Területfejlesztés és turizmus II. Dr. Jandala Csilla

A ruralitás értelmezése a turizmusban II. Félév 1. hét A ruralitás értelmezése a turizmusban

Rurális turizmus fogalma Nem új fogalom: a XIX. századtól használatos = vidéki környezetbe való utazás (általában vonattal!) XX. században: nagyobb létszám, bérelt vagy saját gépkocsi, kisvárosok és falvak Definíció = „Vidéken bonyolódó turizmus” (?)

Ellentmondások Valójában nem egyszerű a meghatározás, mert: Magát a rurális területet nehéz definiálni Rurális területen nem csak rurális turizmus létezhet Városi/üdülőhelyi turizmus vidéken is létezhet Van, ahol parasztgazdaságokhoz kötődik (Ausztria, Németország) Urbanizált, rurális területek közti különbségek mérséklődnek

(folytatás) Rurális turizmus komplex tevékenység, országonként mást és mást jelent Alapja: speciális érdeklődést keltő természeti környezet

A ruralitás vizsgálatának szempontjai 1. Népsűrűség, település nagyság - általában alacsony népsűrűség jellemzi, pl. Ausztrália/ Kanada <1000 lakos, Ausztria <5000 lakos, Franciaország < 2000 lakos Svájc/Portugália < 10000 lakos - természeti vagy megművelt, erdősített területek dominanciája

(folytatás) 2. Földhasználat - alacsony arányú beépítettség (10-20%) - mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással kapcsolatos tevékenységek dominálnak - tradícionális iparok fennmaradnak - (+) kevés női munkaerő, csökkenő foglalkoztatottság

(folytatás) 3. Tradícionális társadalmi szerkezet - Szociológusok szerint: a) kisvárosi társadalmak b) agrár társadalmak c) ruralisták - Urbánus és rurális közösségek különbségei

OECD Rurális Fejlesztési Programja kritériumai 150 fő/km2 –nél kisebb népsűrűség Az egyes települések lakóinak száma < 10ezer főnél Mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással foglalkozó lakosság aránya min. 12-15% Átlagnál magasabb munkanélküliség Beépítettség max. 20 % Tradícionális közösségek

Mi tekinthető rurális turizmusnak? Rurális területen jelentkező turizmus A természettel való kapcsolata szoros: funkcionálisan rurális Méreteiben rurális : kisvállalkozások jellemzik Helyi családok részvételével valósul meg (általában nem önálló tevékenység) Lassú, organikus, de hosszú távon biztos fejlődés Személyes kontaktusok a vendéggel Fejlesztése egyben a rurális környezet fenntarthatóságát szolgálja

A rurális turizmus jellemzői Helyi tulajdonú vállalkozások (kiegészítő tevékenység) Fejletlen infrastruktúra Kisméretű létesítmények Sok, szabadban szervezett program, tevékenység Részmunkaidős foglalkoztatás (dolgozók közel laknak) Nagy szezonalitás Kevés vendég (személyes kapcsolat) Lokális légkör Niche marketing

Városi/üdülőhelyi turizmus jellemzői Vállalkozások jelentős része nem helyi tulajdonú (Turizmus = fő tevékenység) Fejlett infrastruktúra Közepes ill. nagy méretű létesítmények Kevés szabadban szervezett program, tevékenység Teljes munkaidős foglalkoztatás (dolgozók távol laknak) Mérsékelt szezonalitás (vagy nincs) Sok vendég (anonim kapcsolat) Kozmopolita légkör Széleskörű marketing tevékenység az értékesítésben

2.hét A rurális turizmus adottságai és lehetőségei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (esettanulmány)

A megye turisztikai forgalma (2004) Szálláshely Vendégek (% külf.) Vendégéjsz. Átlagos tart. Szálloda 44.300 (27%) 78.016 (30%) 1,76 Kemping 19.402 (10%) 30.827 (17%) 1,58 Fizetővend. 3.769 (48%) 20.851 (59%) 5,5 Falusi száll. 2.206 (3%) 10.561 (2%) 4,78 Összesen 125.995 (19%) 248.911 (21%) 1,97

A megye ruralitásának igazolása Népesség, migráció - terület: 5.937 km² - népesség: 563.495 fő - népsűrűség: 95 fő/km² 2. Gazdasági szerkezet - foglalkoztatottak száma: 130 ezer - munkanélküliségi ráta: 20 % - foglalkoztatás szektoronként: mezőgazdaság: 15% , feldolgozóipar 26%, keresk. 9%, szolgáltatás 18%, oktatás 13%, eü 9%, közigazgatás 3%

(folytatás) 3.Szociális helyzet - felsőfokú oktatásban részt vevők: 5 ezer fő - csecsemőhalandóság: 1,6% - bűnesetek: 20 ezer / év (felderítettség aránya: 40%) 4. Környezet és fenntarthatóság - mezőgazdaságilag művelt ter.: 66% - erdő: 18% (évi 4%-os növekedés) - védett ter.: 4% - víztisztítás aránya: 62%

