AZ IRODALOMTANÍTÁS TENDENCIÁI A VILÁGBAN Dr. GORDON GYŐRI JÁNOS AZ IRODALOMTANÍTÁS TENDENCIÁI A VILÁGBAN A korszerű oktatásért 2004. november 22. Madách Gimnázium

A kutatás céljai információk feltárása, tényszerű ismeretek gyűjtése saját, magyarországi helyzetünk nem minősítő módon történő transzparensebbé tétele egyetemes szaktárgytanítási és általános pedagógiai folyamatok feltárása részleges „kísérleti” funkció

Az oktatásirendszer-választás szempontjai kelet-nyugat (USA – Európa – Kelet-Ázsia) észak-dél (skandináv országok – Afrika, különféle, angol vagy francia gyarmati hagyományokkal) multikulturalitás-homogenitás (USA, Izrael – Japán) nemzeti – globális (Franciaország – Nemzetközi Érettségi) hatás a magyar oktatásügyre (Németország, Oroszország)

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK ANGLIA (Nagy-Britannia) FRANCIAORSZÁG IZRAEL JAPÁN NÉMETORSZÁG OROSZORSZÁG SVÉDORSZÁG NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI RENDSZER

A feldolgozás szempontjai oktatási rendszer (törvényi keretek, iskolaszerkezet, bemenet- kimenet, vizsgarendszer, felvételi rendszer) az irodalomtanítás gyakorlati specifikumai (óraszámok, tantervek, világirodalom-nemzeti irodalom aránya, műegész-műrészlet tanítás, kötelező olvasmányok, memoriter, mérés- értékelés, órai munka, tanár-diák viszony)

OROSZ FRANCIA MODELL AMERIKAI/SVÉD JAPÁN

1. OROSZ ismeretközpontú Az irodalom szélesen értett környezetére, „társadalmi”, „szellemtörténeti létmódjára” épít - kronologikus kultúrtörténet korrajz stílustörténet, társművészetek szerzői életrajz életmű (monografikus tankönyv)

CÉL: „művelt ember” egy csoport közös ismeretrendszerének létrehozása (ismeret + élmény) VISZONYA A KÁNONHOZ: kánon alapú normativ eszmék tanítása totalitásra törekvés (állandó időhiány: nincs elég idő a kanonizált szerzők és művek teljes bemutatására) A TUDÁS FELTÉTELEZETT TERMÉSZETE: egyetemes; az egyéni különbségek: egy közös (egyetemes) tudásalap variációi egészleges strukturált/hierarchikus normatív „kész”

2. FRANCIA szövegközpontú, „szakmai tudás” központú Az irodalomra mint művészi technikákkal létrehozott teljesítményre épít - a szöveg szakszerű feltárásának módszerei - „filológusi ismeretek” - kevés kronologikus tanítás

CÉL: „szakszerűen tevékenykedő ember” egy csoport közös „szakmaiprotokoll-ismerete” VISZONYA A KÁNONHOZ: nem veti el a kánont, de nem arra épít nem normativ A TUDÁS FELTÉTELEZETT TERMÉSZETE: a tudás nem faktuális ismeretek strukturált rendszere az értéshez szakterületi rutinok (szimbólumok, eljárásmódok) ismerete vezet el az egyetemesen érvényes rutinok nélkül a tudás „holt alap”

3. AMERIKAI (angol, izraeli, német, nemzetközi érettségit adó rendszer) befogadóközpontú, képességközpontú A befogadó mint demokratikus társadalmi szereplő és mint munkavállaló érdekeire épít - teljes mértékben elveti a kánonalapú megközelítést - alig épít a kronológiára - a kreativitást, multikulturalitást, kiscsoport-értékeket állítja középpontba - készségközpontú

CÉL: „egy csoport közös gondolkodásmódjának” létrehozása (probléma = problémamegoldás problémamegoldás = stratégia) VISZONYA A KÁNONHOZ: nagyrészt elveti a kánont az irodalomtanítás nem feltétlenül esztétikai tárgyak ismeretének tanítása A TUDÁS FELTÉTELEZETT TERMÉSZETE: nincs egészleges tárgyi ismeretrendszer individuális természetű kulturális/szubkulturális csoportokhoz kötött fragmentált egyéni érdekek és értés mentén folyamatosan megkonstruálódó

