– KÖLTSÉGINFORMÁCIÓK AZ ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATBAN – dr – KÖLTSÉGINFORMÁCIÓK AZ ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATBAN – dr. Laáb Ágnes BME, egyetemi docens, kandidátus e-mail elérhetőség: laabagnes@gmail.com fogadóóra: kedd 10-12

KÖLTSÉG = ERŐFORRÁS-ÁLDOZAT A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK MŰKÖDÉSE ERŐFORRÁS FELHASZNÁLÁSOKKAL JÁR. MELYEK EZEK AZ ERŐFORRÁSOK? MUNKAERŐ MUNKAESZKÖZÖK (GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, STB.) MUNKA TÁRGYA (MEGMUNKÁLÁSRA VÁRÓ ANYAGOK, IGÉNYBEVETT SZOLGÁLTATÁSOK, STB. PÉNZ A TEVÉKENYSÉG ÉRDEKÉBEN FELMERÜLT ERŐFORRÁS FELHASZNÁLÁSOK PÉNZBEN KIFEJEZETT ÉRTÉKÉT KÖLTSÉGNEK NEVEZZÜK.

A legmagasabb szintű költségfogalom, az opportunity cost (haszonáldozati költség). A haszonáldozati költség a legnagyobb valószínűséggel választható alternatíva/alternatívák hozama/hozamai. A haszonáldozati költség nem számviteli kategória. A számviteli szabályozások csak azon erőforrás áldozatokat ismerik el költségként, melyek egyértelműen mérhetőek.

KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI költségnem elszámolhatósági mód volumenhez való kapcsolat periodicitás tevékenységhez való kapcsolat időszakhoz való kapcsolat befolyásolhatóság kalkulálhatóság szerint. Volumenhez való kapcsolat szerint: viszonylag állandó költségek, változó költségek (lineáris, degresszív, progresszív, regresszív)

Költséghelyek Költséghelyek elkülöníthetők: Elszámolás-technikai szempontok szerint (segéd-költséghely, vég-költséghely). Felelősségi területek szerint. Térbeli szempontok szerint. Funkcionális terület szerint. Feladatok: Az általános költségeknek a felmerülés szempontjából indokolt hozzárendelése a költséghelyekhez. A költséghelyek egymás közti teljesítménykapcsolatainak ábrázolása. A kalkulációs kulcsok kialakítása.

Költségviselők Költségviselők lehetnek: Folyamatok. Projektek / munkák. Saját-rezsis beruházások. Belső teljesítmények, szolgáltatások, belső rendelések (pl. karbantartási, gyártási). Feladatok: Önköltség kiszámítás alapja (árminimum, elszámoló ár, közintézmények megrendelései). Árkalkuláció. Az eljárások összehasonlításának kiindulási adatai. Tevékenységfedezet számítás. A periódus eredményének meghatározása.

Az önköltségszámítás Közvetlen és közvetett költségek (költségviselők és költséghelyek) Az önköltségszámítás a termék előállítás, szolgáltatás során felmerült költségek felosztására épít. Közvetlen költségnek tekinti – és közvetlenül a költségviselőre terheli – mindazon költségeket, amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy mely termék, szolgáltatás érdekében merültek fel. (Pl.: közvetlen anyagköltség, közvetlen bérköltség stb.) Közvetett (általános vagy rezsi) költségnek tekinti – és költséghelyeken gyűjti – mindazon költségeket, amelyek a termelés során nem csak egy termékkel hozhatók kapcsolatba, hanem egy meghatározott időszakban valamennyi termék (szolgáltatás) célját szolgálják. (Pl.: épületek, gépek amortizációja stb.) A költségviselőknek a felmerült általános költségeket együttesen is viselniük kell, ezért a költséghelyeken gyűjtött általános költségeket időszakonként fel kell osztani az érintett költségviselők között.

A közvetett (általános) költségek felosztása Vetítési alap A vetítési alap funkciója az általános költségek és a produktumok közötti kapcsolat megteremtése. Felosztás = Pótlékkulcs×vetítési alap ×100 Felosztandó általános költség tömege Pótlékkulcs %-ban= A felosztás az ún. pótlékoló kalkuláció metodikáját követi.

