Bulémia Rövid leírás : A bulímia falási rohamokkal járó kényszerbetegség, melynek során a beteg rövid idő alatt igen nagy mennyiségű étel - jellemzően édesség - elfogyasztására képes. Ez elhízáshoz vezet, a beteg önmagát hánytatja, hashajtókkal vagy eltúlzott fizikai aktivitással él.

Hányás után a beteg ismét szenved, az evési kényszernek csupán néhány óráig tud ellenállni, majd ismételten étkezik, és önmagát hánytatja. A betegség súlyosbodásával az étkezések és hányások között eltelt idő egyre csökken. Viselkedésüket többnyire visszataszítónak tartják, és szégyellik magukat miatta. A bulimia nervosát 1979-ben fogadták el, mint önálló, pszichoszomatikus betegséget.

Előfordulás A bulímia szinte kizárólag tizenéves lányok vagy fiatal nők betegsége. Férfiakban elvétve fordul elő. Gyakorisága a sok rejtett eset miatt pontosan nem ítélhető meg. A felismert esetek gyakorisága a 18 és 25 év közötti női populáció 3%-a.

Okok A bulimia nervosa okai ismeretlenek. Alapos pszichiátriai feltárás mellett mindig fellelhető valamilyen személyiségzavar, gyermekkorban elszenvedett traumák, szeretet utáni vágy, magány, önértékelési zavarok. Genetikai eredet nem valószínűsíthető. A karcsúság vágya, mely rendellenes étkezési szokásokat eredményez, csak részben ad magyarázatot. Ezek inkább csak elindítói a folyamatnak.

Az önértékelési zavar lehet az elsődleges, melyben a beteg önmaga elviselésére képtelen. A beteg attól való félelme, hogy érzései kicsúsznak az ellenőrzése alól, súlyosbítja a bulímiát, mely az egész személyiségen eluralkodhat. Olykor a táplálkozási rendellenesség elindítója az unalom, depresszió vagy harag, különösen akkor, ha a beteg magányos.

Tünetek A bulimia nervosa valójában három különböző betegség, melynek legjellemzőbb közös tünetei a betegség rövid leírásában találhatók. Jellemző továbbá a testsúlycsökkentő módszerek fokozott és halmozott használata: önhánytatás, hashajtó, vízhajtó szedése, intenzív testedzés, koplalás. A falásrohamok hetente több alkalommal, legalább három hónapon keresztül jelentkeznek.

Az önhánytatások következményeként kophat a fogzománc, a fültőmirigy megnagyobbodhat, a nyelőcső nyálkahártyája begyulladhat. A hányás és a hasmenés következménye lehet a vér káliumszintjének esése is, ami szívritmuszavart idézhet elő.

Diagnózis Figyelmeztető jel lehet a savtól sérült fogzománc, a megnagyobbodott fültőmirigy, az ujjízületek feletti heges bőr, a vér csökkent káliumszintje. Biztossá azonban csak akkor válik a diagnózis, ha a beteg maga is beszámol habzsolási, önhánytatási szokásáról.  

A bulímia tényének és formájának megállapítása egyszerű elbeszélgetéssel könnyű. A héttérben meghúzódó személyiségzavar azonosítása bonyolult pszichiátriai feladat.

Kezelés A mögöttes személyiségzavarok gyógyítása kitartó és nagy rutint igénylő pszichoterápiával lehetséges. Emellett különböző támadáspontú hangulatjavító gyógyszerek alkalmazása szükségessé válhat. A szorongás és az étvágy gyógyszerekkel is jól kontrollálható.

A beteg spontán gyógyulásra hajlamos A beteg spontán gyógyulásra hajlamos. Az esetek döntő többsége a kezelés hatására meggyógyul.