2008/2009. I. félév Takács-Murinkó Lívia murinko_livia@yahoo.com Szociológia előadás 2008/2009. I. félév Takács-Murinkó Lívia murinko_livia@yahoo.com

Követelmények Irodalom: Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest. Második javított és bővített kiadás, szerk. Spéder Zsolt. Kijelölt fejezetek Írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban: teszt-feladatok az órán elhangzott anyag és a tankönyv megfelelő fejezetei alapján Vizsga feltétele: egy szociológiai témájú tanulmány összefoglalása Terjedelem: 1 A/4-es oldal (12-es betűméret, Times New Roman, szimpa sorköz, 2,5 cm margók) Határidő: a vizsgára kell hozni A következő folyóiratok utolsó 10 évének terméséből lehet választani: Szociológiai Szemle, Századvég, Replika, Esély, Demográfia, Tér és társadalom, Valóság, Educatio, Magyar Tudomány, Erdélyi Társadalom

Tematika 2008. nov. 8. 12:20-15:50 2008. nov. 29. 12:20-15:50 Témakörök Irodalom (Andorka) A szociológia mint tudomány 1. fejezet A szociológia-történet klasszikusai 2. fejezet A szociológia módszertana 3. fejezet Egyenlőtlenség, szegénység 4. fejezet Társadalmi szerkezet és rétegződés 5. fejezet Társadalmi mobilitás és vándorlás; város és falu 6-7. fejezet Népesedés 8. fejezet Kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek, fiatalok és gyermekek 9. fejezet Gazdaság 13. fejezet

1. A szociológia mint tudomány

A szociológia mint tudomány Mi a szociológia? Mi az a társadalom, mi jellemzi? A társadalomtudományok történeti kialakulása Mitől más a szociológia, mint a többi társadalomtudomány? Mire jó a szociológia? A szociológus szerepei A szociológiai kutatás és a politikai cselekvés közti viszony A szociológiai kutatások objektivitása/tárgyilagossága

2. A szociológia-történet klasszikusai

A szociológia klasszikus tradíciója Eredete 19. század elejére az ipari forradalom és „láthatatlan kéz” működése okán szociális feszültségek jelentek meg: társadalmi dezorganizáció, elidegenedés, devianciák, forradalmak → e folyamatok megértése és az elkerülés módjainak megtalálása Hagyomány kiindulópont: társadalomkritikus megközelítés és a valóság feltárása vizsgálódás jellege: empirikus adatok gyűjtése, majd elméleti következtetések megfogalmazása A „szociológia” elnevezés eredete Auguste Comte (XIX. sz. első fele): társadalmi fizika – Quetelet A három klasszikus: Karl Marx, Émile Durkheim, Max Weber

Karl Marx (1818-1883) Tudományos munka + politikai eszmék Szociológiai, közgazdaságtani és filozófiai munkásság Alapvető gondolatok A kapitalista rendszer elemzése: a tőkések kizsákmányolják a munkásokat → szükségszerű összeomlás, létrejön a szocializmus, majd a kommunizmus Formációelmélete: ősközösség ,rabszolgatartás, feudalizmus, kapitalizmus, szocializmus, kommunizmus … és itt véget ér a történelem.

Jóslata: kapitalizmust szükségszerűen felváltja a szocializmus Az ismétlődő gazdasági válságokból messzemenő következtetések levonása: össze fog omlani a kapitalizmus Munkásosztály elnyomorodásának problematikája Vö.: értéktöbblet-elmélet Osztályharcelmélet Konfliktuselméleti megközelítés (↔ harmóniaelmélet) Elidegenedés-fogalom bevezetése Alap és felépítmény rendszere Alap= gazdaság Felépítmény= politika, tudás, művészet, tudomány, vallás

Émile Durkheim (1858-1917) A liberális demokrata polgári francia köztársaság összeomlásának elkerülése a gyors forradalmi változások időszakában Elfogadtatta a szociológiát mint tudományt Alapvető témái: Integráció feltételei: közös hiedelmek, érzések, értékek, „kollektív tudat” és társadalmi szolidaritás Munkamegosztás mint a társadalmi fejlődés hajtóereje Anómia-elmélete: a társadalmi normák meggyengülése Pl: Az öngyilkosság Vallásszociológiai munkássága: primitív társadalmak, totemizmus

Max Weber (1864-1920) Munkásságának néhány fontos eleme A társadalom szerkezetét meghatározza: gazdaság (→marxi osztályfogalom), hatalom, életmód és megbecsültség Hatalom és uralom vizsgálata Fejlődés lényege: racionalitás terjedése, „varázstalanítás” Társadalmi cselekvés négy típusa Bürokrácia-elmélet (→ nincs negatív felhang; pontosan meghatározott szabályok szerinti munkavégzés) Vallásszociológia: pl. A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme Tudományfelfogás: „megértő szociológia”

3. A szociológia módszertana

A szociológiai vizsgálat lépései

Az adatgyűjtés módszerei Terepkutatás külső megfigyelés résztvevő megfigyelés esettanulmány Interjú Beavatkozás-mentes vizsgálatok tartalomelemzés/ dokumentumelemzés meglévő adatok másodelemzése történeti/ összehasonlító elemzés Kísérlet Kérdőíves adatfelvétel/ survey módszer

A mintavétel A statisztikai mintavétel elmélete szerint megfelelő minta esetén elegendő a teljes sokaság egy részét megkérdezni ahhoz, hogy meglehetősen pontos adatokat kapjunk a sokaság egészéről. Reprezentatív mintavétel: a vizsgálni kívánt sokaság minden tagjának egyenlő esélye van, hogy a mintába kerüljön (→ véletlenszerű kiválasztás) Valószínűségi mintavételi tervek: egyszerű véletlen minta szisztematikus minta rétegzett minta többlépcsős csoportos minta Nem valószínűségi mintavételi tervek: szakértői minta kvótás minta egyszerűen elérhető alanyok hólabda

Kérdőívkészítés Elemei: Világos, egyértelmű kérdések Kérdések (zárt és nyitott) Állítások Világos, egyértelmű kérdések Egy vagy több válaszlehetőség jelölhető Bizalmas kérdésekkel óvatosan kell bánni Ne legyen túl hosszú a kérdőív Próbakérdezés Megkérdezés: Személyesen (kérdezőbiztossal) vagy önkitöltős formában történhet

Attitűdök mérése skálákkal Bogardus-féle társadalmi távolság skála Milyen legközelebbi viszonyt fogadna el a felsorolt népek egy-egy tagjával? 1. Elfogadná házastársnak 2. Elfogadná rokonnak 3. Elfogadná munkatársnak 4. Elfogadná szomszédnak 5. Egy településen sem lakna vele 6. Egy országban sem lakna vele Likert-skála Mennyire ért egyet a következő kijelentéssel? A férfi feladata a pénzkeresés. 1. Teljesen egyetért 2. Inkább egyetért 3. Inkább nem ért egyet 4. Egyáltalán nem ért egyet Szemantikus differenciálskála Jellemezze a legjobb barátját! népszerű 1 2 3 4 5 6 7 népszerűtlen megbízható 1 2 3 4 5 6 7 megbízhatatlan kövér 1 2 3 4 5 6 7 sovány

Etikai kérdések A megkérdezettek személyiségi jogai ne sérüljenek Önkéntes részvétel és tájékozott beleegyezés Nem szabad esetleg sértő kérdéseket feltenni Nem szabad olyan adatokat közzétenni, amelyeket a személyek ellen fel lehet használni A válaszadók nem lehetnek beazonosíthatók (anonimitás)