Szennyezettség kimutatásának módszerei Nádudvari 9
Talaj szervetlen szennyezőktől való mentesítése Stefanovics Pál, Talajtan Kádár Imre, Talajtulajdonságok és talajszennyezettségi határértékek-ásványi elemek, Környezetvédelmi füzetek, 2005 Boros Tiborné, Nehézfém-szennyeződések megszüntetése kémiai stabilizációs eljárással, Környezetvédelmi füzetek, 2005 Boros Tiborné, Nehézfémmel szennyezett talajok elektrokinetikai tisztitása (remediációja) Környezetvédelmi füzetek, 2006
Szennyezettségi határértékek talajra (mg/kg) (33/2000 sz Szennyezettségi határértékek talajra (mg/kg) (33/2000 sz. kormányrendelet)
Szennyezettségi határértékek (mg/kg) ártéri üledékre (50-60 cm) Kádár39
Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítási határértékei
Különböző területekre megállapított határértékek
Analitikai módszerek Atom abszorpciós spektroszkópia (AAS) Indukált plazma gerjesztéssel összekötött tömegspektroszkópia spektroszkópia (ICP/MS) Röntgen fluorometriás spektroszkópia (XRF) UV-VIS abszorpciós spektroszkópia származékképzés után Elektromos tulajdonságok mérése (vezetőképesség)
Talajszennyezettség mérése elektromos feszültséggel
Nehézfém–szennyezésődések forrásai Ipari szennyvizek és hulladéklerakók Bányászati és kohászati műveletek Műtrágyák, peszticidek gyártása és használata Hulladékégetés, és egyéb égetési műveletek (pl. hőerőművek)
Káros elemek előfordulási formái a talajban Vízoldható frakció a talajban Kolloidokon adszorbeálva (kicserélhető, ioncserével) Oldhatatlan humuszvegyülethez kötve Fe, Mn –oxidokhoz kötve, ill azokba zárva Karbonát, foszfát szulfid stb. vegyületként elkülöníthetően Szilikátok vagy elsődleges ásványok szerkezeti elemeként megkötve
A talajok és a növények szűrő hatása A következő okok miatt nem kerül be a táplálékláncba a talaj szennyezettsége: A talajban nem oldódnak, A növények gyökerei nem szívják fel az anyagot, A növényeket mérgezi az anyag, ezért bennük nem akkumálódik. A fenéklakó halak az iszapból, és a földalatt lakó állatokból közvetlenül is bekerülhetnek a szennyezések a táplálék láncba.
Szennyezések feldúsulásának helyei A talajok: Fe, Pb, Hg, Al, Ti, Cr (III), Ag, Au, Sn, Si, As, Zn (nagymérvű pH függés) Növények fás részek, levél: Zn, Cd, Mn, B, Se, Mo Gyökér: Cu, Ni, Co, Pb, Cr, Hg
Nehézfémek oldhatóságának pH függése Az oldhatóságot befolyásolhatják a komplexképző humin anyagok.
Különböző anyagok oldhatóságának pH függése
Különböző nehézfém ionok oldhatósága A homokos talajon mért mobilitási értékek főleg az oldhatóságot mutatják a humusz hiánya miatt
A különböző nehézfémek adszorpciója humin anyagokon Komplexált anyagok ioncserével leoldhatók
Nehézfémek kötődési formái a talajban
Oldékonyság szerinti kioldás (Speciáció) Förstner módszer I.kicserélhető (NH4OAc) II. karbonátos (HOAc) III. könnyen redukálható (NH4OCl) IV.közepesen redukálható (NH4OH) V.oxidálható frakciót (H2O2/NH4OH) Nemzetközi módszer A kicserélhető/karbonátos (H2O) B könnyen redukálható (2M HCl) C oxidálható (8M HNO3) Maradék feloldása: HF + HNO3
Talajtisztítási eljárások
In-situ talajtisztitás kioldással
Ex-situ talajmosás
Megkötés lehetőségei Foszfátsós csapadékképzés, Magnézium oxidos csapadékképzés, Komplexképzés (zeolit, kelátképző poliamin szerves vegyületek) Aszfaltba cementbe keverés Vitrifikáció
Cementbe ágyazás utáni kilúgozási próba ólomra
Nehézfémek megkötése immobilizálása foszfát anionokkal A foszfátok több mint 30 elemmel képeznek nehezen oldódó vegyületet. Foszfát lehet ásvány (apatit, hidroxiapatit) Oldható ortofoszfát só
Nehézfémek megkötése pernyéből különböző módszerekkel
Elektrokémiai talajtisztítás Pl. nehézfémek (Pb, Cu, Cr), CN, Cl, AsO3
In-situ elektrokinetikai remediáció 1425 óra után
Normál (a) és kioldással kombinált b) elektrokinetikai ex-situ remediáció
Talajmosással kombinált elektrokinetikai remediáció eredménye Cd-re Vízzel telítés esetén a kinyerés 24% Citromsavas telítés esetén a kinyerés 85% Salétromsavas telítés esetén a kinyerés 70% Ecetsavas telítés esetén a kinyerés 25% Időtartam hónap nagyságrendű Elektródtávolság: 20-150 cm Meghatározó tényezők pH, telítő oldat