Az emberi viselkedés evolúciós alapjai környezetpszichológia IV.

Az emberi természet létezik-e? bizonyítékok: általános jelek: gyermekkori félelmek, univerzális érzelemkifejezés, én-koncepció, humor, eszközhasználat és készítés, fegyverhasználat, főzés nemi különbségek: versengés a partnerért, preferenciák a társválasztásban, átmeneti és tartós párkapcsolatok, a munka nemi megosztása, a nemi vonzerő standardjai érzelmi torzítások: altruizmus és a vérrokonsággal való kapcsolat társas orientáció: játék és csalás, bosszú, beavatási szertartások, a társas kapcsolatok kedvelt módjai: anyagi jólét, státuskülönbségek, társas azonosság

A természetes szelekció Darwin: a fajok eredete 1. A fajunk 250 ezer éves múltra tekint vissza 2. Mind fizikailag, mind elménkben, a környezeti körülményekhez alkalmazkodtunk. 3. Az alkalmazkodás a 250 ezer évvel ezelőtti környezeti helyzethez történt: szavanna életmód, gyűjtöget-vadászó társadalom

Következmények A fizikai jellemzők azóta nem változtak (pl. két lábon járás, szembefordított hüvelykujj), az elme sem változott. A mezőgazdaság feltalálása váltotta ki az eszkalálódott társas evolúciót: helyhez kötődés, kooperáció, tervezés stb. Egy modern világban élő ősrégi faj vagyunk. A modern világ problémái az ősi elme és a jelen környezet össze nem illésére vonatkoznak (civilizációs probléma). Az ösztöneink az elménk struktúrájának megfelelő társas alakzatok kialakítására késztetnek (intézmények, kapcsolatok és szocializációs mechanizmusok). Az öröklés-tanulás dichotómiának nincsen értelme, mert a tanulás az örökölt ösztöneink alapján kialakított intézmények keretében történik.

Előzmények Dawkins: Az önző gén szociobiológia genetikai determinizmus

Nemi különbségek a két nem eltér reproduktív kapacitásában (C és R szelekcionista fajok) eltérések a munkafeladatban eltérő mentális modulok: férfiak: téri tájékozódás nők: jobb memória és verbális készségek munkahelyi problémák: kontroll, privacy, mobbing modern szervezetek: a szerep differenciáció kisebb, projektek (a nők sikeresebbek lehetnek a személyorientációt igénylő feladatokban)

Egyéni különbségek a személyiségben BIG 5: extroverzió-introverzió neuoticitás (emocionális stabilitás) lelkiismeretesség barátságosság nyitottság az új tapasztalatok felé neurotranszmitter alapú személyiség megközelítések: a személyiség velünk született a genetikai és fenotípusos variabilitás túlélési értéket hordoz (egyedi eladási előny a maketingben) a különböző vezetési stílusok a különböző körülmények között egyaránt adaptív értékűek lehetnek

Fogalmi intelligencia a megmaradt archaikus közösségek tagjai meglepő taxonómiai tudással rendelkeznek terület specifikus tanulási kapacitás: más neurális elemek felelősek a tárgyak és az élő objektumok megnevezésére a taxonómiai tudás győzelme a logika felett: sztereotípiák, heurisztikák példák: rasszizmus, in-group/out-group torzítás

Aszimmetria a pozitív és negatív érzelmekben az érzelmek bizonyos esetekben megelőzhetnek minden más mentális tevékenységet (szublimális percepció) az autonóm idegrendszer a legreakcióképesebb rész az agynak az agy újabb része gyakorlatilag az érzelmeket és impulzusokat kontrollálja példák: irracionális optimizmus, az énre vonatkozó negatív érzelmek elkerülése, magas önbecslés, a jövőbe vetett hit a pozitív jelzésekre való nyitottság adaptív értéke a kockázatok tagadása, aki mer az nyer elve

Empátia mások érzelmi állapotának detektálására való képesség (univerzalitás) a társas kapcsolatokat megerősítő hatás társas alkuk és harcok kísérlet: fogoly dilemma probléma (Herriot, 87), ha előtte 30 percig beszélgethettek a felek egymással, nagy valószínűséggel meg tudták előre becsülni mások reakcióit

Pletykaéhség más emberekről és az ő tevékenységükről való kommunikáció segít, hogy naprakész tudásunk legyen a környezetünk társas szerveződéséről Dunbar (96): az elme makrostruktúrája kb. 150 fős csoportra „tervezett” (a vadászó-halászó törzsek maximális létszáma) 70%-a a kommunikációnak más emberekre irányul, 30% feladatmegoldással kapcsolatos társas grooming: arculat fenntartása, kapcsolatok építése, párválasztás részt venni benne azt jelenti, hogy az egyén tagja a csoportnak, hatalmi potenciált jelez kommunikáció az új médiák által

Családi és társas orientáció Coon (46): a fizikai komfortzónák a társas kapcsolatokra méretezettek a családi méretű csoportos tevékenységek preferenciája (sportok, bizottságok stb.) a döntéshozatal egyszerűbb kiscsoportban a csoport felé való elkötelezettséget nehéz fenntartani, ha a méret 150 fölé megy

Közös területek az időnk jelentős részét nyilvános területen töltjük a korábbi megközelítés szerint territóriumra van szükségünk a személyes tér és a privacy koncepciója csak a fejlett társadalmakban jelent valamit, mert fontos a társas identitás, és az erőforrások védelme a fejlett ipari társadalom merev társas struktúrája (pl. bürokrácia) emberi oldalon költségekkel jár versengéskor és bizalmatlan légkörben van szükség territóriumokra (1984)

Saját csoport preferálása Tajfel: in-group/out-group bias rokon szelekció altruizmus olyan társak felé, akik genetikailag nem társak az emberi társadalomban a rokonság nem mindig megállapítható: a genetikai orientáció helyét a pszichológiai orientáció veszi át a hasonló személyekkel kialakított barátság, attitüdkutatások csoportoskodás (groupishness): sport, politika, nacionalizmus és etnicizmus

Alkudozás és forrásmegosztás out-group, mint az alku parnere csak az alku kedvéért (trade of its own sake), pl. Auschwitz, Monopoly, noise trading a tőzsdén negotiated order (alakulás-viharzás-normázás-működés) a csalás nem megengedett, mert később is alkupozíció alakulhat ki (erkölcs, morál, törvények) a csalás elkerülése az énképet is pozitívan befolyásolja

A hierarchia preferenciája főleg férfiak számára fontos a csoportstruktúra stabilizálására szolgál (erőforrások védelme) társas szerződések a státusnak egészség korrelátumai is vannak (nem az erőforrásokhoz való hozzáférés, hanem a pozíció maga) „alacsony státus” hatások: alacsony hatóerő, alacsony diszkréció, társas támogatás hiánya (nagyobb stressz)

Politizálás Lorenz: az emberi agresszió alapösztön a dominancia hierarchia mellékterméke szimbolikus agresszió kapcsolat a reprodukciós erőforrásokkal az empátia és a pletyka világában politizálunk, hogy jól nézzünk ki

Vetélkedések társadalmi melléktermék jelei: státusz kifejezése önbemutatás alkudozás bevezetési szertartások

Szervezeti következmények hiányzás szakszervezetek karrierdinamika az társadalmi változások feltehetőleg az ősi struktúrákhoz közelítenek: klán típusú közösség a munka rugalmas megosztása megkülönböztetett, de nem diszkriminatív nemi munkamegosztás státuskülönbségek merev hierarchia nélkül érzelmi nyitottság