Készítette Kovács Nándor KONRACB.PTE Portfólió bemutatása Készítette Kovács Nándor KONRACB.PTE

Mi a portfólió? „A portfolió olyan dokumentumok gyűjteménye, amelyek megvilágítják valakinek egy adott területen szerzett tudását, jártasságát, hozzáállását” (Bird 1990; idézik Barton és Collins, 1993)

Mi a célom a portfóliómmal Mi a célom a portfóliómmal? A tanári kompetenciáim meglétének bizonyítása A tanár szakmai felkészültsége birtokában hivatásának gyakorlása során alkalmas: a tanulói személyiség fejlesztésére tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére a pedagógiai folyamat tervezésére a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére a tanulási folyamat szervezésére és irányítására a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására szakmai együttműködésre és kommunikációra szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre

Portfólióm felépítése A portfóliómat 5 részből állítottam össze: 1. Bevezető, bemutatkozó esszé 2. Óraterv 3. Iskola, mint tanulási környezet: A Köztársaság Téri Ált. Isk. „Egész-ség” programja 4. Szakcikk összegzése értékelés Csapó Benő: Az iskolai tudás 5. Esszé Az informatika és a pedagógus kapcsolódó szerepei, az IKT által biztosított lehetőségei 6. Összegzés

1. Bevezetés, bemutatkozó esszé Bemutatkozás Visszatekintés saját szakmai fejlődésemre Szakmai fejlődésem állomásai Az esszében bemutatkozom, leírom a tanári pályám során a pedagógiához, az informatikához kapcsolódó tanulmányaimat, szakmai fejlődésem állomásait . Ezekkel a következő kompetenciáimat fogom alátámasztani: 8. szakmai együttműködésre és kommunikációra 9. szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre

Óraterv A tanítási gyakorlatom elemzése, reflexiók Az óra helye, célja, A tananyag tartalma, terjedelme megfelelt, e a tantervi követelményeknek? Milyen készségeket, képességeket igyekeztem fejleszteni? Mik voltak a nevelési célok és azok megvalósultak-e? Motiválás Tanulásszervezés Differenciálás Megvalósultak-e a következők: Tanulói önállóság Egyéni korrekció Felzárkóztatás Tehetséggondozás Saját munkám értékelése A tanuló személyiségfejlesztése Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A pedagógiai folyamat tervezése A szaktudományi tudás felhaszná-lásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére A tanulási folyamat szervezése és irányítása a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására

Iskola, mint tanulási környezet:. A Köztársaság Téri Ált. Isk Iskola, mint tanulási környezet: A Köztársaság Téri Ált. Isk. „Egész-ség” programja Az iskolám „Egész-ség” programjának a bemutatása: I. Bevezetés, a témaválasztás indoklása II. Az anyaggyűjtés módszere III. Az egészség fogalma IV. Az egészségnevelés alakulása a magyar iskolarendszerben V. Az iskola szervezetfejlesztési törekvései, a program előzményei VI. A mentálhigiénére alapozott szervezetfejlesztés létrejöttének közvetlen előzményei A szülők és a tanulók elvárásai A pedagógusok elvárásai VII. Az „Egész-ség” program leírása Céljaikat a következőkben fogalmaztuk meg: A program fő fejlesztési területei Az alkalmazott módszerek VIII. Az „Egész-ség” program rövid krónikája VIII. A mentálhigiénés szervezetfejlesztés eredményei

A tanulói személyiség fejlesztése: 1.kompetencia A program legfontosabb célja a mentálhigiéné nevelése. A fejlesztési területek e cél megvalósítása érdekében kerültek kidolgozásra. A lelki egészségnevelést szolgálja a helyes önismeret, pozitív énkép, önértékelés fejlesztése,stressz kezelési technikák megtanítása, a döntéshozatal fejlesztése. A szociális fejlődést segíti elő az erőszakmentes konfliktus-kezelési technikák elsajátítatása és a hatékony kommunikáció. A fizikális egészség alapja az előző kettő, de az egészséges életstílusok megismertetése is ezt szolgálja. Az egészség a legfontosabb emberi értékek egyike. Értékrendünkben kiemelt szerepet játszik. Így a tanulók személyiség fejlesztésén belül a program az értékrend alakítását is szolgálja.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: 2.kompetencia Az egészségnevelési program egyik célkitűzése a személyi környezethez való pozitív viszony, amely megvalósítá-sát a személyiségfejlesztés területén már említett helyes önismeret, pozitív énkép, kommunikáció és kooperáció kialakítása szolgálja. A program módszerei a közvetlen élményen , tapasztaláson alapuló, csoporton belüli együttműködésre épülő munka-formák is ennek a kompetenciának a fejlesztését szolgál-ják.

