Kutatómunka a pszichológiában: gyakorlatok HEFOP 109-es pályázat Főpályázó: Szokolszky Ágnes Pályázók: Dúll Andrea Járai Róbert Krajcsi Attila Lábadi Beatrix

Cél: Elősegíteni a kutatásmódszertan alapjainak gyakorlatorientált elsajátítását a pszichológus alapképzésben Gyakorlati ismeretanyag Gyakorló feladatok A „Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módszerek, gyakorlat” c. tankönyv (2004, Osiris) kiegészítése, de önállóan is használható

Főbb jellemzők: Tankönyvre épül A kutatási folyamat logikáját követi Átfogó Hangsúly az új technológiákon (internet, szoftverek) Rugalmas feldolgozás lehetősége Tanórai irányított / tanórán kívüli önálló Egyéni / kiscsoportos Honlap

A könyv felépítése „A” (142 oldal) – Elméleti bevezető rész / „Metodológia” „B” (274 oldal) – Módszercsoportok (a kísérleti, korrelációs, és kvalitatív stratégia keretében „C” (36 oldal) – Kutatás és közlés a gyakorlatban

A gyakorlati tananyag felépítése, fejezetei 1. A pszichológiai kutatás teljes íve és alapstratégiái – áttekintés 2. Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézisek megfogalmazása 3. A témához illő kutatási stratégia és módszer megválasztása 4. A mintavétel 5. A szakirodalom feltárása 6. A kísérlet 7. A megfigyelés 8. A kérdőív 9. A teszt 10. Az interjú 11. A tartalomelemzés 12. Adatbevitel, adatelemzés 13. Az eredmények értelmezése, elméletépítés 14. Az eredmények nyilvánossá tétele 15. A pszichológiai kutatás etikája

Az egyes fejezetek felépítése Célmeghatározás, utalás a tankönyv kapcsolódó részeire A gyakorlati ismeret rövid összefoglalása – problémaorientált alpontok Pozitív / negatív példák bemutatása Feladatok

Példa: 2. Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása Lábadi Beatrix Célmeghatározás: Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogy milyen az ideális kutatási téma, és ötleteket adunk arra, hogyan találd meg a számodra megfelelő vizsgálati témát és kérdést Gyakoroljuk a kutatási kérdés és a hipotézis helyes megfogalmazását Bemutatjuk, hogy a hipotézisünkben felállított elméleti feltevésből hogyan lesz vizsgálható jelenség a konceptualizálási és operacionalizálási folyamaton keresztül

Problémaorientált alpontok 2.1. Milyen a jó kutatási téma? 2.2. Hogyan válasszunk kutatási témát? 2.3. Hogyan fogalmazzuk meg kutatási kérdésünket? 2.4. Hogyan konceptualizáljuk a kutatási kérdést? 2.5. Alkossunk hipotézist! 2.6. Operacionalizáljuk a változókat!

Alpontokhoz rendelt példák - ellenpéldák 2.5. Alkossunk hipotézist! /Mi a hipotézis, hogyan alkothatunk hipotézist, melyek a jó hipotézis jellemzői/- például: Vizsgálható és ellenőrizhető Példa A valóságtól elszakadó rajzfilmeken bemutatott agresszió látványa növeli a gyermekek felnőttekkel szemben mutatott nyílt, támadó viselkedését. Ellenpélda A filmen látott agresszió növeli a háborúk valószínűségét. MERT ez a feltételezett összefüggés közvetlenül nem tesztelhető, a háborúk kialakulásának valószínűsége mint változó túl nagy és túl összetett kategória ahhoz, hogy egy változóként megragadhassuk. Az összefüggés más-más empirikus szintre utal: a filmen látott agresszió intraindividuális, míg a háború egyén feletti szinteket (társas, csoport) céloz meg.

Feladatok Feladat A következő hipotézisekről döntsd el, hogy megfelelőek-e és indokold döntésedet! A csecsemők tanulási képességei folyamatosan növekednek az élet első hónapjaiban. A 2 éves gyerekeknél a szavak kétszavas mondatokba való rendezésének képessége egybeesik azzal, amikor a mintha-játékokban tárgyakat kezdenek kombinálni. A másodlagos érzelmek megjelenésének feltétele a társas normák megértése és alkalmazása mások és a saját viselkedésében. Az agresszív szülők gyerekei is agresszívek. Két feladat egyidejű végrehajtása attól függően fog interferálni egymással, hogy milyen mértékben begyakoroltak a feladatok.

A feladatok típusai Fiktív hibás megoldások kritikai értékelése Publikált kutatások elemzése Saját megoldás, az ismeretek önálló alkalmazása

Folyamatos fejlesztés