Szemiot i ka.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
SZAKDOLGOZAT a tudományos munka iskolája
Advertisements

 Szegedi Tudományegyetem  Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék.
Tájékoztató a licenszdolgozattal kapcsolatban
Neveléselmélet, nevelésfilozófia
Szemiot i ka.
Pedagógiatörténet Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem február 16. Körmendy Zsolt.
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
Tudás, közösség, hatalom
Szemiot i ka.
Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Készítette: Tóth Enikő 11.A
PRAGMATIKA.
Szemiot i ka.
Szemiot i ka.
Szemiot i ka.
Szemiot i ka.
Szemiot i ka.
Szemiot i ka.
Szemiot i ka.
MŰVÉSZETTÖRTÉNET Előadó: dr. Újvári Edit főisk.docens
Hatalom interdiszciplináris megközelítésben. Szeged, 2004.
Mivel foglalkozik a pszichológia?
Kultúra – nemzet – emlékezet
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
KERESZTÉNYSÉG A KULTÚRÁK VÁLSÁGÁBAN február SEK A vallás és a vele kapcsolatos tárgyak / tudományágak.
Rendszer és modell szeptember-december Előadó: Bornemisza Imre egyetemi adjunktus.
A társadalomtudományi kutatás módszerei
A thaiföldi turisztikai reklámok társadalomtudományi elemzése OTDK előadás Budai Anna, SZTE Témavezető: Pusztai Bertalan.
KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA IV.
KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA III.. A 60-as évek antropológiája E. Wolf: részterületek, terminusválság El ő zmények: 1.Angolszász strukturalista funkcionalizmus.
és Orvosi fizika mesterképzés Funkcionális anatómia tantárgy
Esztétika Kerékgyártó Béla docens Jász Borbála doktorandusz
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET.
„Múzeumandragógiai nevelésfilozófia és mintaprojekt”
Hatalom interdiszciplináris megközelítésben
2. A logika története Gregor Reisch  1503  Typus logice Premissae
Metafora - metonímia A filmben?. Roman Jakobson Rámutat, hogy a metafora-metonímia bipolaritás megfeleltethető a nyelvi működés alapmodelljének, a paradigmatikus-szintagmatikus.
műelemzés ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK
Logika szeminárium Előadó: Máté András docens Demonstrátorok:
Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék.
KLASSZIKUS SZOCIOLÓGIA ELMÉLETEK BBTE Szociológia és Szociális Munkásképző Kar Szociológia Tanszék Szociológia szak Péter László.
Az irodalomtudomány alapjai Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Kedd ADs 035.
Az irodalomtudomány alapjai
Propedeutika JOHANN KONRAD EBERLEIN Tartalom és belső tartalom: az ikonográfiai-ikonológiai módszer prezentációs anyag TÁMOP /2/A/KMR
Kulturológia története III.
Magyarország gazdaság- és társadalomtörténete
Kommunikáció-technikai mérnök szak
Nyelvtudományi irányzatok és módszerek a 20. században KGRE, november 11. Strukturalizmus Biró Tamás Universiteit van Amsterdam (UvA)
Logika szeminárium Előadó: Máté András docens Demonstrátorok:
A nyelvi jel és jelrendszer
Germanisztika (német) alapszakos képzés
KLASSZIKUS SZOCIOLÓGIA ELMÉLETEK
A középkor után A filozófia változása: metafizika helyett az ismeretelmélet a központi diszciplína. Logika: A középkori logika továbbélése: reneszánsz.
Bölcsész Hefop tananyag- fejlesztési zárókonferencia szept ELTE BTK.
Nyelvészeti módszerek és irányzatok, bibliai és rabbinikus héber BMA-HEBD-111, P/TÖ/HB-1, BBV , BMVD Biró Tamás április 14.: Strukturalista.
Információelmélet 8. 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
Információelmélet 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató- és.
Szemiotikaszemiotikaszemiotikaszemiotika. JELTAN – A MÉDIA JELEI Szimbolika és szemiotika 2016 tavaszi félév TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR KÖZLÉSTUDOMÁNY ÉS.
Szemiotikaszemiotika. VIII. ELŐADÁS Szemiotikai alapok SZEMIÓZIS jel jelkapcsolatok a szemiózis és dimenziói.
Bevezetés a nyelvtudományba
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Logika szeminárium Barwise-Etchemendy: Language, Proof and Logic
Szemiot i ka.
A menekültek feltételezett titkos nyelvének vizsgálata
A nyelvtan szerepe és célja
Szemiot i ka.
Nagy elbeszélések október 4..
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
Előadás másolata:

szemiot i ka

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR KÖZLÉSTUDOMÁNY ÉS KÖZKAPCSOLATOK S Z E M I O T I K A A JEL TUDOMÁNYA 2010 tavaszi félév TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR KÖZLÉSTUDOMÁNY ÉS KÖZKAPCSOLATOK

