Makroökonómia Pénzpiaci egyensúly.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Infláció Készítette: Beck Petra Pap Bettina.
Advertisements

Gyakorló feladatok Makroökönómia.
Makroökonómia 4. előadás.
Előadás 1 MAKROÖKONÓMIA Előadás 1.
Makroökonómia gyakorlat
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
intézetvezető egyetemi tanár
Pénzpiac.
Pénzpiac.
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
A piac Szakiskola.
Kereslet és kínálat alakulása
Előadás 31 Pénz vagy értékpapír? -- a háztartások pénzigénye Előnyök és hátrányok :  A pénznek nincs hozadéka - hátrány  Az értékpapírnak vannak költségei.
A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Csortos Orsolya, Kádár András
Egyensúly az árupiacon (Yd = Ys)
A munkapiac és az összkereslet
Mi a makroökonómia? Az egyes gazdasági szereplők helyett
Makroökonómia Árupiaci egyensúly.
Makroökonómia 3.előadás.
Makroökonómia Aggregált kereslet.
Előadás 51 Kormányzati politika Államkötvény nélküli eset Az egyensúlyi modellben a kormányzati változók közül 2 exogén, egy endogén, mivel a kormányzat.
EGYENSÚLYI MODELLEK Előadás 4.
8. hét: Rövid táv IS-görbe
Az infláció és az inflációs folyamatok
Makroökonómia I.2006/2007. tanév, 2. félév 8. előadás 1/11 DátumTémakörElőadó február 6.Bevezetés – A makroökonómia tudománya Fenyővári Zsolt február 13.A.
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
Neoklasszikus szintézis
Elmélettörténet A neokeynesiánus válasz. Tobin álláspontja A neokeynesiánusok a monetarista kritika több elemét beépítették Tobin: a megnövekedett pénzmennyiség.
Elmélettörténet John Maynard Keynes.
Kereslet, kínálat, ármechanizmus, fogyasztói-, és termelői többlet
Piaci kereslet és kínálat
Piaci kereslet és kínálat
Makroökonómia Mundell-Fleming.
Gazdaság és nemzetállam
Árfolyam, Fizetési mérleg, Nyitott gazdaság
Makroökonómia Feladatmegoldás.
Makroökonómia Aggregált Kereslet.
Költségvetési (fiskális) politika
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan X.
Elmélettörténet Monetarizmus.
Makroökonómia 1. ea..
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard IV.Előadás Pénzpiac, LM görbe Március.
Kereslet, kínálat, ármechanizmus, fogyasztói-, és termelői többlet
Az áru és a pénzpiac együttes egyensúlya
A gazdasági élet problémái
Pénzkínálat, pénzkereslet, pénzpiaci egyensúly
Makrogazdasági pénzügyek
A teljes keynesiánus modell
A keynesiánus munkapiac
A piac: A tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat, az ár.
A gazdasági élet problémái
PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK 3. előadás
A neoklasszikus modell összefoglalása
Gazdaságpolitika Az állam gazdasági szerepe. A gazdaságpolitika típusai. Költségvetési deficit, lehetséges kezelési módjai és következményei.
Makroökonómia Keynesiánus modell összefoglalása.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Fizetési mérleg jelentés
KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK II. Előadó: Bod Péter Ákos.
Dr. Veres István BME-MVT Az értékesítés funkciói, szereplői, az értékesítési rendszer tervezése.
Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie Közgazdaságtan alapjai II. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti.
A piac és a piacgazdaság. A piac fogalma Több értelmezése lehet: I. A piac a javak (termelés, szolgáltatás) realizálásának színtere, a tényleges és a.
Elérhetőség Telefon: (37)
A piac és a piacgazdaság
Gazdaságpolitika, közpénzügyek
Makroökonómia 11. szeminárium Az IS-LM-modell
Gazdaságpolitika, közpénzügyek
Előadás másolata:

Makroökonómia Pénzpiaci egyensúly

Pénzfunkciók Elszámolási eszköz Csere eszköz Relatív ár n áru esetén n*(n-1)/2 Információigény csökkenés n=100; N=4950 Nem származik pénzkereslet ebből a funkcióból Csere eszköz Árucsere közvetítő Pénzkereslet alapja

Pénzfunkciók Fizetési eszköz Vagyontartási eszköz Adósság Pénzkereslet alapja Vagyontartási eszköz Készlet Emberi tőke Képzettség, munkaképesség Fizikai vagyon Tőkejavak, ingatlanok, természeti javak, tartós fogyasztási cikkek Pénzügyi vagyon Likvid Lekötött-tartott-befektetett

Pénzkereslet Árszínvonal Megtermelt reáljövedelem Nominális kamatláb ↑P  akkor csökken a vásárlóerő, de ugyanakkora likvid vásárlóerőt tartalékolnakegyenes arány M/P L=Md/P Megtermelt reáljövedelem ↑Y  nő a reálpénzkereslet Nominális kamatláb Pénztartás költsége ↑i Md Md=P*L(Y;i) tekintünk el az inflációtól Md=P*L(Y;r)

Pénzpiaci kereslet és kínálat M/P Reál - pénzkereslet ( reál-pénzmennyiség) L

Pénzpiaci kereslet és kínálat Reál - pénzkereslet 1.) -r L M/P ( reál-pénzmennyiség) 1.) A reál-pénzkereslet a kamatláb csökkenő függvénye. Ha az emberek vagyonukat forgatható pénzben és lekötött, de kamatozó kötvényekben tarthatják, akkor a reálkamatláb csökkenésével csökken a kötvények hozama, így kötvénykereslet csökken, ezzel párhuzamosan pedig a pénzkereslet megnő. (Ilyenkor a (változatlan) reál-pénzkeresleti görbén lefelé mozdulunk).

