Biokémia: az élő anyagok kémiája

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Halmazok.
Advertisements

Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
Szervetlen kémia Hidrogén
Biokémia Szarka András
Óriás molekulák Kémiája és Fizikája
A kémiai tulajdonságok, az elektronegativitás és a főbb kötéstípusok
Nanoelektronika, nanotechnika (Bevezetés, összefoglalás) Mojzes Imre – Mizsei János.
Mojzes Imre – Mizsei János
Szénvegyületek forrása
Jó választás?.
Nukleinsavak – az öröklődés molekulái
A földkéreg „kérge”: a talaj
A társadalmi változások elmélete
Kémiai BSc Szerves kémiai alapok
BIOLÓGIA I..
Információhordozó makromolekulák
Kémiai kötések Molekulák
A tankönyvben a oldalon. Szervetlen kémia Szervetlen kémia szervetlen vegyületek szervetlen vegyületek Magasabb hőmérsékleten bomlanak szét (pl.
Az élő sejtek belső rendezettségi állapotukat folyamatosan fentartják. Ezt bonyolult mechanizmusok biztosítják, amelyek révén a sejt energiát von el a.
Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének
Az anyagcsere.
MO VB Legegyszerűbb molekulák: kétatomos molekulák a.) homonukleáris
Nukleotidok.
A növények ásványianyag-felvétele
Szervetlen kémia Hidrogén
Bevezetés a szénvegyületek kémiájába
A szénhidrátok.
A víz.
Nukleotid típusú vegyületek
A biogén elemek.
Speciális működésű sejtek Általában: a soksejtű, szövetes élőlények sejtjei különleges feladatok ellátására módosulnak, vagyis felépítésük megváltozik.
ÖNTÉSZET.
NÖVÉNYI TÁPANYAGOK A TALAJBAN
█ Stable █ EC+β+ █β- █α █P █N █SF █Unknown Atommagok stabilitása - II.
Molekulák jelölése és csoportosítása
A nitrogén és oxidjai 8. osztály.
Oxigéntartalmú szénvegyületek csoportosítása
Nitrogén mineralizáció
A halogén elemek SÓKÉPZŐK.
a tengerfenék üledékei származás
Mi az élet, miért fontos a víz az élővilágban
Energiaforrások.
A tűz.
Egyed alatti szerveződési szintek
A kvantum rendszer.
ÉLET A MARSON (5.OLDAL).
1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Tanszékcsoport Nyílt nap január 23. Kémiatanári szak.
BIOLÓGIA TÁRGYA, RÉSZTUDOMÁNYAI, SZERVEZŐDÉSI SZINTEK
Összefoglalás.
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
A b i o g é n e l e m e k. Egyed alatti szerveződési szintek szervrendszerek → táplálkozás szervrendszere szervek → gyomor szövetek → simaizomszövet sejtek.
TÁPLÁLÉKLÁNCOK ÉS ENERGIAÁRAMLÁS ЛАНЦЮГИ ЖИВЛЕННЯ І ПОТІК ЕНЕРГІЇ Megismerkedhetünk azzal, hogy mik a táplálékláncok, milyen élőlények alkotnak táplálékláncot,
2.2. Az anyagcsere folyamatai
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Készítette és Balogi Ivett előadja:Csapó Konrád előadja:Csapó Konrád Kovács Réka.
Baktériumok.
Biomérnököknek, Vegyészmérnököknek
Cukrok oxigén BIOKÉMIA VÍZ zsírok Fehérjék szteroidok DNS.
A kémia története 7. osztály.
A prokarióták.
47. lecke A növények vízháztartása
22. lecke A szénhidrátok.
BELÉPÉS A RÉSZECSKÉK BIRODALMÁBA
Szervetlen vegyületek
Komenczi Bertalan Információelmélet
Analitikai Kémiai Rendszer
Ágotha Soma Általános és szerves kémia
Talaj (litoszféra - pedoszféra )
Nukleotidok.
Előadás másolata:

Biokémia: az élő anyagok kémiája Az élő anyagok élettelen molekulákból állnak. Mi különbözteti meg az élőlényeket az élettelen tárgyaktól? A kémiai anyagok hihetetlen komplexitása és szervezettsége Sejt: több ezernyi anyag, bonyolult szerkezet Kő, homok, tengervíz: általában viszonylag egyszerű anyagok halmaza 2. Az élő szervezetek környezetükből veszik fel, alakítják át és használják fel az energiát, amely rendszerint táplálékok, vagy napenergia formájában áll rendelkezésükre.

1. A kémiai anyagok komplexitása és szervezettsége az élő sejtben 3. Az élő szervezetek képesek precíz önreprodukcióra. 1. A kémiai anyagok komplexitása és szervezettsége az élő sejtben Minden makromolekula néhány egyszerű elemből épül fel (C, H, N, O). C speciális kötési tulajdonságai. b. Monomer molekulák: szerves vegyületek, Mw<500 (aminosavak, monoszacharidok, nukleotidok). c. Makromolekulák: fehérjék, poliszacharidok, nuklein savak

Szénvegyületek forrása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át). (Fotolitotróf, fotoorganotróf) Kemotróf: nem képes a fényenergiát megkötni, energiát a felvett – első sorban – szerves anyagok oxidációja révén állít elő. (Hemolitotróf, hemoorganotrof). Szénvegyületek forrása Autotróf: CO2 felhasználásával szintetizálni tudja a szükséges szénvegyületeket. Heterotróf: a szükséges szénvegyületeket készen vagy viszonylag előkészített formában veszik fel.

Szokásos táplálék összetétel: - szénhidrát: 45-50% - zsír: 35-40% - fehérje: 10-15%

Kontrakció Szállítás Bioszintézis Napfény energia Kémiai energia Fotoszintézis

A szén körforgása a bioszférában

Nitrogénmegkötés Az autotróf élőlények a légkörből, vagy a talaj nitrátjáből kötik meg. A heterotróf élőlények már készen kapják aminosav, vagy azok bomlástermékeinek képében.

Az “sejt gépei” az enzimek papír + O2 füst + hamu + hő + CO2 + H2O A kémiai reakciók mindig a szabadenergia csökkenés irányába mennek végbe. Miért nem alakul át minden anyag a számára legalacsonyabb energiájú, legstabilabb állapotába? Válasz: aktivációs energiagát

Az enzimek ezt az aktivációs energiagátat csökkentik.

Enzimtulajdonságok Csak termodinamikailag lehetséges reakciót katalizálnak Mivel „csak” az aktivációs energiát csökkentik: Biokatalizátorok

Kapcsolt reakciók DG értéke negatív (exergonikus reakció): spontán, energiabevitel nélkül végbemegy DG értéke pozitív (endergonikus reakció): nem megy végbe spontán Végbemehet, ha egy exergonikus reakcióval összekapcsoljuk és az eredő szabadenergiaváltozás negatív.