2012. tavasz1Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 1.1. Vállalkozásgazdaságtan közgazdasági háttere Érték, hasznosság Lehetőségek és választások Csere, alternatíva költség, hatékonyság Komparatív előny és az ár

2012. tavasz2Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 1.2. Részvényesi érték maximalizálása Profit Kamat, hozam Kockázatmentes kamat Kockázatos hozam

2012. tavasz3Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Kockázatos befektetés várható hozama –Kockázatkerülés –Hasznosságveszteség –Ezért kompenzáció, fizetség Kockázatos hozam

2012. tavasz4Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Kockázat –eltérés a várható értéktől –ingadozás –szórás Normális eloszlás –sok tényező hatása Központi határeloszlás –„igazi véletlen” –várható érték - szórás Várható hozam

2012. tavasz5Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan F1F1 F0F0 E(F1)E(F1) F0F0 rfrf E(r)E(r) E(r)E(r) E(r)E(r) Kockázatmentes kölcsön Kockázatos befektetés 34

2012. tavasz6Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Várható és tényleges profit Profit: bevétel mínusz költségek +Bevétel –Bérek, bérleti díjak, kamatok beszállítók, közüzem, adók stb. tulajdonos költségei is Lehetséges-e egy versenyző piacgazdaságban, hogy tartósan, „csak úgy” profit legyen? –Nem, mert jönnek a versenytársak… A profithoz kell valami „különleges” tudás –Annyira „különleges”, mint más szakmákhoz –Arbitrázs, újítás és utánzás (kreativitás, intuíció, vezetői karizma, határozottság stb.)

2012. tavasz7Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan A vállalkozónak ezekben van komparatív előnye. Az ő egyfajta „teljesítményalapú béreként” is megragadható a profit. Vállalkozói tudás – menedzser Kockázatvállalás kérdése Profit –Várható –Tényleges –Tényleges – várható –„Ügyesség” – „Szerencse” Befektető-részvényes-vállalkozó-menedzser Tulajdonos –Őt illeti a profit –Hatalma van arra, hogy a profitmaximalizálás (a várható profit) legyen a vállalati alapcél

2012. tavasz8Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Részvényesi érték Vállalat –Részvénytársaság –Részvényes (tulajdonos) –Részvényesi cél –Gazdasági jellegű hasznosság Pénzben mért bevételek és költségek Részvényesi érték maximalizálása Profit maximalizálása

2012. tavasz9Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Megbízó és ügynök Korai kapitalista vállalat –Tulajdonos és a menedzser ugyanazon személy Teljes vagyonával felel –Tömegtermelés, tőkekoncentráció „Közösködés” Egyetemleges felelősség problémája Részvénytársaságok –Korlátolt felelősség –Világos társulási arányok –Jogi személy Tulajdonos és a menedzsment elválik Adható-vehető

2012. tavasz10Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan –Több tulajdonos – egy vállalkozás –Menedzselés átadása „ügynököknek” –Képviseleti vagy megbízó-ügynök probléma „Figyeltetés” –Szakemberekkel –Piaci alapon Csak ameddig megéri 40

2012. tavasz11Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Szabad pénzáramlások A vállalati gazdasági elemzések célja kifejezetten a részvényesi célokhoz „tapad”. A vállalat működését a vevői befizetések, valamint a bérek, beszállítói és egyéb költségek, adózás és hitelügyletek után tekintjük. Ezek a maradékok a „szabad pénzáramlások”. –Ez még nem profit –Ha a szabad pénzáramlásokat csökkentjük a tőkeköltséggel, akkor jutunk el a profithoz. 40

2012. tavasz12Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan E(F1)E(F1) E(F2)E(F2) E(Fn)E(Fn) E(FN)E(FN) F0F0 … … Nn21 0

2012. tavasz13Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 1.3. Vállalkozásgazdaságtan elemzési alapjai I. Tökéletesen racionális gazdasági elemzés –„Jó – nem jó?” és „Melyik a jobb?” Beágyazott elemzések tömege, végtelen apró elemzések láncolata Korlátozott racionalitás –A gazdasági elemzések „méretgazdaságossága” Üzleti gazdaságtani elemzések és a korlátozott racionalitás

2012. tavasz14Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Pénzáramlások becslése – kompromisszumokkal Éves pénzáramlások „Szakértők – pénzügyesek” 42

2012. tavasz15Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan DbKöltségekÁr „szakértők” „pénzügyes” E(F1)E(F1) E(F2)E(F2) E(Fn)E(Fn) E(FN)E(FN) F0F0 … … Nn21 0

2012. tavasz16Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Várható pénzáramlások és a kockázat elválasztása E(F1)E(F1) 43

2012. tavasz17Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan E(F1)E(F1) E(F2)E(F2) E(Fn)E(Fn) E(FN)E(FN) F0F0 … … Nn21 0

2012. tavasz18Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Reálértelmű pénzáramlás-becslés Alapszabály, hogy egyeztetni kell a tőke költségének megadásával. –A tőke költségét reálértelemben adjuk majd meg. Jellegzetes problémák –Relatív árváltozások –Értékcsökkenés leírási szabályai Az elszámolható összeg reálértékben kisebb lesz, mint nominálisan értelmezve! 43