alapvető tudnivalók előadás: szerda, 12:00 - 14:00, 3-as terem szeminárium: csüt. 14:00 – 16:00, 16-os terem előadó: dr. Hubbes László Attila adjunktus elérhetőség: I. emelet, 104 szoba Társadalomtudományi Tanszék fogadóórák: szerda, csütörtök, 09:00 - 10:00 e-mail hubbeslaszlo@hotmail.com hivatali telefonszám: 8 5 2366119 tantárgy blogja: http://jelkepesseg.wordpress.com

az előadások felépítése A jeltudomány meghatározása, vizsgálati köre. A jeltudomány történeti kialakulása, kapcsolata más tudományágakkal. A jel fogalma, összetevői. Jel és információ. A szemioszféra értelmezése. Nooszféra. Jeltipológia és osztályozás. Paradigmák és szintagmák; szintagmatikus és paradigmatikus analízis Jelentés: denotáció, konnotáció – gondolkodási minták, jelek szerveződése. Alárendeléses gondolkodás, mellérendeléses gondolkodás. Szemiózis. A jel, mint kód – nyelvi jelrendszer, fogalmi nyelv, gesztusnyelv, képnyelv, filmnyelv... jel, kép, jelkép A szó, mint jel. A szöveg. Poétika. Trópusok és alakzatok. Retorika – Politika A gesztus, mint jel. A viselkedés mintái, behaviorizmus. Proxemika. A kép, mint jel. Ikonológia, ikonográfia, ikonika. A kultúra, mint jelvilág. A jel, mint kultúrahordozó. A mítosz, mint nyelv, mint jelrendszer – archetípusok, szimbólumok A kozmikus szimbólumok ismertetése és elemzése. Az őselemek jelképeinek ismertetése és elemzése. A színek szimbolikus jelentése. Geometrikus jelek. Növényszimbolika, állatszimbolika, fantasztikus bestiárium. A vallásos szimbolika. Népi szimbolika – Kulturális szimbolika. Jel és kommunikáció. A kommunikáció modellje. Jelhasználat – nyelvi kommunikáció, képi kommunikáció, multimédiás kommunikáció. A film – kommunikáció, manipuláció, mitológia A szemiotika gyakorlati alkalmazásai – a reklám, a kampány: szó – kép – hang – film – intermedialitás

I. ELŐADÁS A jeltudomány meghatározása, vizsgálati köre A jeltudomány történeti kialakulása, irányzatai A jelelmélet válfajai, kapcsolata más tudományágakkal

MEGHATÁROZÁSA, MEGNEVEZÉSEI, TÁRGYA 1.1. Mi a szemiotika? 1.2. Régi és új megnevezései 1.3. Mivel foglalkozik?

1.1. Mi a szemiotika? – jeltan / jeltudomány / jelelmélet – JEL – valami más helyett áll, valamit KÉPvisel, valamit megJELENít a jelek vizsgálata a jelek világának értelmezése jelteremtés, jelhasználat, jelfejtés

1.2. (régi és új) megnevezése(i) Σημειωτική ςημα – ςημειων – ςημειωτικός Χρύσιππος szémeiotiké széma – szémeion – szémeiótikosz tünettan ► a jelek tudománya John Locke

semiologie Ferdinand de Saussure (1916) Cours de linguistique generale: szémeion ► szemiológia „… elképzelhető egy olyan tudomány, amely a jeleknek a társadalom életében betöltött szerepét vizsgálja. … Szemiológiának fogjuk nevezni (a görög szémeion ‘jel’ nyomán).”

semiotics Ch. S. Peirce (~1890) semiotics / semeotics Ch. W. Morris (1938) Foundations of the Theory of Signs semantics / semiotics Margaret Mead (1962) – Bloomington Conference : „semiotics”

szemiotika, szemiológia, szemantika szemeiotika – orvosi szimptomatológia szemiotiké – jelek vizsgálata szemiológia – nyelvészeti hagyományban (EU) szemiotika – általános jelelméleti hagy. (AM) szemantika – jelentéstan, nyelvészet

1.3. Mivel foglalkozik? 1.3.1. a jelölés tanulmányozása 1.3.2. a jelek, jelrendszerek tanulmányozása 1.3.3. a jelek használata a társadalomban

1.3.1. a jelölés tanulmányozása 1. logikai jelölés – szemiózis 2. nyelvi jelölés – szemiózis 3. szemantikai jelölés – szemiózis 4. kulturális jelölés – szemiózis példa: Sajó kutya (Voigt: Bevezetés…)

1.3.2. jelek, jelrendszerek tanulmányozása hol a határ? mi jelszerű, mi nem?

