Bevezetés, alapfogalmak Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék VASÚTI PÁLYÁK Bevezetés, alapfogalmak Összeállította: Gyimesi András Budapest 2014.

Vasúti pályák - Bemutatkozás SZEREPLŐK: Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák - Tárgytematika AJÁNLOTT IRODALOM: Megyeri Jenő: Vasútépítéstan Dr. Horváth: Vasúti alépítmény építése és fenntartása Hét Dátumok Előadás Gyakorlat Ki tartja 1. 13.febr Bevezetés, alapfogalmak, bemutatkozás   Gyimesi - Sanyó 2. 20.febr Kinetikai alapok - vasúti ellenállás összetevők, átmeneti ívek, túlemelés Kitűzési alapok, földművek Gyimesi 3. 27.febr Alépítmény I. 4. 06.márc Alépítmény II. Ágyazat 5. 13.márc Vasúti aljak Sanyó 6. 20.márc Sínek, kapcsolószerek Kitérők, átszelések - FELADATKIADÁS 7. 27.márc Vágánykötés 8. 03.ápr Kiegészítő létesítmények Víztelenítés, pályavédelem 9. 10.ápr Üzemlátogatás 10. 17.ápr Karbantartás/Felújítás/(Át)Építés Vasúti munkagépek - Feladatleadás 11. 24.ápr Zárthelyi dolgozat 12. 01.máj Elmarad (Munka ünnepe) Elmarad 13. 08.máj Prezik 14. 15.máj Pót Zh Gyimesi András 2014.

Fajlagos menetellenállás Vasúti pályák – Alapfogalmak – vasúti közlekedés A vasúti közlekedés: a szárazföldi közlekedés alágaként, személyek és árúk olyan szabályszerűen ismétlődő tömeges helyváltoztatása, mely a vasút sajátos műszaki eszközeinek segítségével valósul meg. - pálya, jármű… Miért választjuk a vasutat? Sínpálya – acélkerék kapcsolat: sokszorosan nagyobb felületi nyomások engedhetők meg, kisebb fajlagos menetellenállás mellett mint más szárazföldi alágazatoknál. Pálya Fajlagos menetellenállás Vasút normál nyomtáv (1435mm) 3-4 N/kN Beton / aszfalt burkolat 10-25 N/kN Kőburkolat 15-30 N/kN Makadám burkolat 20-40 N/kN Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alapfogalmak – vasúti közlekedés A vasúti közlekedési eszközöket nem csak a szárazföldi közlekedési eszközökkel tudjuk összehasonlítani, további fontos tényező a kihasználtság is illetve a fajlagos energiaszükséglet: Személyszállító eszközök Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alapfogalmak – vasúti közlekedés Vasúti közlekedés legnagyobb előnyei: Energiatakarékos Környezetbarát Zaj és rezgésterhelés Levegőszennyezés – lokális és globális Talaj és vízszennyezés Biztonságos – erős szabályozás – jó statisztika Sebességben versenyképes (lehet) Helyszükséglet Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alapfogalmak Vasútüzemek forgalom összetétele alapján: Vegyesfogalmú (európai) rendszer: ugyanazt a pályát a gyorsabban közlekedő személyszállító és a lassabban közlekedő teherszállító szerelvények egyaránt használják Nagysebességű személyforgalmú rendszer: a pályán csak nagysebességű személyvonatok közlekednek, rendszerint motorkocsis szerelvénnyel Teherfogalmú (észak amerikai) rendszer: a pályát a tagy terhelésű tehervonatok igényei határozzák meg. Üzem rendszer Tengelyterhelések Sínrendszer Vegyes ~200-220 kN ~ 60 kg/m Nagysebességű ~160 kN ~ 60 kg/m Teherforgalmú ~300-400 kN ~ 70-80 kg/m Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – pálya alapfogalmak Koronaszint: földmű felső síkjának szintje, a pálya tengelyében mérve Alépítmény: a vasúti pálya koronaszint alatti része (földmű, műtárgyak, stb.) Felépítmény:a pálya koronaszint feletti része (ágyazat, aljak, sínek, leerősítések stb.) Sínkorona: a sin felső érintősíkjának szintje (ív esetén a belső sínszálon mérve) Pályaszint: sin keresztmetszet szimmetriatengelyének és az alátámasztás (keresztalj) felső síkjának metszéspontja. Terepszint: a pálya tengelyében mért természetes terep szintje Rézsűhajlás (ρ) ρ=ctgβ - Terephajlás (λ) λ=tgα Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – pálya alapfogalmak Ágyazatvastagság: a sin alsó lapja és a földmű közti függőleges távolság, íves vágánynál a belső sinszál alatt mérve Aljtávolság: a szomszédos keresztaljak hossztengelyei közötti távolság ( 0,6m – hézagnélküli) Emelkedés/esés a vasúti pálya hosszirányú lejtése, amit a vízszintessel bezárt szög tangensével fejezünk ki ezrelékben. Nyomtávolság: a vasúti vágány alapvető és igen fontos mérete. Normál nyomtáv esetén t=1435 mm 1430 mm < t < 1465 mm (ív: előírt nyombővítés!) Hol mérjük: koronától 14 mm-re Körív sugár(m) Nyom-bővítés R≥300 300≥R≥250 5 250≥R≥200 10 200≥R≥150 15 150≥R≥100 20 100≥R≥50 25 Gyimesi András 2014.

