Dr Virág Rudolf Keszthely, 2010. szeptember 9. a területi államigazgatási szerveket érintő változások – önkormányzati kitekintéssel Dr Virág Rudolf Keszthely, 2010. szeptember 9.
az áttekintés szerkezete Alapvetés Az állampolgár Az állam A közigazgatás-fejlesztés Út a jelenig Fordulópontok 2010. 09. 01. 2011. 01. 01.
az állampolgár választó „döntéshozó” 8,0 ügyfél „fogyasztó” 10,0 „finanszírozó” adófizető 4,5
a jó állam Az állam fő funkciója: külső – belső érdekképviselet A közigazgatás hozzájárulása: az ügyfélnek – egyszerűbb, gyorsabb ügyintézés az adófizetőnek – hatékonyabb (eredményesebb és takarékosabb) szervezet és működés Eredmény: az államhoz való viszony változása
közigazgatás korszerűsítés Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási stratégia területi államigazgatás Belügyminisztérium önkormányzati rendszer Ágazati minisztériumok szakigazgatás
az indulás időszaka Alapvető gazdasági, intézményi változások Csökkenő GDP, azon belül csökkenő redisztribúció Negatív viszony az államhoz A közigazgatás, különösen az államigazgatás kiszolgáltatottsága
az államigazgatás hátrányos kezelése Az önkormányzati rendszer prioritása Az agyonhallgatott államigazgatás Az evolúció A hatékonyság „kihagyása” a közigazgatásból: decentralizáció gazdasági háttér és teljesítmény-kritériumok nélkül; dekoncentráció „puha” költségvetési, szabályozási és szervezeti korlátokkal
determinált alulfinanszírozottság Decentralizáció igények szervezetszám növekedése korlátlan szervezeti önállóság szabad társulási jog szabad feladatvállalás szabad rendelkezés a tulajdonnal forráshiány hitelfelvételi jog alacsony kontroll szint Dekoncentráció ágazati dominancia szervezeti érdekek ereje puha költségvetési korlátok források területi inkoherencia hiányzó standardok
ellensúlyozási próbálkozások 1992: a „kmb”- integráció kudarca Az „ágazat – Magyarországok” ereje A forgatókönyv első kiadása A Kormány területi képviselete a gyenge kinevezett? („kmb”) az erős választott? (megyei közgyűlés elnöke)
helykeresés 1991: köztársasági megbízott (régió) 1995: közigazgatási hivatal (megye) 1997: „a Kormány dekója” (megye) 2007: regionális államigazgatási hivatal (régió) Közös jellemző: az integráció kudarca Újrakezdés 2010: közigazgatási hivatal (megye) 2011: Kormányhivatal (megye)
a közigazgatás és a régió Régió Európában: a történelem Régió a területfejlesztésben: a hatás Régió az önkormányzati rendszerben: a mítosz Régió az államigazgatásban: az ágazati szintér Régió mint földrajzi egység: az atipikus régió Régió mint jutalom: a székhely város szerepe
a folyamat eredménye 33 területi államigazgatási szerv működési kiadás: 427 MdFt (2010) 3 féle működési terület regionális (zöme megyei, kistérségi egységekkel) atipikus megyei
a közigazgatási hivatal regionalizálása Rugalmasabb elnevezés: jogalkotási egyszerűsítés A közigazgatási hivatal regionalizálása: ütközés a kétharmaddal – AB döntések Eredmény az eredeti állapot eléréséért elveszett az eredeti feladat az alkotmányos mulasztás
közigazgatási hivatal Ismét fővárosi, megyei (2010. 09. 01.) Törvényességi ellenőrzés visszaállítása Működési koordináció: két évtizede a legerősebb Szabályozás törvény (2010:XLIII.tv.) Kormányrendelet és módosuló korm. rend-ek Miniszteri rendelet (jogutódlás)
irányítás Vertikális szervezeti: KIM szakmai: ágazati minisztérium Horizontális szervezeti integráció: néhány szakig. szerv működési integráció: a nem integrált dekók
vezetés Hivatalvezető feltételek besorolás, juttatás Főtitkár
státusz Regionális – megyei Költségvetési szerv (2010. 09. 01. – 2010. 12. 31.) önállóan gazdálkodó és működő önállóan működő Miniszteri utasítás Alapító Okiratok Megállapodás
szerkezet vezetés közvetlenül vezetett egység Közigazgatási hivatal szakig. szervek Koordinált szervek
eszközök Véleményezési jog Javaslattételi jog Alk. 35.§ (4) bek. „felhordó rendszere” Koordináció Ellenőrzés Információ Képzés, továbbképzés Egyéb Eljárás jogsértés esetén
út a kormányhivatalhoz RÁH Közig. Hiv. Korm. Hiv. 2010. 09. 01. 2011. 01. 01.