Fejlesztésre javasolt termékek Három termékcsoport: Természet Örökség Vallás

„Természet” termékcsoport elemei Folyók: Tisza, Túr, Szamos, Bodrog Mezők Mocsarak Árterek, ártéri erdők Védett növények, állatok Sóstó

Nyíregyháza Sóstó

„Örökség” termékcsoport elemei Templomok: Nyírbátor, Csaroda, Tákos Kastélyok: Tiszadob, Vaja, Tuzsér Malmok: Túristvándi, Tarpa Emlékhelyek: Szatmárcseke, Tiszacsécse Kézművesség: hímzés, faragás Építészet (lakóházak, haranglábak), életmód Gasztronómia Tradícionális halászat, gazdálkodás

Nyírbátor

Nyírbátor

Nyírbátor

Nyírbátor

Csaroda

Tákos

Tákos

Tiszadob

Tiszadob

Túristvándi

Tarpa

Szatmárcseke

Tiszacsécse

„Lekvárium” (Penyige)

„Vallás” termékcsoport elemei Máriapócs, a görög-katolikus vallás európai központja

Világörökség helyszínek turisztikai hasznosítása I. 6. hét Világörökség helyszínek turisztikai hasznosítása I.

Előzmény: Abu Simbel, Philae, 1959

Világörökség Egyezmény (World Heritage Convention) UNESCO, 1972: „ Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének megóvására” Célja: jogi, adminisztratív, pénzügyi keret biztosítása, együttműködők ösztönzése Napjainkban: 180 tagország (Mo. 1985-től) Kapcsolódó témák: pl. világörökségek listája, alap, védelem, logo

1.Világörökségek listája Különleges, univerzális értékek számbavétele pályáztatással Ma: 812 helyszín (137 államban) Veszélyeztetett világörökség helyszínek (fegyveres konfliktus, tűzvész, vulkánkitörés, földcsuszamlás, belvíz, tulajdonos-váltás, túlzott urbanizáció, spontán turizmus-fejlődés)

2.Világörökség Alap Tagországok befizetéseiből + magánadományokból képződik (kb. 2 millió euro/év) Felhasználása: „gyorssegélyként” (veszélyeztetett helyszínek, szaktanácsadás, képzett munkaerő, tréningek) Esetenként hosszú távú kölcsön is nyújtható!

3. Nemzeti és nemzetközi védelem Elsődleges felelősség: tagországoké Mit kell biztosítaniuk? - politika - módszer - kutatások, mérések - tréningek

4. Világörökség Bizottság A tagországok közül 2-2 évre választják (21 tag) Feladataik: - Pályázatok elbírálása - Különösen veszélyeztetett helyszínek listájának összeállítása - A Világörökség státuszt elvesztettek listájának közzététele - Világörökség Alap kezelése - Információ nyújtás

5. Világörökség Központ Létrehozása: 1992 A még nem csatlakozott országok ösztönzése A tagországok inspirálása újabb pályázatokra Közreműködés a tagországok tréning-programjaiban Gyors reagálás fegyveres konfliktus, természeti katasztrófa esetén Az UNESCO kulturális és természeti örökségekkel kapcsolatos tevékenységének promóciója

6. Világörökség logo

7.Világörökség kategóriák Kulturális (628) Természeti (161) Vegyes (23)

7.1. Kulturális örökségek Műemlékek: építészeti, monumentális festészeti, szobrászati művek, régészeti elemek Épületegyüttesek Helyszínek: ember, vagy az ember és természet közös alkotása Megfeleljenek a hitelesség kritériumának!

7.1.1. Kultúrtájak Történeti tájak, melyeket az ember a természettel közösen hozott létre - tudatosan tervezett és kialakított épületek parkokkal - fejlődési folyamatot tükröznek: jelenlegi formájuk a természethez való reagálás révén alakult ki - társult értéket hordozók (asszociatív): pl. vallási, művészeti, kulturális jelenségek és a természet viszonya

7.2. Természeti örökségek Esztétikai vagy tudományos szempontból rendkívüli képződmények Tudomány vagy a megőrzés szempontjából rendkívüli képződmények, kihalástól fenyegetett növény- és állatvilág lakóhelyéül szolgáló pontosan körülhatárolható területek Természeti tájak Megfeleljenek az integritás kritériumának!

7.3 Vegyes kategória Kulturális és természeti javak gazdag keveréke, együttese: pl. Taishan-hegység (Kína) - ősmaradványok, geológiai lelőhely - gyógynövények (462 fajta) - számos 100 évnél idősebb fa - szentélyek (22 templom, 97 romterület, 819 sírhely): buddhista, taoista kultuszhelyek

Magyar világörökség helyszínek/1. Felvétel éve /Örökség-fajta Budapest Duna-parti látképe, a BudaiVárnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete 1987 és 2002 / Kulturális Hollókő ófalu és táji környezete 1987 / Kulturális Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai 1995 / Természeti Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete 1996 / Kulturális

Magyar világörökség helyszínek/2. Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta 1997 / Kulturális (kultúrtáj) Pécsi ókeresztény sírkamrák 2000 / Kulturális Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj 2001/ Kulturális (kultúrtáj) A tokaji történelmi borvidék 2002/ Kulturális (kultúrtáj)

Világörökség és turizmus Vonzerő a turizmus számára Turizmus +/- hatásai Fejlesztés a Világörökség Egyezménnyel összhangban lehetséges (megfelelő menedzsment, optimális infrastruktúra, stb.)

