Részvételi tervezés, fejlesztés és értékelés Bodorkós Barbara és Pataki György Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG) Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő NFÜ május 6-7-i nemzetközi értékelési és módszertani konferenciája

Részvételi értékelés értékelés, amelyet a professzionális értékelők a nem professzionális értékelő érintettekkel együttműködésben végeznek evaluation that involves trained evaluators working in partnership with non-evaluator stakeholders

Részvételi értékelés lehetséges előnyei I.Részvétel érték önmagában, állampolgári felelősségvállalás II.Pragmatikus indokok  Kockázatok, bizonytalanság csökkentése  Nagyobb legitimáció, könnyebb megvalósítás  Innováció lehetősége  Konfliktusok megelőzése

Folyamatosság Észlelés TervezésAkció Értékelés A helyi erőforrásokat csak úgy lehet mozgósítani, ha a helyi szereplők a fejlesztés minden fázisában részt vesznek, a koncepció megalkotásától, a tervezésen keresztül a megvalósítás és az értékelés fázisáig.

Tervezést/értékelést segítő részvételi módszerek  Mélyinterjúk  Fókuszcsoportok az érintettekkel  Fórumok az érintettekkel  Részvételi videó  Állampolgári Tanács  Jövő-tervező műhelyek  Konszenzus konferencia

Komolyan veendő  Időigényes  Mozgósítás, bevonás  Részvételre képesítés (tervezők, önkormányzatok, értékelő szakemberek, civilek stb.)  Legitimáció

 Szakértők uralmát (technokrácia) a központi szakértők nem ismerik ki magukat a helyi viszonyok között, és így a helyi elit érdekeit erősítik  „Föntről lefelé” (top-down) tervezői/értékelői gyakorlatot a több szintű rendszerben nincs érdemi információ- áramlás alulról fölfelé, ezért a nemzeti szintű tervezés/értékelés (ÚMVP, ÚMFT) nem tudja figyelembe venni a regionális és helyi szintű terveket és igényeket Ha az intézményrendszer erősíti

 Lehetőség „képessé tétel” nélküli helyzetet a központi tervezők/értékelők adottnak veszik, hogy a helyi érintettek is átlátják a rendszert, ám az egyenlőtlen informáltság miatt előbb kapacitásépítésre lenne szükség  Komplex tervezési/fejlesztési/értékelési gyakorlat hiányát a tervezés, végrehajtás, értékelés szétválik nincs gyors visszacsatolás

 a pénzügyi és jogi dominanciát a szakmai- tartalmi szempontokkal szemben elköltött pénz nagysága számít, döntően előre meghatározott, mennyiségi indikátorokat alkalmaz  „részvételiség” hiányát, tisztázatlanságát a tervezők/értékelők nincsenek fölkészülve a folyamat-menedzsmentre, hiányzik a bevonást, az érintettek részvételét célzó szemlélet Ha az intézményrendszer erősíti

Összefoglalva  A komplex gazdasági-társadalmi-ökológiai hatásokat és összefüggéseket figyelembe vevő tervezésre, fejlesztésre, értékelésre van szükség  A több szintű tervezői/értékelői rendszerben az „alulról fölfelé” áramlás, az érintettek szerepének egyenjogúsítása szükséges  Radikális demokratizálás kell az aktív társadalmi részvétel erősítése érdekében  A társadalmi tőkét építő, erősítő tervezési, fejlesztési, értékelési rendszer ígéri a hosszú távú sikereket

Felvetések  Mit értékelünk? Célok megvalósulását vs. folyamatot, mindkettőt? Hogyan határozzuk meg a célokat? Ki határozza meg a célokat? Ki választja ki az indikátorokat?  Ki értékel? Tervező/független értékelő/ érintettek? Ha az érintettek, akkor őket fel kell erre készíteni? (kapacitásépítés)  Mi a monitoring bizottságok szerepe az értékelésben?  Mit értékelünk: projekt? intézkedés? prioritás? program szinten? Ezek hogyan kapcsolódnak?  Hogyan értékelünk? (kvalitatív módszerek lehetőségei)  Mikor? Ex-ante, félidős, ex-post: kell-e ex-ante, ha az érintettek részt vettek a tervezésben?

Participatory  Participant focus and ownership of evaluation  Broad range of stakeholders participate  Focus is on learning  Flexible design  Rapid appraisal methods  Outsiders are facilitators Conventional  Donor focus and ownership of evaluation  Stakeholders are often don’t participate  Focus is on accountability  Predetermined design  Formal methods  Outsiders are evaluators

Környezeti Társadalomkutatók (essrg) Környezetgazdaságtani Tanszék Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Szent István Egyetem