2012. tavasz19Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Bevételek és költségek megragadása Nem utólagos bevétel-költség elemzések, hanem jövőre vonatkozó becslések! Csak a döntés miatt fellépő bevételek és költségek –„Vele – nélküle” „Elkerülhetetlenül” fellépő bevételek és költségek nem számítanak –Múltban már megtörtént –Múltban már eldőlt –Ezek elsüllyedtek 44

2012. tavasz20Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Költségek megragadása –Még nem beszerzett, nem megvásárolt, de korlátlanul rendelkezésre álló erőforrások „piaci” ár –Már meglévő erőforrás Nem pótolható –munkaerő, eszköz stb. –Milyen legnagyobb többletérték előállítására képes Dolog eladásából, ekkor a költség a „piaci” ár. Másik projektünknél termelt értéktöbblet Pótolható (beszerezhető) –Értéke nem lehet nagyobb vételi („piaci”) árnál. –Értéke nem lehet kisebb az eladási árnál, illetőleg a „máshol” jelentkező többletérték előállításnál

2012. tavasz21Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan A költség akkor nulla, ha eladhatatlan, máshol használhatatlan erőforrásról van szó. 46

2012. tavasz22Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Példa –Tervezett egyéves projektünkön két munkatársunk dolgozna. Mindegyikük fizetése évi 2 mFt. Egyiküket egy másik területről csoportosítanánk át, ahol – sokéves rutinja miatt – „dupla” munkát végez. Másikuk helyett ugyan fél áron is találnánk új munkaerőt, de sajnos már leszerződtünk vele. Máshol nincs számára munka. –Mekkora bérekkel számoljunk?

2012. tavasz23Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Példa –Tervezett projektünk során felhasználnánk vállalatunk raktárkészletét. Tavaly vettük 10 mFt-ért. 5 mFt-ért eladható (illetve megvehető). Felhasználásával új termékeink 8 mFt-tal adhatók el többért. Ha egy másik projektben használnánk fel, ott 7 mFt-tal emelné a profitot. –Mekkora költséggel számoljunk?

2012. tavasz24Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Példa –Projektünk marketingköltsége 50 mFt, azonban hatására más projektünk bevételei (költségei nem) is emelkednek 10 mFt-tal. –Mekkora értékkel számoljunk?

2012. tavasz25Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Nézzük tovább a költségeket! –Fix és változó költségek 46

2012. tavasz26Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan FC Q C

2012. tavasz27Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan VC Q C

2012. tavasz28Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Fix + Változó = Összes De vigyázzunk! A fix költségek elsüllyedt költségek, így irrelevánsak. Vagy, valójában változó költségekről van szó, csak elemzési praktikumból tekintjük ezeket fixnek. –Kvázi fix költségek –Elkerülhető fix költségek –Korlátozottan racionális gazdasági elemzési mozzanat itt is! „Zöldmezős” sörgyárépítési példa –Portásfülke 46-47

2012. tavasz29Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Minden adó utáni szemlélet Adózástól nem tekinthetünk el… Minden adó utáni értelem –Ha most kivenném a pénzem a vállalkozásból eladnám részvényeimet és az árfolyamnyereséget leadóznám és/vagy osztalékot kapnék és azt adóznám le, –akkor ennyi pénzem lenne. –Ehhez képest várhatóan több pénzhez jutok-e, ha megvalósítjuk a projektet, majd ezután „veszem ki” a pénzem

2012. tavasz30Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Osztalékközömbösség Térjünk vissza a szabad pénzáramlásokhoz. Ezek vajon megegyeznek az adózás utáni osztalékokkal? A válaszhoz előbb meg kell érteni az osztalékközömbösség feltételezését. –Eszerint a részvényes vagyoni helyzete független az osztalékfizetés ütemétől –Ehhez kell Részvényesi érdek tökéletes képviselete Nulla tranzakciós költségek Hatékony tőkepiaci árazódás Torzításmentes adórendszer 48-49

2012. tavasz31Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Pénzáramlások függetlensége Osztalékközömbösség –Szemléletbeli következmény Nem a vállalati érték maximalizálása a cél, hanem a részvényesi –Elemzési következmény A szabad pénzáramlások azonosak az adózás utáni osztalékokkal? Nem feltétlenül, értéküket tekintve viszont igen. Ha viszont ez így van, akkor legegyszerűbb úgy tekinteni, mintha a szabad pénzáramlásokat mindig azonnal kifizetnék osztalékként. Lehet, hogy nem így van, viszont ez a részvényesi szempontból közömbös. Úgy tekintjük, mintha állandó ki-be fizetgetés lenne. 49

2012. tavasz32Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Nagyjelentőségű ez a megközelítés –Az egyes üzleti projektek pénzáramlásai így nem „keverednek” össze. „Zsebből-zsebbe” –Egy projekt pénzáramlásai önmagukban tekinthetők, tekintendők! –Ez a pénzáramlások függetlenségének elve „szabad pénzáramlások” - „adózás utáni osztalékok” - „nettó pénzáramlások” A pénzáramlások nem tartalmazzák a tőke költségét, így ezt le kell még vonjuk. –Annak a tőkének a költségét, amit „nem vitt el”, amit – ha legtöbbször közvetve is –, de beruház

2012. tavasz33Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan E(F1)E(F1) E(F2)E(F2) E(Fn)E(Fn) E(FN)E(FN) F0F0 … … Nn