Szennyezettség kimutatásának módszerei

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kristályrácstípusok MBI®.
Advertisements

Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
monitoring rendszerek
Rézcsoport.
IX. Másodfajú fémek Kettős sajátságúak (oxidációfokuktól függően), mivel hasonlítanak: a félfémekre: a p-mezőbeli másodfajú fémek ns2 elektronpárja sokszor.
Ipar, közlekedés környezetgazdálkodása/2
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul
Karbonát-, foszfát-, nitrátionok
Hologén Környezetvédelmi Kft. Kovács Miklós November 24. A szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása.
Szervetlen kémia Hidrogén
P FOSZFOR MŰTRÁGYÁK Nyersfoszfátok, apatitok
Az ásványi anyagok forgalma
Vízminőségi jellemzők
Talajjavítás, szennyezés mentesítáés I.
Talaj Szerves szennyezései
A FÉMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
Fitoremediáció 3. Radionuklidok. A magasabbrendű növények létfontosságú elemei A Földet felépítő közel 90 stabil elemből a növényekben fordul elő.
Anorganikus komponensek
agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök
keménység Alkálifémek és vegyületeik Alkáliföldfémek és vegyületeik
Laboratóriumi kísérletek
Redoxi-reakciók, elektrokémia Vizes elektrolitok
Vízföldtani adatok feldolgozása
A HIDROGÉN.
ÁTMENETIIFÉMEK (a d-mező elemei)
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Levegőtisztaság-védelem 5. előadás
A talaj kémiája & a talajszennyezés
Az elemek lehetséges oxidációs számai
A talaj 3 fázisú heterogén rendszer
V. A vanádium-csoport Nb régen columbium Előfordulásuk, ásványaik
A KÉMIAI EGYENSÚLY A REAKCIÓK MEGFORDÍTHATÓK. Tehát nem játszódnak le végig, egyensúly alakul ki a REAKTÁNSOK és a TERMÉKEK között. Egyensúlyban a termékekhez.
A növények táplálkozása
Az esszenciális mikroelemek jelentősége
Az angolperje cink- és kadmiumfelvételének vizsgálata kistenyészedényes kísérletben Szabó Szilárd – Hangyel László – Ágoston Csaba Debreceni Egyetem Tájvédelmi.
A KDT-KTVF TEVÉKENYSÉGE A GÁTSZAKADÁS UTÁN :
A fémrács.
Produkcióbiológia, Biogeokémiai ciklusok
Felszíni vizek minősége
átlagos mennyisége a szárazanyagban több 0,1 %,
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
Az ásványok és kőzetek mállása
NÖVÉNYI TÁPANYAGOK A TALAJBAN
Második rész III. kationosztály elemzése 2011
Talajképződés Gruiz Katalin.
Fitoremediáció.
Zsók Edina Imelda A4BFPJ
Hulladékkezelés Immobilizációval Horpácsi Zoltán DUK0G3.
Szervetlen károsanyagokkal szennyezett talajok remediációs technológiái Az elektrokinetikus szeparáció Erős Máté QDR5MU.
Egy nem megfelelő analitikai eljárás
A terepi gyakorlat munkanaplószerű összefoglalása Gál Brigitta, III. éves környezetkutató hallgató Környezetföldtani gyakorlat 2004.
Energia-visszaforgatás élelmiszeripari szennyvizekből
II. RÉSZ OLAJSZENNYEZÉSEK.
(Ős)környezet rekonstrukciós lehetőségek Dél-Budapesten Háros-szigetCsepel-sziget Bogsch Ildikó.
Nyomelem eloszlási típusok természethez közeli állapotú ártéri területek talajaiban és üledékeiben ( A Háros –sziget mintaterület alapján) Győry Sándor.
Felszíni vizek minősége
Dunaújvárosi Főiskola Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék
A K V A R I S Z T I K A Főbb témakörök - a víz - a hal
A vízszennyezés.
1 Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
A savas eső következményei
Környezetgazdálkodás 1.. A légkör, mint oxidáló közeg A CO 2 állandó légköri jelenlétének következménye – egyensúlyi pH pH alakító ionok a légkörben,
ANALÍTIKAI KÉMIA Dr. JUVANCZ ZOLTÁN
Méréstechnika gyakorlat II/14. évfolyam
Bevezetés Az ivóvizek minősége törvényileg szabályozott
Méréstechnika 15. ML osztály részére 2017.
A minta-előkészítés műveletei
Előadás másolata:

Szennyezettség kimutatásának módszerei Nádudvari 9

Talaj szervetlen szennyezőktől való mentesítése Stefanovics Pál, Talajtan Kádár Imre, Talajtulajdonságok és talajszennyezettségi határértékek-ásványi elemek, Környezetvédelmi füzetek, 2005 Boros Tiborné, Nehézfém-szennyeződések megszüntetése kémiai stabilizációs eljárással, Környezetvédelmi füzetek, 2005 Boros Tiborné, Nehézfémmel szennyezett talajok elektrokinetikai tisztitása (remediációja) Környezetvédelmi füzetek, 2006

