Szocializmus II Dr. Prof. Székely Gábor A majority of Americans believe that capitalism is a better system than socialism, according to the Rasmussen Reports national telephone survey. When asked if capitalism or socialism is a better system 53% of Americans said capitalism was better, 20% said socialism, and 27% were unsure. On April 9, 2009 - 12:50pm. US News.

Irodalom (jelezve némi egocentrizmust) Székely Gábor: Zimmerwald – Berlin – Moszkva. A Komintern létrehozása – polgárháború és világforradalom. In: Eszmék, forradalmak, háborúk. Vadász Sándor 80 éves. ELTE, Budapest 2010. 519-531. o. Székely Gábor: Lenin és a szocializmus. Múltunk, 2001. 2-3. sz. 130-177. o. Székely Gábor: A Komintern és a fasizmus. Kossuth Könyvkiadó 1980. 274 pp.

Az elmélet kettéválik: marxizmus és revizionizmus kommunizmus és szociáldemokrácia Forradalom - evolució Osztályharc – osztályegyüttműködés Proletárdiktatúra – polgári demokrácia Internacionalizmus – nemzeti gondolat Gyarmatok ellen - gyarmatosítás Karl Kautsky (1854– 1938) Eduard Bernstein (1850-1932)

Viták és hasadások… Éles vita az Internacionálé amszterdami (VI. )kongresszusán, 1905. A kongresszus többsége elítélte Millerand kormányba lépését – de ellene szavazott a holland Émile Vandervelde, a Nemzetközi Szocialista Íroda elnöke, a tekintélyes osztrák Victor Adler, és a belga Pieter Troelstra. Émile Vandervelde (1866 – 1938) A kongresszus javasolta, hogy egy országból csak egy párt vegyen részt – az orosz bolsevikok (Lenin) és a bolgár tesznyákok (Dimitar Blagojev) ezzel nem értettek egyet. Victor Adler (1852-1918)  1861-1930 Dimitar Blagojev (1856-1924)

Stuttgart, 1907: még keményebb viták… 1905 forradalom Oroszországban: V.I. Lenin (1870-1924) az NSZI tagja lesz. A háború ellen, Rosa Luxemburggal (1871-1919), Jean Jaurés-zel és Martovval (1873-1923) javasolja: a háború kitörése esetén „…lépjenek fel, s minden erejükkel felhasználják a háború előidézte gazdasági és politikai válságot arra, hogy mozgósítsák a tömegeket és meggyorsítsák kapitalista osztályuralom bukását.” Julij Martovval (1873-1923 Jean Jaurés 1859-1914

Rendkívüli kongresszus Bázelben – 1912. november 24-25 Rendkívüli kongresszus Bázelben – 1912. november 24-25. A háború ellen… a II. Internacionálé széthullása Az egyetlen napirend: a háború elleni fellépés lehetőségei. Megerősítették az 1907-es határozatot, de nem fogadtak el akcióprogramot a közeledő háború ellen. Ennek eredménye a szociálsovinizmus; míg Jean Jaurés nem szavazta meg a hadiköltségvetést – életével fizetett ezért -, addig E. Vandervelde, J. Guesde, M. Sembat, Albert Thomas, Arthur. Hederson belépett a háborús kabinetbe... (Ebben az évben, a korlátózó választási törvények ellenére mintegy 12 millió szocialista szavazó volt ezekben az országokban,) Jules Guesde 1845-1922 . Marcel Sembat 1862-1922

A szociáldemokrácia irányzatokra bomlása – elmélet és gyakorlat Marx kiindulópontja: "Nem az én érdemem, sem a modern társadalomban levő osztályok létezésének, sem ezek egymás közötti harcának felfedezése. Polgári történetírók már jóval előttem ábrázolták az osztályok e harcának történelmi fejlődését, polgári közgazdászok pedig az osztályok gazdasági anatómiáját. Ami újat én tettem, az volt, hogy kimutattam: hogy az osztályok létezése csak a termelés fejlődésének meghatározott történelmi szakaszaihoz van kötve; hogy az osztályharc szükségszerűen a proletariátus diktatúrájához vezet; hogy maga ez a diktatúra csak átmenet az összes osztályok megszüntetéséhez és az osztály nélküli társadalomhoz" (Marx levele Weydemeyerhez, 1852., Marx és Engels Művei 28. k. 479. old.)

„A kapitalizmusból a szocializmusba, Rusznyák István, Lukács György, Komor Imre és Nagy Imre a Parlament folyosóján „A kapitalizmusból a szocializmusba, a szükségszerűség birodalmából a szabadság birodalmába való átmenet szerinte (ti. Engels – SzG.) nem lassú átmenet, nem „belenövés”, hanem: ugrás, forradalom. „ Lukács György: Proletár, 1920. november http://www.marxists.org/magyar/archive/lukacs/fe100.htm És a különféle irányzatok szerint?