Nyomtávolságok eloszlása a Földön Vasúti pályák – pálya alapfogalmak Normáltól eltérő nyomtávok: Széles nyomtáv példák: 1524 mm – volt SZU, Finn, USA dél 1600 mm – Írország, Ausztrália 1676 mm – Spanyol, Portugál Keskeny nyomtáv példák: 1000, 750 mm – Európa 760 mm – Magyarország jellemzően 1067 mm – Japán, Afrika Nyomtávolságok eloszlása a Földön Normál 62% Széles 15% Keskeny 23% Minimális nyomtávolság: 381 mm 15 inch Magyarországon 385 volt a legkisebb (elbontva) Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – pálya alapfogalmak Űrszelvény: az, a pálya feletti szabványos méretekkel ellátott keresztmetszeti terület, amelybe semmiféle ideiglenes vagy végleges létesítmény nem nyúlhat be. (Rakszelvény: járműszerkesztési szelvény) Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – pálya alapfogalmak Vágánytengely: nyomtávolságok felezővonala Vágányok tengelytávolsága: R>4000 m nyílt vonal : 4 m és többszörösei R≤4000 m az alapérték Δ=36000/R mm-rel növelendő Állomásokon: 5 m és többszörösei Nyílt vonal: Két szomszédos állomás közti pályarész Kezdőpont-végpont: A Budapestről kiinduló vonalak kezdőpontja Budapest. A nem Budapestről induló vonalak kezdőpontját a vezérigazgatóság jelöli ki Jobb és bal vágány: Kétvágányú pályán a végpont felé tekintve a jobb kéz felé eső vágány a jobb vágány Helyes és helytelen vágány: Kétvágányú pályán azonos irányú vonatok részére kijelölt vágányt – rendszerint menetirányt tekintve a jobb oldalon elhelyezkedőt helyes vágánynak a másikat helytelen vágánynak nevezik. Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – pálya alapfogalmak Állomás, pályaudvar: Vonattalálkozásra, illetve személy és áruforgalomra berendezkedett szolgálati hely Az állomás területe: Az állomás bejárati (V) és az ellenkező oldalon lévő ilyen jelző közötti terület. Fejállomáson a bejárati jelzőn belüli terület Forgalmi kitérő: Csak vonattalálkozásra berendezkedett szolgálati hely Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – pálya alapfogalmak Megállóhely: Személyforgalomra, esetleg korlátozott áruforgalomra berendezkedett nyíltvonali szolgálati hely, ahol a nyílt pálya vágányain kívül más vágány nem található Rakodóhely: Áruforgalomra berendezkedett nyíltvonali szolgálati hely. Megálló-rakodóhely: Személyforgalomra és áruforgalomra berendezkedett nyíltvonali szolgálati hely, ahol a nyílt pálya vágányain kívül egy vagy több mellékvágány is található Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – pálya alapfogalmak Fővágány: A szolgálati helyek minden olyan vágánya, melyet vonatfogadásra jelöltek ki Átmenő fővágány: Állomásokon és megálló-rakodóhelyeken a nyílt pálya vágányának Egyenes irányba álló váltón / váltókon át folytatását képző vágány Mellékvágány: A szolgálati helyek vonatfogadásra ki nem jelölt vágánya (raktári-, rakodó-, mérleg-, tároló-, terelő-, rendező-, kihúzó-, felhúzó-, gurító-, irány-, mosó-, javítóvágány stb.) Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – jármű alapfogalmak Vasúti járművek rendeltetés szerinti felosztása: mozdonyok – erőgéppel rendelkező, kizárólag vontatásra szolgáló járművek Villamos, dízel, gözüzemű motorkocsik – erőgéppel rendelkező de haszonteher befogadására is alkalmas kocsik – személyek és árúk szállítására szolgáló járművek egyéb (üzemi) járművek – a pályán közlekedő a fenti kategóriákba nem tartozók Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – jármű alapfogalmak - járműmozgások Szabálytalan járműmozgások: A vasúti jármű, a vágánytengellyel párhuzamos szabályos haladó mozgása mellet, - a járműkerék és a pálya sajátos kialakítása miatt – egyéb, úgynevezett szabálytalan mozgásokat is végez. A pálya vonalára merőleges kígyózó mozgás oka a kúpos felületű kerék, illetve a kerékpár és a sinpálya közti méretkülönbség ( szabványos méretek esetén is minimum 9 mm játék: j=1435-1426) Egy kerékpár egyenes pályán sinus-görbe alakú pályát ír le, melynek hullámhossza: s=kerék futókörök távolsága (m) r= kerék futókörök sugara (m) a=futófelület hajlása a vízszinteshez A két sinszál közötti magasságkülönbség (süppedés), illetve a jármű kétoldali hordrugójának eltérő mozgása hozza létre a pályatengelyekkel párhuzamos, un. támolygó mozgásokat. A sin illesztéseinél a sinvégek magasságkülönbsége alakulhat ki. Ez a vágány tengelyére merőleges, vízszintes tengely körüli elfordulást un. bólintó mozgást hoz létre. Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – jármű alapfogalmak - járműmozgások Az előzőekben említett szabálytalan mozgások kedvezőtlen hatással bírnak a jármű haladására, hosszútávon megnövekedett igénybevételt jelentenek mint a pálya, mint a jármű szempontjából, ezért valamennyi vasút igyekszik ezek hatását csökkenteni illetve kiküszöbölni. A szabályosan megépített és jól karbantartott vasúti pályán a bólintó és támolygó mozgás nagyrészt – hézag nélküli pályán teljes egészében – kiküszöbölhető. A hézag nélküli pályán azonban az ütések elmaradása miatt a kígyózó mozgás felerősödhet, így ezeket általában 2-3 mm-es nyomszűkítéssel, illetve a szabványos 1:20-as sindőlés helyett 1:40-es sindőléssel építik. A közlekedésdinamika / közlekedéskinetika a járműre ható erőket és az erők által létrehozott mozgásokat vizsgálja, feltárva az azok közti összefüggéseket, melyekkel a jármű mozgásállapotát írhatjuk le. - Ezzel folytatjuk. Gyimesi András 2014.