Epikurosz élete és tanításai
A kezdetek Szülei telepesek voltak, akik az athéni a Gargéttosz démosz negyedből származtak. Három fiútesvére volt. Apja iskolamester volt, Epikuroszt is ő oktatta tizennégy éves koráig. Kr. e. 327-ben a platonista Pamphiloszt, majd 323-ban a kis-ázsiai Teószban Nausziphanészt, a neves Démokritosz-tanítványt hallgatta. Tizennyolc éves korában Athénba hívták, hogy tegyen eleget az ephébiának, vagyis katonai szolgálatnak, így 321-ig Athénben katonáskodott a későbbi komédiaköltő Menandrosszal. Nagy Sándor halálát követően, az új makedón király Perdikkasz visszaszerzi Szamosz szigetét, a telepeseket, köztük Epikurosz szüleit is kivégzik. Értesülvén a tragédiáról, Epikurosz Kolophónba siet testvéreihez Neoklészhez, Khairedémoszhoz és Arisztobuloszhoz. Itt hozza létre az első epikureus csoportot. Epikurosz (nápolyi Nemzeti Múzeum)
Munkássága iskolái Harminckét éves korában, 311-ben, a testvéreivel és rabszolgájával Mütilénébe költözött, ahol megalapította filozófiai iskoláját, azonban a platonisták, akik politikailag nagyon erősek voltak, nem tűrték meg, hogy elvonja a fiatalokat a vallástól és a politikától. 310-307 között Lampszakoszba költöztette az iskoláját, majd 307-től az általa, 80 mináért vásárolt híres athéni Képoszban, veteményes kertben folytatta tanításait. Erről a kertről nevezték el az epikureusokat „A kert filozófusai”-nak. Az elkövetkező években számos követőre tesz szert. A kert minden ember előtt nyitva állt akár szabad ember volt, akár rabszolga, akár nő, gyerek vagy férfi az illető, a belépés pedig ingyenes volt.
Élete vége Élete vége felé szinte kultikus tisztelettel övezték, a hagyomány szerint 71 éves korában halt meg, halálát vesekő okozta. Rendkívüli szenvedéseket okozó haláltusa után, amelyet korabeli feljegyzések szerint megrendítően nemes emberi tartással viselt. Hermipposz állítása szerint, Epikurosz halála előtt beült egy meleg vízzel teli bronzkádba, bort ivott, és addig beszélgetett, amíg a halál el nem jött érte. Epikurosz igen terjedelmes, állítólag 300 könyvre terjedő életművet hagyott maga után. Diogenész Laertiosz őrzött meg három, Epikurosznak tulajdonítható levelet, amelyek közül a másodikat, a természeti jelenségeket, magyarázót feltehetően egy tanítványa állította össze. A „Küriai doxai" (Legfontosabb alapelvek) című negyven tételből álló epikureus katekizmus szövegét ugyancsak Diogenész Laertiosz őrizte meg az utókor számára.
Tanításai, Filozófiái
( Epikureizmus ) Az epikureizmus empirista felfogású filozófia. Epikurosz ógörög filozófus után kapta a nevét. A hedonizmus egyik alcsoportjaként tartják számon. Szerinte törekedni kell a lehető legtöbb öröm elérésére minden áron, ám több hedonista felfogással ellentétben az öröm alatt itt a szellemi örömök értendők, mint a tanulás vagy barátkozás. Az örömöt a szenvedés kiküszöbölésének eszközeként tartja számon. A politikától való eltávolodást az erkölcsös élet zálogának tekinti.
Epikurosz filozófiája Epikurosz filozófiai tanítását a démokritoszi atomista természetfilozófia alapozza meg, amely a természet jelenségeinek átfogó magyarázatát tette lehetővé. Ennek a magyarázatnak tanítása szerint nem célja az emberi lélek orvoslása. Figyelme az emberi egyéniség felé fordult: az ataraxia, a rendíthetetlen nyugalom állapotára akarta elvezetni, amelyben torzulásokat már nem szenved.
Készítette: Andrássy Péter 9/E Források:Wikipédia 2009.09.18.