A pedagógiai folyamat tervezése: 3.kompetencia A szervezetfejlesztés során a pedagógiai folyamat tervezésének lépései nyomon követhetőek. - Az iskola működésében, a társadalomban tapasztalt problémák feltérképezése kérdőívek segítségével. - A tapasztalatok összegyűjtése, helyzetelemzés készítése. - A helyzetelemzés alapján a problémák azonosítása, a pedagógiai eljárások kidolgozása, tervezése. - A terv megvalósítása, a tapasztalatok naplózása. - Tanévenként az összegyűjtött tapasztalatok felülvizsgálata szükséges módosítások elvégzése, a program módosítása. - A 10 év pedagógia tapasztalatainak átfogó elemzése, korrekciók a programban.

Szakcikk összegzése reflexiók Csapó B.: Az iskolai tudás c. könyve Iskolai és hasznosítható tudás: a természettudományos ismeretek alkalmazása c. fejezet reflektív feldolgo-zása Csapó Benő: Az iskolai tudás. Osiris, Budapest, 2. jav. kiad. 2002. , 4. fejezet: 5. szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre 9. az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésér

Esszé: Az informatika és a pedagógus kapcsolódó szerepei, az IKT által biztosított lehetőségei Az IKT alkalmazásával kapcsolatos ismeretek: Az IKT eszközök kiválasztása Számítógéppel segített tanulási órák tervezése és végrehajtása Az IKT használata információszerzésre és tanulásra, értékelésre: Az informatikai kultúrával kapcsolatos társadalmi etikai, jogi és egészségügyi szabályok ismerete és betartása: 5. az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére 6. a tanulási folyamat szervezésére és irányítására 7. a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására

Összegzés x Kompetenciák I. fejezet II. fejezet III. fejezet VI. fejezet V. fejezet 1. x 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Vázolja fel az iskolai egészségnevelés koncepcionális kereteit! Az egészség több, mint a betegség hiánya WHO: „az egészség a teljes fizikai, mentális és társas jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya” Az iskolai egészségnevelés alapvető feladata, hogy a felnövekvő nemzedékeket intézményesen is készítse elő egészségmagatartásuk formálására, jövendő életminőségük alakítására, megőrzésére.

Az egészségfogalom részei Mozgás Táplálkozás Eü.-i szokások Élvezeti szerek Az egészségfogalom dimenziói (Meleg Csilla) A lelki egészség kedvező folyamatai valamennyi dimenzió esetében az egészségesség irányába mutató törekvéseket hívnak elő, míg a lelki egészség megbomlása a többi dimenzióban is az egészség szempontjából kedvezőtlen tüneteket vagy tünet együtteseket eredményez .

A lelki egészség A lelki egészség tartalma rendkívül sokrétű. megküzdési képesség a feszültségek és a stressz uralásának képessége, megfelelő énkép és önazonossági érzés, önértékelés, önfejlesztés és a fejlődés képessége, változási képesség, a társas támogatások igénybevételének képessége. Tudor (1996) a társas viszonyok és az ezekkel kapcsolatos egyéni képességek a tapasztalatból tanulás képessége Doku (1997) Asszertivitás: A belső harmónia legfontosabb alapjai az egyén önelfogadása, önbizalma, valamint a mások irányában - vagyis az egyént körülvevő környezet irányában - való hasonló elfogadás és bizalom.

„Egész-ség” program Az egymástól különálló egészségtartalmak nagyobbik részének különböző vonatkozásokban ugyan, de meg lehet találni a tantárgyi megfelelőit. A fizikai aktivitás a testnevelés órák gyakorlatában, a táplálkozás, az egészségügyi szokások, az élvezeti szerekkel kapcsolatos problémák pedig különböző tantárgyak anyagában kapnak helyet. A lelki egészség tartalma azonban nem engedi meg a tantárgyiasítást. Ha tehát az iskola a testi-lelki tartalmakat együttesen tartalmazó egészségnevelést kíván folytatni, akkor járható útként az egész iskolát átfogó nevelési rendszerbe való integrálás kínálkozik.

A feladatom értékálló, hasznosítható képességek nyújtása. Ismertesse mindazokat az oktatásszervezési és módszertani teendőket, lehetőségeket, amiket egy informatika tanár tud tenni az „Egész-ség” program további sikere érdekében A tanuló készségeinek, képességeinek fejlesztése növeli az a megbetegítő tényezőkkel szembeni ellenállást. A feladatom értékálló, hasznosítható képességek nyújtása. Önismeret - Reális énkép kialakítása (objektív értékelés, dicséret stb.) Kommunikációs készségek képességek fejlesztése: (kooperatív oktatási forma használata) Tanulók megismertetése a kommunikáció történetével, fajtáival Tanulók megismertetése a IKT felhasználási lehetőségeivel ( az információ megszerzésének lehetőségeivel: inf. keresésével, könyvtárak, adatbázisok stb. elérésével használatával ) Az LLL-hez szükséges kulcskompetenciák nyújtása (WEB 2., Google eszközei, közösségi terek használata, szakmai blogok fórumok ismerete, a hálózat alapú tanulás alapjainak a lerakása)