Szennyezettségi határértékek talajra (mg/kg) (33/2000 sz Szennyezettségi határértékek talajra (mg/kg) (33/2000 sz. kormányrendelet)

Szennyezettségi határértékek (mg/kg) ártéri üledékre (50-60 cm) Kádár39

Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítási határértékei

Különböző területekre megállapított határértékek

Analitikai módszerek Atom abszorpciós spektroszkópia (AAS) Indukált plazma gerjesztéssel összekötött tömegspektroszkópia spektroszkópia (ICP/MS) Röntgen fluorometriás spektroszkópia (XRF) UV-VIS abszorpciós spektroszkópia származékképzés után Elektromos tulajdonságok mérése (vezetőképesség)

Talajszennyezettség mérése elektromos feszültséggel

Nehézfém–szennyezésődések forrásai Ipari szennyvizek és hulladéklerakók Bányászati és kohászati műveletek Műtrágyák, peszticidek gyártása és használata Hulladékégetés, és egyéb égetési műveletek (pl. hőerőművek)

Káros elemek előfordulási formái a talajban Vízoldható frakció a talajban Kolloidokon adszorbeálva (kicserélhető, ioncserével) Oldhatatlan humuszvegyülethez kötve Fe, Mn –oxidokhoz kötve, ill azokba zárva Karbonát, foszfát szulfid stb. vegyületként elkülöníthetően Szilikátok vagy elsődleges ásványok szerkezeti elemeként megkötve

A talajok és a növények szűrő hatása A következő okok miatt nem kerül be a táplálékláncba a talaj szennyezettsége: A talajban nem oldódnak, A növények gyökerei nem szívják fel az anyagot, A növényeket mérgezi az anyag, ezért bennük nem akkumálódik. A fenéklakó halak az iszapból, és a földalatt lakó állatokból közvetlenül is bekerülhetnek a szennyezések a táplálék láncba.

Szennyezések feldúsulásának helyei A talajok: Fe, Pb, Hg, Al, Ti, Cr (III), Ag, Au, Sn, Si, As, Zn (nagymérvű pH függés) Növények fás részek, levél: Zn, Cd, Mn, B, Se, Mo Gyökér: Cu, Ni, Co, Pb, Cr, Hg

Nehézfémek oldhatóságának pH függése Az oldhatóságot befolyásolhatják a komplexképző humin anyagok.

Különböző anyagok oldhatóságának pH függése

Különböző nehézfém ionok oldhatósága A homokos talajon mért mobilitási értékek főleg az oldhatóságot mutatják a humusz hiánya miatt

A különböző nehézfémek adszorpciója humin anyagokon Komplexált anyagok ioncserével leoldhatók

Nehézfémek kötődési formái a talajban

Oldékonyság szerinti kioldás (Speciáció) Förstner módszer I.kicserélhető (NH4OAc) II. karbonátos (HOAc) III. könnyen redukálható (NH4OCl) IV.közepesen redukálható (NH4OH) V.oxidálható frakciót (H2O2/NH4OH) Nemzetközi módszer A kicserélhető/karbonátos (H2O) B könnyen redukálható (2M HCl) C oxidálható (8M HNO3) Maradék feloldása: HF + HNO3

Talajtisztítási eljárások

In-situ talajtisztitás kioldással

Ex-situ talajmosás

Megkötés lehetőségei Foszfátsós csapadékképzés, Magnézium oxidos csapadékképzés, Komplexképzés (zeolit, kelátképző poliamin szerves vegyületek) Aszfaltba cementbe keverés Vitrifikáció

Cementbe ágyazás utáni kilúgozási próba ólomra

Nehézfémek megkötése immobilizálása foszfát anionokkal A foszfátok több mint 30 elemmel képeznek nehezen oldódó vegyületet. Foszfát lehet ásvány (apatit, hidroxiapatit) Oldható ortofoszfát só

Nehézfémek megkötése pernyéből különböző módszerekkel

Elektrokémiai talajtisztítás Pl. nehézfémek (Pb, Cu, Cr), CN, Cl, AsO3

In-situ elektrokinetikai remediáció 1425 óra után

Normál (a) és kioldással kombinált b) elektrokinetikai ex-situ remediáció

Talajmosással kombinált elektrokinetikai remediáció eredménye Cd-re Vízzel telítés esetén a kinyerés 24% Citromsavas telítés esetén a kinyerés 85% Salétromsavas telítés esetén a kinyerés 70% Ecetsavas telítés esetén a kinyerés 25% Időtartam hónap nagyságrendű Elektródtávolság: 20-150 cm Meghatározó tényezők pH, telítő oldat