A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Gazdaságföldrajz E.fsz.II.ea, kedd 9.50–11.20 Összesen 2 alkalom 2 óra elmarad: április 22. és 29. Számonkérés: írásbeli vizsga Elméleti tesztkérdések az órák anyagából (70p) Vaktérképes topográfiai feladat a megadott földrajzi névanyagból: 200 város/régió/ország (30p) A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Jeney L. 2013: Kultúrrégiók gazdaságföldrajza – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 329–363. Tóth J. (szerk) 2002: Általános társadalomföldrajz I. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs pp. 45–93. 2

A világgazdaság meghatározása, főbb jellegzetességei

A világgazdaság főbb elméleti kérdései A Föld országainak GDP-je (vásárlóerőparitáson), 2015. Forrás: Worldmapper Mai világgazdaság jellegzetessége: sokszínűség Országok 25%-a: GNP/fő < 500 $ Országok 10%-a: GNP/fő > 20000 $ Információs társadalom (internet)  karavánutak (Poszt)modern  tradicionális prekapitalista szerkezetek Békés együttélés helyett konfliktusok Modern világgazdaság hosszú történelmi fejlődés révén jött létre Modern világgazdaság megjelenése vitatott: XV–XVI. sz.: nagy földrajzi felfedezések XVIII–XIX. sz.: klasszikus szabadversenyes kapitalizmus nemzetgazdaságának kialakulásakor

A világgazdaság főbb elméleti kérdései Országonként eltérő hatékonysági előnyök  nemzetgazdaságok specializációja  világméretű munkamegosztás kölcsönös függőség De függés mértéke, munkamegosztás előnye nem egyenlő Több szereplős rendszer Nemzetgazdaságok Transznacionális vállalatok (tnc) Integrációs szervezetek

A világgazdaság főbb elméleti kérdései Világgazdaság > a nemzetgazdaságok összessége Erőforrások hatékonyabb felhasználása Globális problémák csak e szinten oldhatók meg (egyre több nemzetközi szinten kezelendő kérdés merül fel) Világgazdasági folyamatok meghatározzák a nemzetgazdaságiakat Világgazdaság > világpiac: nemzetgazdaságok közötti külgazdasági kapcsolatok Világgazdaság < világrendszer: etnikai, kulturális, katonai kapcsolatrendszer is

A világgazdaság főbb elméleti kérdései Egyetemesség Emberiség világméretű gazdasági egysége (még akkor is, ha százmilliók nem kapcsolódtak be a vérkeringésbe) Szerves egészet alkot Szerves egész Kapitalista és szocialista világgazdaság, világpiac  hamis Meghatározott struktúra, szélső pólusai: centrum és periféria (történelmileg változó formájú, de újratermelődő) Világgazdaság meghatározott struktúrája több dimenzióban: gazdasági és politikai  meghatározzák a tényezők nemzetközi forgalmát

A világgazdasági centrum–periféra viszony főbb jellemzői

A világgazdaság főbb elméleti kérdései Centrum–periféria viszonyrendszer Wallerstein: új elméleti rendszer – a társadalmi-gazdasági struktúra szélső alkotóelemei elemei, ill. köztük kialakult viszony Már a világgazdaság (klasszikus kapitalizmus előtt) kialakulása előtt létezett De viszonyrendszer kiteljesedése csak később

Centrum Fejlettsége: kor élvonalában Fejlődése autonóm és szerves Önkorszerűsödés: rendszer belső szerkezetéből népesség belső motiváltságából ered Természeti és társadalmi törvények felismerése  új erők magukhoz ragadása  szükségletek kielégítésének egyre magasabb állapotát biztosítják

Periféria Centrum fejlettségi szintjétől elmarad Nem szerves autonóm pályán mozognak Fejlődésük más viszonyok között kialakult (fejlettebb) rendszer átvételén alapul  mintakövetés Kérdés: az átvett minták képesek-e szervesülni, egész rendszert dinamizálni?

Centrum–Periféria Centrum erőfölénye fejlettségi eltérésből fakad Érdeke a aszimmetrikus függés kiépítése (pl. katonai, asszimiláció, cserekapcsolatok) Periféria: elmaradott struktúra  függő helyzet, aszimmetrikus kapcsolatok elfogadása Világtól való elzárkózás (delinking) nem alternatíva Nem predesztináció Történelem során több centrum jött létre, és süllyedt el Sok perifériának sikerült felzárkóznia Leszakadás koronként más és más következményekkel Tőkés termelési formáció, világgazdaság kifejlődése vízválasztó J. Friedman: a gazdasági növekedés elméletét regionális keretbe helyezte

Centrum–Periféria Centrum–periféria viszony: nagy gazdasági térségekben kialakult erőközpontok (Ny-Eu, USA, Japán) és vonzáskörük kapcsolata Centrum: erőterek akciócentruma, növekedési pólus, hegemón országgal az élén Félperiféria: belső peremen Periféria: külső peremen Akciócentrum és vonzáskörzet: interdependens, de aszimmetrikus kapcsolatrendszer  sajátos gazdasági nagytérség Egyes világgazdasági erőterek egymáshoz való viszonya is változik  változik a világgazdaság térszerkezete is

Világ gazdaságföldrajzi tagolódása Klasszikus: 5 kontinens Európa, Ázsia, Amerika, Afrika, Ausztrália-Óceánia Világgazdasági helyzet: 3 (vagy 2) egység Centrum, Félperiféria, Periféria (vagy Észak és Dél) Világgazdasági erőterek: 3 egység Amerika, Európa-Afrika, Távol-Kelet Kultúrrégiók Világgazdasági helyzet Világgazdasági erőterek Amerika Európa-Afrika Nem egyértelmű Távol-Kelet Centrum Észak-Amerika Európa Ausztrália  Kelet-Ázsia Félperiféria Latin-Amerika Iszlám Világ Délkelet-Ázsia Periféria Trópusi Afrika Dél-Ázsia Észak- és Belső-Ázsia 14