Talaj 1. Földkéreg felső, termékeny rétege

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A felszín alatti vizek.
Advertisements

V. TÉMAKÖR: A FÖLDFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca
A LÉGKÖRI NYOMANYAGOK FORRÁSAI ÉS NYELŐI
Szervesanyag kijuttatás
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
A talaj fizikai tulajdonságai
A savanyú talajok javítása
A természetes vizek A vizek szennyezése
Hasznos talajlakók és a globális felmelegedés
6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
A belső és a külső erők A földfelszín együttes formálása
Növénytársulásaink - Talajaink
Városi környezetvédelem
Környezeti kárelhárítás
Környezeti kárelhárítás
Talajtípusok.
A földkéreg „kérge”: a talaj
V. TÉMAKÖR: A FÖLFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek.
A belső és a külső erők párharca
Készítette: Angyalné Kovács Anikó
Babay-Bognár Krisztina
Felszín alatti vizek.
A hidroszféra Vízöv – tömege: 1,38 ·1021 kg (0,03%), felszíne 70,8%,
Sav-bázis egyensúlyok
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
Talaj.
Ökológia Fogalma:Az élőlényeknek a környezetükhöz való viszonyát vizsgáló tudomány. Vizsgálatának tárgya: Az ökoszisztéma, az élőhely ( biotóp) és azt.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZVÉDELEM.
VÍZKEZELÉS előadás+gyakorlat
A talaj kémiája & a talajszennyezés
A talaj 3 fázisú heterogén rendszer
KÉSZÍTETTE: Takács Zita Bejer Barbara
Produkcióbiológia, Biogeokémiai ciklusok
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
Az ásványok és kőzetek mállása
NÖVÉNYI TÁPANYAGOK A TALAJBAN
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
OLDÓDÁS.
Az oxigén 8. osztály.
Talajképződés Gruiz Katalin.
Talaj összes foszfor tartalmának meghatározása
A talaj A földkéreg legfelső, laza, termékeny, a növények termőhelyéül szolgáló rétege.
Vízminőség védelem A víz az ember számára: táplálkozás, higiénia, egészségügy, közlekedés, termelés A vízben található idegen anyagok - oldott gázok -
Talajszennyezés.
Vízszennyezés.
KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA
A TALAJ.
A víz aqua.
A K V A R I S Z T I K A Főbb témakörök - a víz - a hal
Egyed alatti szerveződési szintek
Környezetvédelem.
A levegőtisztaság-védelem fejlődése , Franciaország világháborúk II. világháború utáni újjáépítés  Londoni szmog (1952) passzív eljárások (end.
Talaj.
FELSZÍN ALATTI VIZEK • mennyisége • pótlódása
Felszín alatti vizek
Talajminták vizsgált paraméterei Durva homok ( 2,0 - 0,2 mm) Finom homok ( 0,2 –0,02 mm ) Por ( 0,02 – 0,002 mm ) Kolloid agyag ( 0,002 mm alatt ) Fizikai.
A b i o g é n e l e m e k. Egyed alatti szerveződési szintek szervrendszerek → táplálkozás szervrendszere szervek → gyomor szövetek → simaizomszövet sejtek.
Táplálkozási kapcsolatok
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Savak és lúgok. Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta.
Talajok szervesanyag-készlet csökkenése
A vízszennyezés minden, ami a vízminőséget kedvezőtlenül befolyásolja
Ökológiai szempontok a szennyvíztisztításban
Szervetlen vegyületek
Név: Szlovén Karszt hegységről
Belső – Külső erők harca
Talaj (litoszféra - pedoszféra )
Élettelen környezeti tényezők és hatásaik az élőlényekre
Előadás másolata:

Talaj 1. Földkéreg felső, termékeny rétege Háromfázisú polidiszperz rendszer Kialakulása: fizikai mállás: hőmérséklet ingadozása, víz feszítő ereje  fizikai aprózódás kémiai mállás: oxidáció, redukció, oldódás, hidrolízis  ionoldatok, kolloidok biológiai mállás: megtelepedett élőlények elpusztulása, lebomlási terméke

Talaj 2. Fizikai és kémiai mállás  agyag (szervetlen kolloidok) Biológiai mállás  humusz (szerves kolloidok) Az elektrolitok koagulációjának hatására a részecskék mikroaggregátumokká tapadnak össze.

Talaj szemcsézettsége kőzettörmelék 7 mm < durva kavics 5-7 mm apró kavics 2-5 mm durva homok 0.2-2 mm finom homok 0.02-0.2 mm por < 0.05 mm iszap 0.002-0.02 mm agyag, humusz < 0.002 mm

Talaj fizikai tulajdonságai Szerkezet (részecskék mérete, összekapcsolódás mértéke) pórusok szerepe permeábilitás (áteresztőképesség) Levegő- és víztartalom Víztartalom kolloidok által kötött (nem fölvehető) szabad, mobilizálható (öntözéssel pótolható) talajkapillárisok vize növények által felvehető Pórus Légkör nagyobb H2O kisebb CO2 O2

Talaj kémiai tulajdonságai Talajkolloidok adszorpciós képessége vízkötés ionkötés Ca 2+ könnyű koaguláció  morzsalékos talaj (sok víz és levegő) Na + nincs koaguláció humusz kimosódik  szikes talaj (rossz levegő és vízellátottság) Talaj kémhatása - savas: (CO2, humuszsavak) >>gombák -lúgos, semleges >>baktériumok

Talaj kémiai tulajdonságai Talaj tápanyagtartalma: gyorsan változó tényező -növelő hatás: biológiai felhalmozódás, ráhordás (víz, szél) -csökkentő hatás: elhordás (víz, szél), növények táplálkozása (mezőgazd. termelés) Legfontosabb elemek: N2 (NO3-, NO2-, NH4+, sók, aminosavak) P, Ca (vízoldékony foszfátok, pl. Ca(H2PO4)2 K (kloridok, szulfátok)

Felszín alatti vizek Csapadékvíz oxidálja a szerves anyagokat, az így keletkező szénsavtartalmú víz oldja a kőzeteket. Formái: Talajvíz: első vízzáró réteg felett helyezkedik el. Rétegvíz: két vízzáró réteg között, kitölti a kőzet pórusait. Szennyező anyagoktól és fertőző mikroorganizmusoktól mentes. Termálvíz: 30°C-nál magasabb. Karsztvíz

Talajlakó állatok Időszakos: pocok, fecske Állandó: vakondok, földigiliszta Befolyásoló tényezők: talaj szerkezete, hőmérséklete, levegő és víztartalma