Táplálkozási kapcsolatok („predáció)”

Az előadások a következő témára: "Táplálkozási kapcsolatok („predáció)”"— Előadás másolata:

1 Táplálkozási kapcsolatok („predáció)”

2 A táplálkozási kapcsolatok felosztása
1. A táplálkozási típusok elnevezése 1.1. Producensek vagy primer producensek: az energiaforrást nyújtó növények. 1.2. Növényevők (fitofágok, herbivorok) vagy elsődleges fogyasztók (primer konszumensek). További, régi felosztás: fitoepiziták és fitoparaziták. 1.3. Szekunder konszumensek a növényevőket fogyasztják. Lehetnek: a ragadozók (predátorok); élősködők (paraziták) és parazitoidok. 1.4. A csúcsragadozók („tercier konszumenseknek”) növényevőket és ragadozókat egyaránt fogyasztanak. 1.5. A lebontók (dekomponálók, régebbi nomenklatúrák szerint: reducensek vagy rekuperánsok) holt szerves anyagokon táplálkoznak. Lehetnek: detritofágok (holt növényi anyagot fogyasztanak); koprofágok (ürülékevők) és nekrofágok (hullaevők).

3 A továbbiakban mind: „predáció”
A táplálkozási kapcsolatok felosztása 2. A kapcsolatok formái 2.1. Növény – herbivor viszony 2.2 Ragadozó - zsákmány viszony 2.3. Parazita – gazda viszony 2.4. Parazitoid – gazda viszony A továbbiakban mind: „predáció”

4 Együttlét szorossága, tartóssága nő
A „predációs” kapcsolatok tulajdonságai Parazita Parazitoid Együttlét szorossága, tartóssága nő Növényevő Ragadozó Letális hatás nő

5 A „predáció” Lotka-Volterra típusú alapmodellje

6 A „predáció” alapmodellje (2)

7 A predáció N1 - N2 fázissíkja (1)

8 A „predáció” alapmodellje (3)

9 A predáció N1 - N2 fázissíkja (1)

10 A predáció N1 - N2 fázissíkja

11 A predáció alapmodelljének szimulációja

12 A „predáció” egyik klasszikus példája

13 A Lynx canadensis és a Lepus americanus dinamikája a Hudson Bay Company üzletkönyvei alapján (Elton és Nicholson 1942) 160 1000 Nyúl 1000 Hiúz 120 9 80 6 40 3 1825 1875 1900 1925

14 Alapadatok a Lynx canadensis dinamikájához

15 A Lynx canadensis dinamikája újabb adatok alapján és autokorrelációja

16 Klasszikus feltevések a Lynx canadensis dinamikájáról. I
Klasszikus feltevések a Lynx canadensis dinamikájáról. I. Exteriőr faktorok

17 A napfoltok ciklusai és a Lynx canadensis dinamikája

18 Klasszikus feltevések a Lynx canadensis dinamikájáról. II
Klasszikus feltevések a Lynx canadensis dinamikájáról. II. Denzitásfüggő faktorok

19 Alapadatok a Lepus americanus dinamikájához és a ragadozókkal összehangholt dinamikája
Hiúz Coyote Uhu

20 A jávorszarvas és a farkas

21 A jávorszarvas és a farkas populációdinamikája (Isle Royale, Mlot 1993 és Stiling 1996 után). A farkas betelepülésének ideje: 1949

22 A jávorszarvas és a farkas populációdinamikája : ragadozó – zsákmány fázissík

23 A Volterra - szabály Ha a zsákmány és a a ragadozó populációját egyenlő mértékben csökkentjük, a zsákmány egyedszáma nőni, a ragadozóé csökkenni fog. Tarsonemus pallidus Typhlodromus occidentalis

24 Gazda - parazitoid dinamika (Callosobruchus chinensis és Heterospilus prosopidis, Utida 1957 után)

25 Volterra „predációs” modellje

26 A predáció N1 - N2 fázissíkja önkorlátozó zsákmánnyal

27 Két atkapopuláció dinamizmusa: Huffaker klasszikus kísérletei
Typhlodromus Eotetranychus

28 Rosenzweig-MacArthur modellje (1963)

29 Nem elemi jellegű predációs kölcsönhatások
(1) Egy zsákmány – két ragadozó R1 R2 ZS

30 Nem elemi jellegű predációs kölcsönhatások
(2) Egy készlet– két zsákmány ZS1 ZS2 K

31 Nem elemi jellegű predációs kölcsönhatások : (3) Egy készlet– két zsákmány – egy ragadozó (Parish-Saila, Cramer-May) R ZS1 ZS2 K

32 Nem elemi predációs kölcsönhatások (4) Két zsákmány – egy ragadozó
(látszólagos kompetíció, klompetíció: DeBruyn) R ZS1 ZS2 K1 K2

33 Funkcionális válasz (Holling 1959): 1. típus
Elfogott zsákmány mennyisége Zsákmány mennyisége

34 Második típusú funkcionális válasz
Szitakötő (ragadozó); Daphnia (zsákmány) Meztelen csiga („ragadozó”); Lolium perenne („zsákmány”)

35 Harmadik típusú funkcionális válasz („switching”)
Notonecta glauca (ragadozó); Cloeon dipterum és Asellus aquaticus (zsákmányok) Guppi (ragadozó); Daphnia és Tubifex (zsákmányok)

36