integráció Szervezeti kormányhatározat beépülő szervek Működési be nem épülő szervek – koordináció, ellenőrzés Feladatok hasonló szerkezet, más nagyságrend a funkcionális feladatok integráló szerepe
eredmény Kormányzati célok összehangolt megvalósítása Párhuzamosságok nélküli szervezet Takarékosabb beszerzés Összehangolt működés Szakmai önállóság szakmai irányítás önállósága szakmai hatósági önállóság
az integráció szerkezete KIM minisztériumok központi kijelölt hivatalok szerv funkcionális egységek „dekók” szak. ig. sz-k funkcionális egységek
szabályozás Törvény Kormányhivatal Módosuló törvények, benne Ket, EGTC Kormányrendelet Vhr szakigazgatási szervek irányítás funkcionális feladatok ellátása sajátos gazdálkodási szabályok
irányítás Szervezeti és szakmai Szervezeti: KIM költségvetésébe épülő működési költségvetések közreműködő szervezet (központi hivatalok funkcionális feladatai és kapacitása) Szakmai: ágazati miniszterek eszközök
vezetés Kormánymegbízott kinevezés követelmény (szabályozási feltételek) besorolás, juttatás Szakmai vezetés főigazgató igazgató szakigazgatási szerv vezető követelmény
munkáltatói jogok Kormánymegbízott felett: KIM miniszter Főigazgató felett: kormánymegbízott Igazgató felett: főigazgató Szakigazgatási szerv vezető felett: főigazgató Törzshivatal: főigazgató Szakigazgatási szerv: szakigazgatási szerv vezető
feladatok Kormányzati feladatok végrehajtásának területi összehangolása Koordináció államigazgatási kollégium koordinációs értekezlet Ellenőrzés Konkrét döntés ellenőrzése: Alk. 35.§ (4) bek. Ket. végrehajtás, hatósági tevékenység jogszerűsége Véleményezés Közreműködés a Kormány döntéseinek előkészítésében Funkcionális feladatok Ügyfélszolgálat
illetékesség Alapszabály: fővárosi, megyei Eltérő lehet (szabályozás) Regionális illetékesség megyeivé alakítása kistérségi szervezet megyeszékhely ügyfélszolgálat új szakigazgatási szerv
integrált ügyfélszolgálat Elkülönített források: kormányhatározat – ÁROP, EKOP, ROP Komplexitás: személyesen, elektronikusan, telefonon Integráció: az adottságokra építve Új ügyfélfogadási kultúra felépítése: valódi szolgáltatás Indulás: 2011. 01. 01.; 29 városban Hosszú távú projekt: a legtöbb ügyben a lehető legtöbb pontról ügyindítás, lekérdezés, információ – 2013
összesítés 1990 – től: koncepció nélküli és fékezetlen evolúció 1992 – től: eredménytelen vagy szinte eredménytelen (1997) integrációs törekvések 2009 – től: az alapfeladat elvesztése 2010 – től: megyei visszaállítás, teljes feladatkör, erős működési koordináció 2011-től: szervezeti integráció és erős működési integráció