A magyar felvilágosodás irodalomból

Keletkezése és jellemzői A 18. század utolsó felében jelent meg Magyaroszágon a felvilágosodás Az első szakaszát 1772-től 1795-ig szokás számítani A felvilágosodás elsősorban az egyház szerepének a megítélésében különbözött a barokktól A felvilágosodás az egyházat már nem tekintette a legfontosabb intézménynek

Felvilágosodás jellemzői A felvilágosodás azonban nem tagadta meg az istenhitet, csupán a világi életben betöltött szerepét kívánta csökkenteni Ennek a folyamatnak a részeként vezette be a szabad vallásgyakorlat eszméjét, amely miatt természetesen újra szembe kerül a katolikus egyházzal Felvilágosodás magyar képviselői, nemességből, s elsősorban a köznemességből kerültek ki.

Felvilágosodás jellemzői A magyarországi felvilágosodás kulturális céljai és hatásai sajátosan tértek el az európaiétól. Új stílusirányok jöttek létre (klasszicizmus, szentimentalizmus) és ennek megfelelően új műfajok is (pl. szentimentális levélregény stb.) Ez a folyamat viszonylag lassú volt, mert kezdetben csak az arisztokrácia került érintkezésbe a felvilágosodás szellemiségével.

Bessenyei György  A testőrírók közül kiemelkedik Bessenyei György (1746-1811) Első művei 1772-ben jelentek meg nyomtatásban, s ezért ezt a dátumot tekinti az irodalomtudomány jelképesen a magyar felvilágosodás kezdetének. Bessenyei életművének legmaradandóbb részeit azok a röpiratok alkotják A legfontosabb cél a közjó elérése amelyhez a legfontosabb eszköz a tudomány művelése és elterjesztése, de ez csak a nemzet anyanyelvén lehetséges.

Batsányi János  A kor másik kiemelkedő alakja Batsányi János (1763-1845) Baróti Szabó Dávid és Kazinczy Ferenc társaságában megalapította az első irodalmi lapot, a Magyar Museumot Batsányi irodalmi alkotásai (A franciaországi változásokra, A látó) mindenképpen jelentősebbek, mint Kazinczy munkái, viszont az irodalmi vezér Kazinczy Ferenc

Kazinczy Ferenc Az irodalmi vezér Kazinczy Ferenc (1759-1831) lett Az ő tehetsége, az irodalmi élet megszervezésében teljesedett ki. Miután elhagyta a Magyar Museumot, önálló folyóiratot alapított Orpheus címmel Az életművének legterjedelmesebb részét is a fordításai alkotják.

Kazinczy Ferenc A Kazinczy által megkövetelt klasszicista választékosságra és emelkedettségre épült, amely összességben jótékonyan hatott a hazai irodalomra A stíluseszménnyel szorosan összefüggött a nyelv megújításának igénye. Kazinczy Bessenyeihez hasonlóan erre legalkalmasabb eszköznek a fordítást tartotta.

Kazinczy Ferenc A nyelvújítási harcot Kazinczy Tövisek és virágok címen megjelentett epigramma-gyűjteménye robbantotta ki Ortológusok a Mondolat című gúnyiratban válaszoltak, s tették nevetségessé a nyelvújítókat (neológusok) A neológusok a Felelet a mondolatra című munkájukkal mérgesítették tovább a két tábor közötti viszonyt. A vitát végül Kazinczy tanulmánya (Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél 1819.) zárta le.

Kármán József (1769-1795) A korszak egyik legtehetségesebb alkotója Nevéhez a 18. századi magyar epika legszínvonalasabb alkotása fűződik, a Fanni hagyományai című szentimentalista levélregény A mű a lélek belső történéseinek megjelenítésére összpontosít, és a külsődleges eseménysor, másodlagossá válik.

Kármán József Kármán másik irodalmi vállalkozása az Uránia (1794-1795) című folyóirat megalapítása volt. A lap célközönségének a nőket, az asszonyokat választotta, őket kívánta kiművelni, azért, hogy a férfitársadalom is rákényszerüljön a művelt, európai eszmék megismerésére.

Dayka Gábor (1769-1796) A szentimentalista líra területén Dayka Gábor költészete közelítette meg azt a színvonalat amit a Fanni hagyományai képviselt a prózában. Legértékesebb költeményeire az elégikus hangoltság, a visszafogott melankólia jellemző