3. svéd - komprehenzív oktatás - a kulturálisan legfontosabb korszakok köré szervezett irodalomtanítás - „jó állampolgár” - a szociálisan érzékeny ember eszménye - a kisebbségek iránti érzékenyég (nemzetiségi, vallási, szociális, nemi nyelvi stb. kisebbségek); - a kiszolgáltatottsággal való empátia kialakítása (svéd NAT: „az emberi élet sérthetetlensége”; „az emberi méltóság; az egyén szabadsága és integritása; „a társadalmi csoportok, illetve nemek közötti egyenlőség feltétlen tisztelete”; „a szenvedőkkel és rászorulókkal való együttérzés és törődés”; „a más kultúrák iránti nyitottság és fogékonyság”) - a társadalmi értékeknek megfelelő oktatási módszerek (kooperatív tanítási eljárásmódok) - nagy hangsúly a szövegértésen, szövegalkotáson, a különféle /nem feltétlenül esztétikai természetű/ szövegek értésén, alkotásán

A tudás három szerveződési formája Csapó Benő A tudás három szerveződési formája - műveltség - szakértelem - kompetencia Nahalka István - konstruktivista tanuláselmélet

„Honnan jövünk? Mik vagyunk? Merre tartunk?” Természetesen egyetlen ország sincs, amelyben kizárólag egyik irodalom-tanítási megközelítés lenne jelen. De meg tudjuk mondani, hogy egyik vagy másik oktatási rendszerre melyik a leginkább jellemző megközelítés, illetve hogy a fenti modellek közül melyik mennyire domináns.

Magyarország – irodalomtanítás az 1978-as reform után: 1. műveltség (irodalomtörténet) 2. szakmaiprotokoll-ismeret (strukturalista hatás: műközpontú, szövegözpontú elemzés) 3. befogadóközpontú, képességfejlesztés központú (főképp az alternatív irodalomtanítási megközelítésekben)

1. kronológia – irodalomtörténet Megjegyzések: 1. kronológia – irodalomtörténet kronológia: tananyagszervezési mód irodalomtörténet: ismeretrendszer (mint például a verstan, stílustan, műfajtan) 2. szakmaiprotokoll-ismeret apolitikusság: szövegközpontúság; a tanár, aki a hétköznapi világ napi sivárságán és kétarcúságán túllép, a művészetek azúrjába emelkedik a tanítványaival együtt 3. befogadóközpontú oktatás

A már részint megkezdődött átrendeződés lehetséges iránya 1. befogadóközpontú, képességfejlesztés központú (a korábbinál kevésbé esztétikai kánonra építő irodalomtanítás) 2. szakmaiprotokoll-ismeret (a korábbinál kevésbé strukturalista központú műelemzési megközelítések) 3. műveltség (a korábbi totalitáseszmény gyengülése)

AZ ÁTRENDEZŐDÉS KULCSSZEREPLŐJE (de persze korántsem az egyetlen fontos tényezője) A TANÁR

Búcsú a magyartanítás klasszikus korától, „aranykorától”, a szép egybeesések korától

stabilan kidolgozott mesterségkép; énkép és a mesterségről alkotott kép közelsége irodalomtudomány (esztétika) és nyelvtudomány közelsége az iskolai magyar tantárgyról alkotott felfogáshoz a kultúra: rendszerelemeiben szervesen kapcsolódó egész – a széles körűen kulturált ember nevelésének eszménye a tanár a kultúra közvetítője, képviseleti személy

ma nem nyilvánvaló, miképpen definiálja magát a magyartanár a magyartanításban nagy távolság a tanár műveltségeszmé-nye és az oktatási, illetve társadalmi célok között a tanár nem közvetítő, nem képviseleti személy kulturált ember helyett a helyét az állandóan változó körülmények között mindig megfelelően megálló ember eszménye (nem baj, ha kulturált, de nem is feltétlenül szükséges)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! japam@radnoti-elte.sulinet.hu