Felvétel a Világörökségi Listára Javaslat benyújtása a Nemzeti Bizottsághoz Várományosi listára vétel Kormányelőterjesztés a Világörökség Bizottság számára Ellenőrzés, véleményezés (tanácsadó szervezetekkel) Döntés Évente hány javaslatról lehet dönteni?

A világ 7 új csodája - New 7 Wonders Világméretű szavazás 2000-től (Bernard Weber, Svájc) 21 „csoda” kiválasztása 77-ből 2005-ben Kínai Nagy Fal Magyar helyszín: Parlament: 33. volt Szavazás 2007.07.07-ig

Versenyben lévő 21 csoda 1. Gízai piramisok 13. Timboktu 2. Stonehenge 14. Krisztus szobor 3. Colosseum 15. Húsvét szigetek 4. Akropolisz 16. Machu Pichu 5. Hagia Sophia 17. Chichen Itza 6. Nagy Fal 18. Szabadság szobor 7. Kijomizu templom 19. Neuschwanstein-i kastély 8. Kreml 20. Alhambra 9. Petra 21. Eiffel torony 10.Tádzs Mahal 11. Angkor Vat 12. Sydney-i Operaház Kimaradt pl. Golden Gate híd, Sagrada Familia, Písa-i ferdetorony, Tibeti Potala palota!

Világörökség helyszínek turisztikai hasznosítása II. 7. hét Világörökség helyszínek turisztikai hasznosítása II.

7.1.Budapest Duna-parti látképe és az Andrássy út környezete

7.2. Hollókő ófalu

7.3. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák- karszt barlangjai

7.4. Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság

7.5. Hortobágyi Nemzeti Park

7.6. Pécsi ókeresztény sírkamrák

7.7.Fertő/ Neusiedlersee kultúrtáj

7.8. A tokaji történelmi borvidék

7.9. A magyar várományosi listán szereplő helyszínek Tarnóc ősélőhely A Komárom / Komarnoi erődrendszer "Dunakanyar kultúrtáj" (munkacím) A Rózsadombi termál karszt területe Lechner Ödön és kortársai, a magyar szecesszió A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó A római limes magyarországi szakasza Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Tájház hálózat Magyarországon Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai

7.10. A világörökség helyszínek turisztikai hasznosításának feltételei Állami feladatok Turizmus szakma feladatai (szakmai szövetségek, vállalkozók) A fogadóterület kezelőjének és lakosságának feladatai A látogatók (turisták) feladatai

Állami feladatok Értékek fenntartása, védelme Teherbíró-képesség vizsgálat Infrastruktúra biztosítása Figyelemfelkeltés, tájékoztatás Oktatás, nevelés támogatása

Turizmus szakma feladatai (szakmai szövetségek, vállalkozók) Hosszú távú gondolkodás Részvétel az értékek fenntartásában Fenntartható és teherbíró-képességnek megfelelő turizmus fejlesztés Keresleti tendenciákkal összefüggő komplex termékfejlesztés Helyi lakosság bevonása a fejlesztésbe

A fogadóterület kezelőjének és lakosságának feladatai Speciális menedzsment eszközök alkalmazása Folyamatos kontroll Részvétel a fejlesztésekben Oktatási programokban való részvétel Autentikus és a turisztikai termékkel harmonizáló kiegészítő szolgáltatások nyújtása

A látogatók (turisták) feladatai Helyi szokások és a helyi közösség életmódjának tiszteletben tartása Előzetes ismeretgyűjtés, tájékozódás Megfelelő viselkedés

7.11. A lehetséges hasznosítás formái és problémái Elsődleges, másodlagos vagy kiegészítő vonzerő Különleges kínálatban való megjelenés: pl. incentive, vallási, zarándok, kulturális, rendezvény Megközelíthetőség (fő áramlások, infrastruktúra) Van-e látható jele????

Magyarország 7 csodája: szavazás Budapesti Sportaréna Jáki templom Csarodai református templom Komáromi Monostori erőd Dohány utcai zsinagóga Lánchíd Egri érseki pincerendszer Mátyás templom, Halászbástya Esztergomi Bazilika Paksi templom Fertődi Eszterházy kastély Pannonhalmi Apátság Gresham palota Parlament Hollókői ófalu Pasaréti tér együttese Hortobágyi Kilenclyukú híd Szegedi Dóm tér együttese ING székház Visegrádi Királyi palota Iparművészeti Múzeum

A magyar építészet 7 csodája Parlament (6781) Szegedi Dóm tér együttese (5235) Mátyás templom a Halászbástyával (3646) Egri érseki pincerendszer (3599) Pannonhalmi Apátság (3392) Esztergomi Bazilika (3110) Lánchíd (2898)