1.3.3. A jelek használata a társadalomban a társadalomban használt jelrendszerek (Ivanov) társadalomtudomány v. természettudomány? (bioszemiotika, zooszemiotika…) Eco: - jelölés szemiotikája - kommunikáció szemiotikája módszertani kérdés kommunikáció <> hermeneutika szemiotika <> hermeneutika

2. A jeltudomány történeti kialakulása, irányzatai 2.1. előtörténete 2.2. önálló tudományként való kialakulása 2.3. kortárs körkép

2.1. a.) jeltudomány előtörténete Lényeg – Jelenség görögség – orvostudomány sztoikusok, epikureusok ismeretelmélet

2.1. b.) jeltudomány előtörténete Szókratész Arisztotelész (Az értelmezésről) Platón (Kratülosz) IDEÁK K valós léttel bírnak gondolkodás eszközei Ö realisták nominalisták Z É UNIVERZÁLIÁK P reáliák az igaziak fogalmak csak nevek K (universalia ante rem) (universalia post rem) O Occam R CONCEPTUS Abélard - nem szavak - nem tárgyak JELENTÉSEK!

2.1. c.) jeltudomány előtörténete Reneszánsz ikonológia - Cesare Ripa Vico: Új todomány Felvilágosodás: Descartes Jansen

2.2. a jeltudomány önállósodása Locke: Értekezés az emberi értelemről szellemtudományok: 1. fizika 2. praktika 3. szemiotika Leibniz: characteristica universalis Hegel: A szellem fenomenológiája Frege: Jel, jelentés, jelölet

2.2. a szemiotika klasszikusai Saussure Peirce Morris Hjelmslev Jakobson

2.3. a) modern szemiotika körképe két hagyomány SZEMIOLÓGIA európai – strukturalista nyelvészet-központú Louis Hjelmslev Algirdas Greimas Jurij Lotman Roman Jakobson Roland Barthes Claude Lévi-Strauss Julia Kristeva Christian Metz Jean Baudrillard Jacques Lacan Jakob von Uexküll SZEMIOTIKA amerikai – pragmatista Charles W. Morris Ivor A. Richards Charles K. Ogden Thomas A. Sebeok John Deely EGYSÉGESÍTŐ TÖREKVÉSEK: Umberto Eco Eero Tarasti

2.3.b) fontosabb szemiotikai iskolák párizsi iskola (strukturalisták, posztstrukturalisták) orosz formalizmus (moszkvai-pétervári iskola) moszkvai-tartui iskola prágai iskola olasz iskola amerikai szemiotika

2.3.c) magyar és hazai szemiotika Hoppál Mihály Voigt Vilmos Józsa Péter Petőfi S. János Horányi Özséb Balázs Géza Solomon Marcus Aurel Codoban Daniela Frumusani

3. Mivel foglalkozik a szemiotika? 3.1. a szemiotika tudományos állása 3.2. a szemiotika forrásai és származékai 3.3. a szemiotika szakterületei 3.4. a jelvizsgálat módja szerint

3.1.a szemiotika tudományos helye ma is vita tárgya még projekt vagy doktrína? egyéb: diszciplína, megközelítés, módszer, elmélet, stb. (Algirdas Budrevicius…)

3.2. a szemiotika forrásai és származékai Szemantika (és nyelvfilozófia) Logika Retorika Hermeneutika Kommunikációtudomány Ikonográfia Kognitív tudományok

3.3. a szemiotika szakterületei 1) logikai, matematikai, kibernetikai szemiotika 2) zooszemiotika, bioszemiotika, szemiobiológia, endoszemiotika, fitoszemiotika, szemiogenezis 3) orvosi szemiotika 4) kinezika és proxemika 5) szövegszemiotika, szöveg-pragmatika, textológia 6) retorika és stilisztika, poétika, narratológia 7) irodalom- és művészetszemiotika, esztétikai szemiotika 8) vizuális és filmszemiotika 9) mítosz-szemiotika, ideológiák szemiotikája, kultúra-szemiotika 10) Interdiszciplináris / szinkretikus (nyelvi-képi-geszturális…) 11) hermeneutika, exegetika, teológiai szemiotika 12) …

3.4. a jelvizsgálat módja szerint Tiszta szemiotika: kidolgoz egy jelrendszert. Leíró szemiotika: a tényleges létező jeleket tanulmányozza. Alkalmazott szemiotika: a jelekről szerzett tudást/használatot elemzi.

nyomtatott és elektronikus források Horányi Özséb: A jel tudománya, Gondolat Kiadó, 1975 – Bevezető Veress Károly: Filozófiai szemiotika, Stúdium könyvkiadó, Kolozsvár, 1999 – Mi a szemiotika Daniela Frumusani: Introducere în semiotică, Universitatea din Bucureşti, s.a. – Semiotica contemporana Fülöp Géza: Az információ - http://mek.oszk.hu/03100/03118/html/index.htm#37 Pete Krisztián: Szemiotika – (A Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédia wikiből) – http://ktnye.akti.hu/index.php/Szemiotika Chandler, Daniel: Semiotics for Beginners - http://www.aber.ac.uk/media/Documents/S4B/