Egészségnevelési ismeretek átadása Mivel az egészségnevelés módszerei az egész iskolát áthatják, minden tanórán előkerülhetnek Egészséggel kapcsolatos ismeretek begyűjtése feldolgozása inf. órán pl. excel feladatokban: Napi szükséges kalóriabevitel Ételek kalóriatartalma Gimnáziumban: alkoholszint kalkulátor Környezetvédelem Tanári példaadás Hiteles személyiség (kongruencia) Bár nem vagyok o.f. általában sikerül olyan kapcsolatot kialakítani a diákjaimmal, ami ugyan nem foglalja magában a Facebookos visszajelölést, de különböző, problémáikkal bizalommal fordulnak hozzám.

Technikai feladataim: Az IKT eszközökhöz való hozzáférés biztosítása Ergonómiailag megfelelő tanulási környezet kialakítása Az „Egész-ség” programunk folyamatos fejlesztésében, szülői, tanulói, tanári igényekhez való alakításában fontos szerepet játszó kérdőívek elkészítésének , kiértékelésének megkönnyítésében. (Google űrlapok segítségével pl.:http://bit.ly/eI48zz )

Mit értünk konnektivizmus alatt, illetve ez az elmélet, hogyan kapcsolódik, kapcsolható az V. fejezetének IKT témaköréhez? A konnektivizmus a behaviorizmust, kognitivizmust és konstruktivizmust követő tanuláselméleti áramlat. A digitális korszak tanuláselméleteként is szokás emlegetni, George Siemens és Stephen Downes kutatók nevéhez köthető fogalom. A hálózatelméletek pedagógiában való alkalmazása-ként is felfogható. A WEB 2.-es technológiák elterjedésével született.

Jellemzői: A tanulás és a tudás a vélemények különbözőségében rejlik. A tanulás egy olyan folyamat, melynek során a specializált csomópontokat információforrásokhoz kapcsoljuk. A tudásgyarapításra való hangolódás lényegesebb, mint a meglévő tudásanyag. A kapcsolatok ápolása és fenntartása révén tanulunk. Korunk alapkészsége, hogy különböző területek, gondolatok, fogalmak között összefüggéseket vegyünk észre. A naprakész tudás a célja minden konnektivista tanulásnak.

4. fejezet Az IKT használata információszerzésre és tanulásra: A tudást nem megszerezzük, hanem létrehozzuk, ezt kell tudatosítani! Azáltal, hogy elolvassuk az adott cikket, leírást, még nem fogunk érteni a kívánt területhez. Az elmélyüléshez tudásszervezésre van szükség: vissza kell osztanunk azt, amit erről gondolunk, tartalmat kell formálnunk, hogy a fejünkben összeálljon a kép.  A tudáshoz tehát a következő lépések ismétlése szükséges: Olvasás Alkotás (írás) Megosztás

Olvasás Egy információ két tényező által válik tudássá: illeszkednie kell a meglévő tudáshálóhoz (asszociáció!!) rövid időn belül meg kell erősíteni, hogy stabilizálódjon (ismételni, újraalkotni, új kontextusba helyezni!)

Alkotás (írás): A tudás hálózatalapú:  attól sajátítunk el egy ismeretet, hogy beépítjük a saját tudáshálónkba azt. Beépíteni valamit csak aktív hozzáállással lehet. Elárasztanak az adatok, a haszontalan információk bennünket, melyből akaratlagosan kell kiválasztanunk azt, amire szükségünk van; célirányosan kell felépítenünk a tudáshálónkat az érdeklődésünknek megfelelően. Az olvasott információk roppant sokféle médiumon jutnak el hozzánk. A webes platformon ez többnyire cikket, prezentációt, gondolattérképet, videót, blog bejegyzést, fórumhozzászólásokat jelent.

Megosztás: A tudás tapasztalat. Képtelenség minden területen otthonosan mozogni, így óhatatlanul szükséges mások tapasztalataira is támaszkodni. Ahhoz, hogy a legtöbbet profitáljunk egy-egy közösség tudásanyagából, mindenekelőtt aktív részesévé kell válnunk az adott közösségeknek. Minél többet osztunk meg a többiekkel, és minél inkább odafigyelünk arra, hogy olvasható és felhasználható legyen az általunk szervezett tudásanyag, annál többet profitálhatunk a közösségből.

Megosztás, profitálás kérdése Logikailag furcsa: Mi osztunk meg, mi nyújtunk valamit, mégis mi profitálunk belőle a leginkább.  Miért van ez mégis így? Mert a közösség skálafüggetlen hálózatként működik, melyben az egyes személyek képezik az egyes csomópontokat, az élek pedig az adott tudásanyag szempontjából releváns kapcsolatokat. Minél több ilyen éllel bírunk, annál meghatározóbb szerepet játszunk a hálózatban, annál nagyobb hatást gyakorolunk az adott tudásanyagra.