A hódító Róma
Róma nagyságának alapja – a terjeszkedési kényszer A patríciusok polgárjoga a földbirtokon alapult, s katonai kötelezettséggel járt, ahhoz, hogy gyerekei is rendelkezzenek e joggal, új földeket kellett megszerezni Polgárjog Földbirtok Katonáskodás A plebejusok segédcsapatként vettek részt a harcokban, de fokozatosan ők lettek a legfontosabb katonai réteg, ezért követelésekkel léphettek fel: polgárjog a legfontosabb
A hódítások kezdete A földéhség és a terjeszkedési kényszer összekapcsolódik, eleinte önmagukat védték a külső támadásoktól, de később már ők támadnak a szomszédaikra Az elfoglalt földek 1/3-át kisajátították, s felosztották, a plebejusok coloniákat hoztak létre A hódítások alkalmazása a „divide et impera”, az oszd meg és uralkodj elve alapján
A hódítás szakaszai Róma és a környező települések-népek Etruszkok – Közép-Itália /szamniszi-háború/ Gallok – Észak-Itália Görögök – Dél-Itália /tarrentumi-háború/ Punok – Földközi-tenger a, Kelet felé való terjeszkedés (Ázsia) b, Dél felé való terjeszkedés (Afrika) c, Észak felé való terjeszkedés (germánok és a britek)
Események i.e. 396: Veii elfoglalása, az első jelentős siker az etruszkok ellen i.e. 387: gallok megtámadták a rómaiakat, Brennus: „Vae victis!” – Jaj, a legyőzötteknek! Ezt a rómaiak is megtanulták i.e. 340-290: Latium és Campania elfoglalása i.e. 282-272: Dél-Itália görögjeinek meghódítása: tarrenumi-háború A görög vezér Pürrhosz »pürrhoszi győzelem: győz a csatában, de nincs utánpótlása, a rómaiak új seregeket állítanak fel
Itália meghódítása
A római hadsereg Szakítanak a falanx harcmodorral Sakktáblaszerű alakzatot vesznek fel, három sorban: gyorsabban reagálhatnak az ellenség mozdulataira A leghátsó sorban állnak a legtapasztal-tabb katonák, ők a harc végén kerülnek bevetésre