Populációk tájban: Habitat-szelekció és metapopulációk

? ? ? ? ? ? ? ? Adott tájban milyen kritériumok alapján választ élőhelyet egy populáció vagy közösség?

Adott élőhelyen egy közösség diverzitásának feltételei (Holt 1993): a habitat- szelekció következményei Származási (táji) fajkészlet hatása (táji kényszerek) Specifikus igények (aut- és szünökológiai kényszerek) Forrás és nyelő habitatok (környezeti kényszerek) Élőhely-szelekció heterogén kínálatú tájban (készlet-kényszerek) Metapopulációk dinamikája (kolonizációs-kihalási kényszerek)

Ad (1) Származási (táji) fajkészlet (táji kényszerek) hatása 2 Hipotézis: a táji mátrix befolyásolja (ált.: növeli) az élőhely együttesének diverzitását: H(S1) > H(S2). Null-modell, H(0): a mátrix hiánya nem változtat a vizsgált együttes diverzitásán, H(S1) = H(S2). Vizsgálandó: a táji környék és hatása.

Ad (2) Specifikus igények. (2. 1 Ad (2) Specifikus igények . (2.1.) Élőhelyi tulajdonságok: A lombkorona magassági diverzitása és a madár-diverzitás közötti korreláció (MacArthur & MacArthur 1961) után

(2.1.) Együttesek korrelációja egy közép-tiszai tájban a feltételezett miliőtényezőkkel

Ad (2) Specifikus igények (2.2.) Táplálék jelenléte. A ragadozó/specializált növényevő megtelepedési valószínűsége függ a táplálékállat/tápnövény populációjának meg-telepedési valószínűségétől : p1p2p3 p1 p2 p1

(2. 3. ) Versenytársak elkerülése (2.3.) Versenytársak elkerülése. Az az élőhely, ahol erősebb kompetítor él, nyelő habitat.  Forrás habitat Nyelő habitat „Befogadó” habitat

(2.4.) Ragadozók elkerülése [2.4.1.] Finom szemcsés válaszú ragadozó

(2.4.) Ragadozók elkerülése. [2.4.1.] Durva szemcsés válaszú predátor. A túl erős predációs nyomású élőhely nyelő jellegű.  Nyelő habitat

Ad (3) Forrás és nyelő habitatok (környezeti kényszerek) Nyelő habitat: [3.1.] Táplálékhiány; [3.2.] Kompetíciós nyomás; [3.3.] Predációs nyomás; [3.4.] Fizikai kényszerek

Ad (5) Metapopulációk

A metapopuláció definíciója A metapopuláció olyan, egymással kommunikáló lokális populációk halmaza, melyeken belül a génáramlás szignifikánsan nagyobb, mint közöttük.

A metapopulációk fajtái (Harrison & Taylor 1997)

A metapopulációk fajtáinak kapcsolatai (Harrison & Taylor 1997) Kontinens-sziget (Boorman-Levitt) A foltméret varianciája Non-equilibrium Klasszikus (Levins) Foltos populáció Folton belüli távolság/diszperzál távolság

Levins klasszikus modellje p = a metapopuláció által elfoglalt foltok aránya (max. 1) m = kolonizációs koefficiens e = extinkciós koefficiens

A „rescue effect” Instabil egyensúly a populáció vagy minden foltot elfoglal vagy kipusztul!

A „rescue effect”: instabil egyensúly

A „rescue effect”: sztochasztikus verzió

„Propagulum-eső”

R escue effect + propagulum-eső Értelmetlen!!!

A „rescue effect” és Hanski elmélete

Lokalis/regionális gyakoriság kapcsolata

Ökostátusz-tér szerkezete Partikulum-méret „Táplálék összetétel”

Ritkaság-gyakorisági metrikák (1) Hanski (1982): „core-satellite” elmélet Rabinowitz & al. (1986): lokális populációméret – habitat specificitás – elterjedési terület mérete. Papp (1998): DEBRAH’s magic cube Gyakori Regionális elterjedtség N Habitat specificitás

Ritkaság-gyakorisági metrikák (2) Módosított Rabinowitz-Papp kocka Egyenletességi metrika Lokális denzitás Elfoglalt élőhelyek száma

Ritkaság-gyakorisági metrikák (3) Logika: (1) A lokális denzitást figyelembe kell venni (2) Az elfoglalt élőhelyek száma és az egyenletesség az elterjedtség információtartalmának két oldala (3) Azonos metrikák minden skálán. Módszer: Az elterjedtség információtartalma minden léptéken (lokális, táji, regionális)

A különböző skálákon mért ritkaság és gyakoriság közötti kapcsolat