A három irányzat… Vlagyimir Lenin Karl Kautsky Eduard Bernstein

A szocializmus családfája

A fő kérdés, amely megosztotta a munkásmozgalmat: Folytatható-e a reformista szociáldemokrata politika a háború idején, még inkább azt követően? A többségi szociáldemokrácia igennel válaszolt, a forradalmi baloldal nemmel, felhívva a figyelmet arra, hogy a kapitalizmus fennmaradása csak újabb háborúkat, sőt, újabb világháborút jelent. E gondolatok éppúgy megtalálhatóak voltak Lenin írásaiban, mint Rosa Luxemburgnál.

A bolsevikok: „Egy új, jobb társadalmi berendezést akarunk…: ebben az új, jobb társadalomban nem lehetnek gazdagok és szegények, mindenki köteles részt venni a munkában. A közös munka gyümölcseit nem maroknyi gazdagnak, hanem valamennyi dolgozónak kell élveznie… Ezt az új, jobb társadalmat szocialista társadalomnak nevezik. A róla szóló tanítást szocializmusnak nevezik. Azokat a munkásszövetségeket, amelyek ezért a jobb társadalmi berendezésért harcolnak, szociáldemokrata pártoknak nevezik.” Lenin, 1903.

Rosa Luxemburg (1871-1919) Karl Liebknecht (1871-1919) De vita folyt a baloldalon belül is: az új Internacionáléról és a proletárdiktatúráról

Lenin véleménye „A III. Internacionáléra vár az a feladat, hogy a tőkés kormányok elleni forradalmi rohamra, az összes országok burzsoáziája elleni polgárháborúra szervezze a proletariátus erőit a politikai hatalom kivívása, a szocializmus győzelme érdekében!” S megvalósuljon a proletariátus diktatúrája, a legmagasabb fokú demokrácia.

Rosa Luxemburg véleménye „… A lenini-trockiji elmélet alapvető hibája éppen az, hogy a diktatúrát, pontosan úgy, mint Kautsky, szembeállítja a demokráciával. ‘Diktatúra vagy demokrácia’ – így hangzik a kérdésfeltevés mind a bolsevikoknál, mind Kautskynál. Az utóbbi természetesen a demokrácia mellett dönt, mégpedig a polgári demokrácia mellett, amikor ezt a szocialista átalakulás alternatívájaként tünteti fel. Lenin és Trockij, éppen fordítva, a diktatúrára szavaz a demokrácia ellenében, és ezzel maroknyi személy diktatúrája, azaz polgári típusú diktatúra mellett dönt. A két ellenpólus egyformán messze van a valódi szocialista politikától.”

A Munkás- és Szocialista Internacionálé (1919-1923) a Szocialista Pártok Nemzetközi Munkaközössége (1921-1923) és az egyesülés: a Szocialista Munkásinternacionálé (1923-1940) vezetői Friedrich Adler (1879-1960) Az SZMI titkára Johan Willem Albarda (1878 – 1957) az Internacionálé utolsó elnöke (1939-1940) egy munkásgyűlésen Émile Vandervelde (1866-1938) Az Internacionálé elnöke 1939-ig.

A Kommunista Internacionálé alakuló kongresszusa 1919. április 2-6 A Kommunista Internacionálé alakuló kongresszusa 1919. április 2-6. Balról: Buharin, Hugo Eberlein, Lenin, Zinovjev A német küldöttnek, Eberleinnek 5 szavazat állt rendelkezésére

A Kommunista Internacionálé 1919-1943 vezetői Grigorij Zinovjev (1883 – 1936) Nyikolaj Buharin (1888 – 1938) Georgi Dimitrov (1882 -1949) Karl Radek 1885 – 1939) Lenin jegyzetel a II. kongresszuson

Meghatározó szocialista vezetők Európában… Olof Palme Willy Brandt 1976-1992 az SZI elnöke Bruno Kreisky Tony Blair Francois Mitterand

Szocialista Internacionálé 1951-ben alakult újjá központja London 168 tagszervezete van Legnagyobb tagszervezete: Party of European Socialists – 32 tagszervezettel. Az EU parlamentben 161 mandátuma van Társszervezetek International Union of Socialist Youth Internationale Falken Bewegung Internationale Sozialistischen Frauen -

A Kominform 1947 – 1956 Nem a Komintern utóda

Pártvezetők a világban, akik a szocializmusban gondolkodtak… Georgi Dimitrov 1882-1949 Mao Ce-tung 1893-1976 Salvador Allende 1908-1973 Palmiro Togliatti Ho Si Minh 1890-1969

Magyar pártvezetők 1918 - 1989 Kun Béla (1886–1938) Rákosi Mátyás (1892 -1971) Gerő Ernő (1998 – 1980) Grósz Károly (1930 – 1996) Kádár János (1912 – 1989) Nyers Rezső (1923 - )

Szovjet pártvezetők Sztálin után: Mihail Szergejevics Gorbacsov (1931- ) Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894-1971) Jurij Vladimirovich Andropov (1914 – 1984)) Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko (1911-1985) Leonyid Iljics Brezsnyev (1907-1982) Borisz Nyikolajevics Jelcin (1931 – 2007)