Pénzpiaci kereslet és kínálat Reál - pénzkereslet 2.) +ΔY L’ L M/P ( reál-pénzmennyiség) 2.) Ha nő a reáljövedelmünk, több dologra akarjuk költeni, így reál-pénzkeresletünk is nő. Mivel ilyenkor változatlan reálkamatláb mellett nőtt meg a reál-pénzkereslet, ezért az eredeti reál-pénzkeresleti görbe jobbra tolódik. A nominális pénzkeresletre természetesen ugyanúgy hatnak a reál-pénzkeresletet befolyásoló tényező (r és Y), valamint az árszínvonal (P) is: kétszeresére növekvő árakhoz a nominális pénzkereslet is kétszeresére nő, amennyiben a reál pénzkereslet változatlan marad.

Pénzkínálat Gazdaságban lévő pénzmennyiség Központi bank (Indirekt:Kamatpolitika, Rediszkont Politika, Kötelező tartalékráta, Nypm, refinanszírozási politika, Erkölcsi ráhatás Direkt: Hitelkontingentálás, Viszontleszámítolás, Irányított hitelek, Tartalékráta előírás változtatása) Nyílt piaci művelet (pénzmennyiség szabályozása) Államkötvény vétel, eladás Értékpapír vétel, eladás Nemesfém vétel, eladás Szabályoz A pénzkínálat független a kamatlábtól

Pénzpiaci kereslet és kínálat M/P Reál - pénzkínálat reál-pénzkínálat ( reál-pénzmennyiség) M nőtt, vagy P csökkent M csökkent, vagy P nőtt M/P’ M/P’’ A központi bank ún. „nyílt piaci műveletekkel” képes szabályozni a gazdaságban levő pénz (M) mennyiségét. Ha a központi bank államkötvényeket vásárol, így államkötvények kerülnek a bankba, cserébe pedig pénz áramlik a gazdaságba, tehát M bővül. Ha a bank államkötvényeket ad el, így a gazdaságba államkötvények áramlanak, cserébe pedig pénz áramlik ki a gazdaságból a bankba, a gazdaságban csökkent tehát a pénzmennyiség (M).

Pénzpiaci kereslet és kínálat M/P Reál - pénzkínálat reál-pénzkínálat ( reál-pénzmennyiség) M nőtt, vagy P csökkent M csökkent, vagy P nőtt M/P’ M/P’’ A reál pénzmennyiség nagysága (reál-pénzkínálat) ennek megfelelően tehát független a kamatlábtól (tehát a reál-pénzkínálati függvény függőleges). Ha az árszínvonal nő, akkor változatlan nominális pénzmennyiséggel (M) kevesebb árut tudunk venni, így a reál-pénzkínálat (M/P) csökken. Ha az árszínvonal csökken, akkor változatlan nominális pénzkínálat (M) esetén a reál-pénzkínálat (M/P) nő, hiszen változatlan pénzből többet tudunk venni az olcsóbbá vált árukból.

Az LM - görbe levezetése Pénzpiaci egyensúly LM-görbe M/P: reál-pénzkínálat LM 2.) 2.) +ΔY 1.) 1.) L’ L Y M/P A reáljövedelem emelkedésével a reál-pénzkereslet nő, tehát reál-pénzkeresleti görbe jobbra tolódik, ami változatlan pénzkínálat mellett magasabb reálkamatláb mellett hozza létre az egyensúlyt. A pénzpiaci egyensúlyi pontokat tartalmazó LM-görbén tehát magasabb reáljövedelemhez (vagyis magasabb reál-pénzkereslethez) magasabb egyensúlyi reálkamatláb tartozik (hiszen az LM-görbe mentén a reál-pénzkínálat változatlan).

LM - görbe (összefoglalás) Az LM-görbe a pénzpiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb / jövedelem koordináta-rendszerben. Az LM-görbe pozitív meredekségű. Ha nő a reáljövedelem, az növeli a reál pénzkeresletet. A pénzpiaci túlkereslet automatikusan kötvénypiaci túlkínálattal jár együtt. A kötvények árfolyama tehát csökken, ami növeli a kamatlábat. Az emelkedő kamatláb (tehát növekvő kötvénykereslet, így csökkenő pénzkereslet) mellett áll végül helyre az egyensúly. Az LM görbe jobbra tolódik, ha nő a gazdaságban a reál pénzmennyiség. (M/P) r Y LM LM’ - Ha M/P nő: pl. expanzív monetáris politika, vagy az árak esése a gazdaságban

Monetáris politika: döntések a hazai pénzmennyiségről (M) és a kamatlábról (i vagy r) - Expanzív mon. pol.: +M és/vagy – i (gazdaságélénkítés) - Restriktív mon. pol.: -M és/vagy +i (a gazdaság visszafogása)