ATOMENERGIA, NUKLEÁRIS HULLADÉKOK

AZ ATOMENERGIA-HASZNOSÍTÁS TERÜLETI MEGOSZLÁSA Kb. 30 országban 480 atomerőmű blokk. (2008. júl-ban 475)

A kapacitások 9/10-ével 10 ország rendelkezik Több ország villamosenergia-termelésében meghatározó a részesedése Az atomerőművek által termelt villamos energia nagysága (B) és részesedése(A) a világon

NUKLEÁRIS BALESETEK PROBLÉMÁJA

De az atomenergia-hasznosítás kockázatának felismerése nem Csernobillel kezdődött!! Az USA-ban 1976-ban Kalifornia állam (majd további 7) moratórimot hozott arról, nem adnak ki új építési engedélyt atomerőműre, amíg a hulladék-elhelyezés problémája meg nem oldódik. Ausztria 1978-ban népszavazással döntött a már elkészült első reaktora (Zwenterdorf) üzembe helyezésének megtiltásáról, majd éppen az ukrajnai katasztrófa hatására 1986-ban az osztrák kormány a lebontást is elhatározta ban Svédországban népszavazás nyomán arról határoztak, hogy 12-ben maximálják a reaktorok számát, majd 2010-re megszüntetik az atomenergia-felhasználást. Dániában 1985-ben parlamenti döntés született az atomenergiáról való teljes lemondásról. S már Csernobil is némi szerepet játszhatott abban, hogy 1986-ban Fülöp-szigetek kormánya is az ausztriai példát követte, és az éppen elkészült első reaktora lebontása mellett döntött.

A RADIOAKTÍV ANYAGOK ELHELYEZÉSÉNEK GONDJA A nukleáris erőművek működtetésének súlyos ellentmondása, hogy amíg egy létesítmény néhány évtizedig üzemel, az általa használt radioaktív anyagok több százezer évig is jelentős sugárzást bocsátanak ki. A probléma valós súlyát az adja, hogy egy átlagos reaktorból évente 30 tonna kimerült fűtőelem kerül ki, tonnánként mintegy 180 millió curie aktivitással. A világon működő erőművekből 1985-re 41 ezer, 1990-re 84 ezer, az ezredfordulóra pedig már közel 200 ezer tonna ilyen nagy aktivitású hulladék került ki.

A NEM POLGÁRI HASZNOSÍTÁSOK NÉHÁNY GLOBÁLIS KÖVETKEZMÉNYE A nukleáris téltől a „gyengített atombombákig” (filmek: orosz rulett, elvesztett bombák)

AZ ERDŐIRTÁS MINT GLOBÁLIS PROBLÉMA A FAO új erdő definíciója 2000-től: erdőnek tekintik azokat a területeket, amelyek legalább 0,5 ha méretűek és ott a fakorona legalább 10%-ot lefed ezer évvel ezelőtt mintegy 62,2 millió km 2 területet borítottak természetes erdők, amely a szárazföldek területének közel 42%-a volt (s ha ebből leszámítjuk az eljegesedett Antarktiszt, és Grönlandot, akkor az arány 46% körül lehetett) re ez az érték 38,66 millió km2-re csökkent

(A felső ábra az egykori természetes erdőborítást, a középső a mai természetes és ültetett erdők területét, az alsó pedig a jelenlegi természetes erdők kiterjedését mutatja.)

Az erdőterületek évi csökkenése globális szinten az 1990-es évtizedben magyarországnyi méretű (9,4 millió ha) volt, ami 14,6 millió hektár erdőirtást és 5,2 millió hektár erdőtelepítés eredménye – s ennek következményeként tíz év alatt az erdőállomány 2,4%-kal csökkent. Különösen súlyos volt a csökkenés a trópusi erdőkben, ahol megközelítette az évi 1%-ot. (2005: 13 millió erőirtás és 7,3 millió ha nettó csökkenés) 1: mezőgazdasági területté vált, 2: az egykori erdőterületek helyén ültetett erdő lett, 3: természetes állapotú erdő maradt „cseles” ábra, ui. Európa 0,3% term.

Az erdőirtás problémája, továbbra is fennáll, csak Kína tartósan nem megismételhető adata elfedi a gondot. A szója vetésterülete

Egy a ’90-es évek közepén készített értékelés szerint a világ mintegy 80 országában (köztük hazánkban is) teljesen megszűntek a természetes erdők, s több mint 10-ben pedig a felszámolódás határán vannak – ide tartozik Európa legerdősültebb országa, Finnország (72%) is. Az ökológiai problémát alig csökkenti, hogy a védett területek aránya minden földrészen nő. Az ökológiai szempontból még épnek tekinthető területek 68%-ával 3 ország rendelkezik, s további 22%-kal 9.

Az erdőterület változása földrészenként

Az erdőállomány nagyon fontos szerepet tölt be Föld széndioxid-forgalmában. Az erdőégetéssel a légkörbe került szén távérzékelési módszerekkel jól kimutatható. Az erdőégetés miatti széntöbbletet a légkörben éves szinten nagyságrendben egymilliárd tonna körül becsülik. Az erdőirtás áttételesen is erősíti az üvegházhatást de az albedó-változáson kereszül csökkenti is azt! Tüzek Afrikában (2003. március) A tüzek által a légkörbe juttatott CO 2 területi eloszlása

Az erdőkben tárolt szén területi és megjelenési forma szerinti megoszlása 2005-ben (milliárd tonna)

Rondonia ( )

HULLADÉK

Előzmények: A globális modellek, mint a földi rendszer létét veszélyeztető kérdéssel foglalkoznak vele (Meadows- modell, Gábor-Colombo: A hulladékkorszak után”) Hulladéklerakó problémák szerte a világban Hulladékkereskedelem Hulladékok lerakása a világtengerekben (Greenpace szerepe) 2000 óta a Mont Everestet is „takarítják” a szeméttől

Napi „aktualitások”: 2006-ban már összeállították a „Világ hét új (szemét) csodáját”, illetve magyar kivonatát: Első helyén az a zömmel műanyagokból álló szemét sziget van, ami a Csendes óceánon úszik San Francisco és Hawaii között félúton, s mérete Texas államnál is nagyobb, s nem csoda, hogy már nevet is adtak neki (Eastern Garbage Patch). Második helyen New York szemétlerakója van, ami a Kínai Nagyfalon kívül (állítólag) az egyedüli űrből látható ember készítette „alkotás” Nápoly problémája Kína mint „szemételnyelő” (pl. a világ műanyaghulladékának 70%-a)

Az OECD statisztikái szerint a világ öt legtöbb szemetet előállító országa: Dánia 560 kg/fő/év Hollandia 530 kg Nagy-Britannia 480 kg Egyesült Államok 460 kg Belgium 450 Blacksmith Institute 2006 végén tette közzé azon kutatásának eredményét, amelyben számba vették Földünk legszennyezettebb helyeit. Ez az értékelés jól mutatja, milyen sokan vannak azok, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak. A helyen bolygónk tíz legszennyezettebb helye van összegyűjtve, részletes háttér-információkkal, de az intézet honlapjáról egy sokkal bővebb értékelés és lista is letölthető.