Politikai pártcsoportok az Európai Parlamentben 1979–2009 (felülről) A Magyarországra jutó 22 mandátum megoszlása 2009: Fidesz – KDNP 14, MSZP 4, Jobbik 3, MDF 1 ██ Szélsőbal ██ Szocialisták ██ Regionalisták és zöldek ██ Zöldek ██ CDI, TGI ██ Függetlenek ██ Liberális demokraták ██ Radikális Szövetség (liberálisok) ██ CD / EPP ██ Forza Europa ██ Konzervatívok ██ Euroszkeptikusok ██ Nemzeti konzervatívok ██ Szélsőjobb

Anarchizmus Az anarchizmus, az egyéni felelősséget állítja előtérbe, minden jogi, vagy parlamentáris hatalommal szemben. A szocializmus és a liberalizmus eszméinek ötvözete – egyesek szerin. Legátfogóbb értelemben az uralomnélküliség követelése. Marx és Bakunyin közötti vita lényege: Proletárdiktatúra versus önmegvalósítás Mihail Bakunyin (1914-1976)

Keresztényszocializmus: "A keresztényszocializmus a keresztény etika alapján gondolja útját állni a hatalmaskodó individualizmus által előidézett társadalmi igazságtalanságoknak. Szociális reformok rendszere, amelyek a keresztény igazságosság megvalósítását óhajtják a társadalmi és gazdasági életben. A mozgalom, XIII. Leó pápa (1810-1903, pápa 1878-tól) Rerum Novarum (Az új dolgok…), a tőkések és a munkások viszonyáról 1891-ben megjelent enciklikájával erősödik fel. Magyarországon, a keresztényszocializmus leghitelesebb képviselője, Giesswein Sándor pápai prelátus volt. Életének utolsó éveiben óriási egyházi és politikai nyomás nehezedett rá. Jelentős szerepet töltött be a magyar és a nemzetközi békemozgalomban. Giesswein Sándor (1856-1926)

További pápai enciklikák… 1931. XI. Pius pápa a Quadragesimo Anno kezdetű enciklikájában is megjelenik a szociális igazságosság fogalma, a társadalmi intézményeket átható „szociális szeretet” igényét fogalmazva meg. 1961. XXIII. János pápa a Mater et Magistra kezdetű enciklikájában konkretizálja ezen eszme követelményeit pl. munkabérre. Fő elve: szubszidiaritás .  

Szubszidiaritás - a kisegítés elve A kereszténydemokrácia fontos alapelve, mely szerint amit egy adott szervezeti szint meg tud oldani, abban magasabb szint nem jogosult dönteni. A magasabb szervezeti szintek feladata a kisegítés, az önszerveződés támogatása, és döntés a helyi szinten bizonyíthatóan nem kezelhető kérdésekben. - A ~ elvéből következik: 1) a társadalom (egyén, család, egyházközségek, lakóhelyi és munkahelyi közösségek, települések, régiók, nemzeti szervezetek, állam, nemzetközi közösségek) életének hierarchikus rendezőelv szerinti szemlélete ; 2) országos és nemzetközi területi szinten a föderalista berendezkedés; 3) állami szinten széleskörű önkormányzati rendszer; 4) pluralizmus a szellemi életben és az oktatásban; 5) demokratikus módszerek alkalmazása a legalacsonyabb közösségektől a legmagasabbakig; 6) az egyének joga és kötelezettsége a társadalom életében való cselekvő részvételre és a hatalom ellenőrzésére.

Egyetemes vizsgakérdések 1. A konzervativizmus keletkezéstörténete 2. Konzervativizmus, nacionalizmus, fasizmus a 20. században 3. A liberalizmus keletkezéstörténete 4. Liberalizmus, nacionalizmus, neoliberalizmus a 20. században 5. A szocializmus keletkezéstörténete 6. Szocializmus, kommunizmus, bolsevizmus, sztálinizmus a 20. században

Magyar vizsgakérdések A századelő reformnemzedéke, a Társadalomtudományi Társaság, a Huszadik Század. Ady Endre, Jászi Oszkár, Tisza István, Bethlen István (földbirtokpolitikai programja) A forradalmak ideológiai háttere. Szabó Ervin 1948/49 képe és annak hatása a magyar szociáldemokráciára. A kommunisták jövőképe, a dzsentri ellenforradalmi programja, Gömbös Gyula: Egy vezérkari tiszt bíráló feljegyzései a forradalomról és az ellenforradalomról

Szekfű Gyula Három nemzedék c. műve és annak szellemi környezete Szekfű Gyula Három nemzedék c. műve és annak szellemi környezete. Teleki konzervativizmusa, Bethlen István konzervatív liberalizmusa A nép írók jövőképe, a második szárszói konferencia, Németh László és Erdei Ferenc vitája Szocializmus és nemzet. Párthatározat a népi írókról. A Művelődéspolitikai Munkaközösség állásfoglalása. Kádár János nemzetképe Az SzDSz programja, az MDF programja, Antall József világképe

Vizsgák időpontja: Május 17. 14h – írásbeli. Két kérdésből esszé, esszénként max. 2 oldal. Május 21. 9h. szóbeli Május 22. 9h. Június 4. 9h. Uv.