Környezeti szemléletformálás 2014-2020 Szabó Teréz Krisztina Vidékfejlesztési Minisztérium Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály

Értékelés hasznosulása a tervezésben Az értékelés jó alapot szolgáltat a tervezési folyamat során Fontos eleme, hogy adatokat szolgáltat és lehetővé teszi az indikátorok pontosabb meghatározását ezen a területen A benchmarkok kialakítása jó javaslat, de ne önmagában álljon, legyen egyéb minőségbiztosítás is mellette A költséghatékonyság valóban nagyon fontos, de ne ez legyen a legfontosabb tényező, hiszen a projekt hatása, főként a hosszú távú ugyancsak fontos tényező A jó és rossz példák bemutatása ugyancsak fontos, ezeket azonban intézkedés típusonként lenne célszerű meghatározni

KEHOP 2014-2020 felépítése 1. Klímaváltozáshoz történő adaptáció 2. Víziközmű-szolgáltatás fejlesztése 3. Beruházások a vízminőségvédelem, a hulladékgazdálkodás, levegőminőség védelem területén, ökoinnováció 4. Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések 5. Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások 6. Környezetvédelmi K+F, szemléletformálás 7. Technikai segítségnyújtás

A tervezett szemléletformáló intézkedések céljai Alapvetően javul a társadalom környezettudatossága és szemlélete A természeti örökség megőrzése és a fenntartható életmód elterjesztése érdekében széleskörű tájékoztatást sikerül nyújtani a lakosságnak a környezet és az ökoszisztéma szolgáltatások állapotáról, a várható folyamatokról, ezeknek a jelenlegi fogyasztási és életmódmintákkal való összefüggéséről, a változtatás lehetséges módjairól

Tervezett szemléletformálást célzó intézkedés típusok a KEHOP-on belül A 6. tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan a Környezeti K+F és szemléletformálás tengelyen belül: A környezettudatos életvitelt bemutató programok, jó gyakorlatok népszerűsítése Környezetvédelmi szemléletformálást és ismeretterjesztést szolgáló tevékenységek (pl. rendezvények, kiadványok) A lakosságot szolgáló környezetvédelmi tanácsadó irodák fejlesztése Intézmények működésének környezetközpontúvá tételét szolgáló tevékenységek A kisebb környezeti terhelést jelentő alternatívák széles körben elérhetővé válásának és fogyasztásának ösztönzése (pl. tudatos vásárlást támogató minősítő és termékjelölési rendszerek ismertségének növelése) Oktatás, képzés, tudásmegosztó közérdekű környezetvédelmi adatbázisok ismertségének növelése, hasznosítása a fogyasztók környezettudatosságának növelése érdekében A fenntartható életmódot bemutató, oktató közösségek bemutatóházainak létrehozása, fejlesztése Környezeti szemléletformálást célzó táboroztatás megszervezése az iskolás korosztály számára

Konklúziók A tervezett intézkedések céljai a jelenlegi időszak céljaihoz hasonlóak Az értékelés eredményei mindenképpen hasznosulnak a tervezési folyamat során A jó és rossz projektek példáit bemutató adatbázis lehetővé teszi a projektgazdák számára, hogy javítsák a projektek minőségét. A megfelelő módszertan kialakítása és alkalmazása támogatja a hatásosság jobb érvényesülését a jövőbeni projektek esetében

Köszönöm a figyelmet