A német egység és a polgári állam

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Globalizáció Globalizáció:
Advertisements

III. Napóleon és Bismarck, a német egység
KLEBELSBERG KUNO Miniszter: Kultuszminisztersége
Bonaparte Napóleon ( ).
A KÖZÉPKORI VÁROS.
Európa ( ).
Az évi szabadságharc és annak törvényi vonatkozásai
Előadó: Bordás Bertalan
EURÓPA ÉS AZ EURÓPÁN KÍVÜLI VILÁG A SZÁZADBAN
Az 1848-as forradalmi hullám
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA
AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ
A FRANCIA FORRADALOM.
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
A POLGÁRI EURÓPA KIBONTAKOZÁSA A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
A KETTŐS FORRADALOM AZ IPARI FORRADALOM GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG.
AZ OLASZ EGYSÉG LÉTREJÖTTE
Nemzetállamok kora Gyakorló feladatsor.
A NÉMET EGYSÉG MEGTEREMTÉSE
Politikai folyamatok a bécsi kongresszus után
Az ipari forradalom.
Jakobinus diktatúra.
A reformkor
AZ EGYENSÚLY-POLITIKA SZÁZADA
A Nagy Francia Forradalom
Az ipari forradalom következményei és hatása
Párizsi kommün.
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
Március jeles napjai.
A Krími háború
A francia forradalom és Napóleon
Magyarország gazdaság- és társadalomtörténete
Új nemzetállamok kialakítása
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.
EURÓPA A XVIII.SZÁZADBAN
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA MOZGALMAK ÉS ESZMÉK A XIX. SZÁZADBAN
„Határon innen és határon túl – integráció és migráció a Kárpát-medencében” A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a munkaerő-migráció Korózs Lajos államtitkár.
Nagyhatalmi erőviszonyok, az európai egyensúly a XVIII. században.
Az abszolutizmus kora Magyarországon
A VILÁG A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
A nagy francia forradalom - áttekintő vázlat -
Történelmi áttekintés. Uralkodások – 18. század I. Péter ( –1725)
XIX. század , – A napóleoni háborúk fordulópontjai.
Az orosz kultúra története 2.
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása pluribus unum (sokból egy)
Vallások és vallásháborúk A XVI. és XVII. század folyamán.
A kiegyezés és el ő zményei. Áttörés a magyar liberálisoknál Deák : a „húsvéti cikk” (Pesti Napló, IV. 16.) lényegelényege: három fő feltétel 1.
A francia forradalom és a napóleoni háborúk kora Egyetemes és európai történelem I. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2016/2017. őszi félév.
Európa a forradalmak után A forradalmi hullám utáni Európa Az 1848-as forradalmak nagy részét leverték A feudális kötöttségeket jórészt felszámolták.
Az ipari forradalom Az ipari forradalom következményei és hatása.
A felvilágosult abszolutizmus
A világ az első világháború után
A Szent Szövetség rendszere
A Szent Szövetség Európája
Az egységes olasz és német állam létrejötte
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása
A nagyhatalmak.
A „népek tavasza” 1848 tavaszának, a népek forradalmának fő céljai
A brit birodalom („A világ műhelye”).
Bonaparte Napóleon
Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. sz.-ban
A „népek tavasza” Forradalmak ben
Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában
Szövetségi rendszerek
Az ország a dualizmus korában
A felvilágosodás elterjedése
Napóleon Bonaparte.
Lehetőségek Horváth Dorottya.
A harmincas évek Európája
Előadás másolata:

A német egység és a polgári állam

A német gazdaság Az 1848-as forradalmi hullám nem teremtette meg a német egységet Alkotmányosság és jobbágyság megszüntetése gazdasági fejlődés megindulása Kiteljesedik az ipari forradalom - vasutak - angol tőke -> nehéz ipar fejlődése - gazdasági növekedés Európában a legnagyobb A fejlődés növelte Poroszország súlyát a német államok között

Ausztria és Poroszország versengése Miután forradalommal nem sikerült létrehozni a német egységet—> dinasztikus megoldások Ausztria : német államok laza egysége (tagállamok önállósága marad) De a gazdasági fejl. és I. Vilmos reformjai növelték Poroszország esélyeit : Ausztria nélküli egységes nemzet állam

Bismarck hatalmi játszmája Porosz állam vezetője Német egység biztosítását a diplomáciában és a hadseregben látta Hadsereg reform: Általános hadkötelezettség (felnőtt korúak) (hátul töltős puska) Ausztria 1849 óta nem volt elégséges egyensúly Oroszországgal szemben. Anglia támogatja a Porosz vezetésű egységet. Oroszország közeledett Poroszország felé (lengyel felkelés)

Ausztria leverése (Königgrätz 1866) - A. nem szól bele a Német e. kialakulásába - becsatolták az észak-német államokat Francia o. leverése(Sedan 1871) - III. Napóleon bukása --> köztársaság (munkás felkelések) - Elzász és Lotaringia visszacsatolása német császársághoz 1871.január 18. Német Császárság megszületése

I. Vilmos III. Napóleon Bismarck

A polgári állam jellemzői Létrejöttek a nemzeti alapokon szerveződő polgári államok Az állam a polgárok számára biztosította az alkotmányos szabadságjogokat Nőtt a választó jogokkal rendelkezők száma Államapparátus hatalma nőtt Adók emelése A polgári állam az élet valamennyi területét irányítása alá vonta

Az állam új feladatai Oktatás fejl.: - tantervek, tananyagok, tanárképzés - tömeges állami oktatás Nőtt a szakképzett munkaerő iránti igény Felszámolták az analfabétizmust Anyakönyveztetés (születés, esküvő, halál) Állam és egyház teljes szétválasztása Egészségügy fejl.: - ivó víz - szemételszállítás

Megjelent a munkavállalók helyzetét javító intézkedések: - kötelező betegség- és balesetbiztosítás (1884) - öregségi és rokkantsági nyudíj(1889)