cserén alapuló társadalmi viszonyokban. N. Luhmann: „aszimmetrikus kommunikáció:” Közlöm veled, hogy ezt megteheted, amazt nem teheted meg, különben…..” (Racionális számítás) K. Deutsch: Önszabályozó információs rendszer a politikai rendszer információkat központosít, dolgoz fel, továbbít és okul a visszacsatolásból. A hatalom begyűjti és újraelosztja az információkat, ha hatékonyan, akkor elegendő a befolyás.

6. Realista hatalom koncepciók Elsősorban a nemzetközi kapcsolatokban használatos De facto mik az állam hatalmának forrásai? Mekkora erővel bír érdekei érvényesítéséhez? H. Morgenthau: - Földrajzi elhelyezkedés - Ipari potenciál - Katonai potenciál - Természeti erőforrások - Népességszám - Mentalitás - Diplomáciai képesség - Kormányzás minősége Hogyan keletkezik a hatalom „zárt terekben”? (Popitz) Akcióhatalom Szimbolikus hatalom Instrumentális hatalom Információs hatalom

7. A politikai hatalom minőségei A politikai hatalom pozíciói I. Az államhatalmat egy II. Az államhatalmat saját hatalom eltulajdonítja egy saját hatalom birtokolja 1. A politikai hatalom Nincs Van alternativitása szerint 2. A politikai hatalom Monolitikus Pluralisztikus jellege szerint 3. Az államhatalom Osztatlan Osztott szerkezete szerint 4. Az államhatalom és a Nem esnek teljesen Egybeesnek főhatalom viszonylatai egybe 5. A politikai rendszer jellege szerint Diktatórikus Demokratikus

8. A hatalomgyakorlás eszközei 1. Erőszak - A legitim erőszak monopóliuma: az állam - Állami terror erőszakmentes hatalom - Aktuális és potenciális 2. Redisztribúció - Önfejlesztő, illetve életképtelen rendszerek - Eredményességének fokmérője: életszínvonal 3. Presztízs - A hatalom gyakorlásának legkívánatosabb módja - Követni- készség, együttműködés (Milgram-teszt) Mindhárom Janus-arcú jelenség!