Költségfelosztási módszerek Forrás: Lázár László: Üzleti döntések megalapozása: a teljesköltség-számítástól a többszintű fedezetszámításig A költségszámítási rendszerek fejlődési tendenciái című. 2005. április 21.előadása

Az egyszintű fedezeti összeg-számítás (részköltség-számítás) logikája Forrás: Lázár László: Üzleti döntések megalapozása: a teljesköltség-számítástól a többszintű fedezetszámításig A költségszámítási rendszerek fejlődési tendenciái című. 2005. április 21.előadása

Az egyszintű fedezeti összeg számítás (teljesköltség-számítás) logikája Forrás: Lázár László: Üzleti döntések megalapozása: a teljesköltség-számítástól a többszintű fedezetszámításig A költségszámítási rendszerek fejlődési tendenciái című. 2005. április 21.előadása

Állandó költség felosztása és a fedezet Egy vállalat "A", "B", és "C" terméket gyárt. Az árbevétel és a változó költség az egyes termékeknél az alábbiak szerint alakult. "A" "B" "C" "Összes" Árbevétel (mFt) 10.000 20.000 15.000 45.000 Változó költség (mFt) 5.000 10.000 10.000 25.000 Állandó költség (mFt) 18.000 Gépóra felhasználás 3.000 4.000 3.000 10.000 Munkaóra felhasználás 2.500 4.500 1.000 8.000   Feladatok: 1) Osszuk szét a termékek között az állandó költséget az alábbi vetítési kulcsok segítségével a)      árbevétel b)      változó költség c)       gépóra d)      munkaóra 2)      Állapítsuk meg mind a négy esetben az egyes termékek nyereségtartamát! 3)      Mi lenne, ha a vállalat vezetői "C" termék gyártását megszüntetnék? 4)      Ábrázoljuk az árbevételt és a költségeket fedezeti diagram segítségével és olvassuk le a fedezeti pontot, ha feltételezzük, hogy a jelenlegi termelés a kapacitás 80%-át köti le! 5)      Számítsuk ki, mekkora lenne a fedezet 100%-os kapacitás-kihasználtság mellett? (feltételezve, hogy ez nem ütközik piaci korlátba).

a) vetítési alap az árbevétel 5 Összes költség (2+4) 9000 18000 16000 43000 Ssz. Megnevezés A B C Összes 1 Árbevétel 10000 20000 15000 45000 2 Változó költség 5000 25000 3 Vetítési alap 22% 45% 33% 100% 4 Állandó költség 4000 8000 6 000 6 Eredmény (1-5) 1000 2000 -1000

b) vetítési alap a változó költség 5 Összes költség (2+4) 8600 17200 43000 Ssz. Megnevezés A B C Összes 1 Árbevétel 10000 20000 15000 45000 2 Változó költség 5000 25000 3 Vetítési alap 20% 40% 100% 4 Állandó költség 3600 7200 18000 6 Eredmény (1-5) 1400 2800 -2200 2000

c) vetítési alap a gépóra felhasználás 5 Összes költség (2+4) 10400 17200 15400 43000 Ssz. Megnevezés A B C Összes 1 Árbevétel 10000 20000 15000 45000 2 Változó költség 5000 25000 3 Vetítési alap 30% 40% 100% 4 Állandó költség 5400 7200 18000 6 Eredmény (1-5) -400 2800 2000

d) vetítési alap a munkaóra felhasználás 5 Összes költség (2+4) 10625 20125 12250 43000 Ssz. Megnevezés A B C Összes 1 Árbevétel 10000 20000 15000 45000 2 Változó költség 5000 25000 3 Vetítési alap 31% 56% 13% 100% 4 Állandó költség 5625 10125 2250 18000 6 Eredmény (1-5) -625 -125 2750 2000

A "C" termék megszüntetése 4 Összes költség (2+3)   33000 Ssz. Megnevezés A B Összes 1 Árbevétel 10000 20000 30000 2 Változó költség 5000 15000 3 Állandó költség 18000 5 Fedezet (1-4) -3000

ÁKFN struktúra 80%-os kapacitáskihasználás mellett     x- 18000 – 0,56x = 0 x  40910 Kapacitás: 0,80 : 45000 = q : 40910 q  0,73   Árbevétel mFt KAPACITÁS %

ÁKFN struktúra 100%-os kapacitáskihasználás mellett     0,80 : 45000 = 1,0 : x x  56250 Fedezet: 56250-31500-18000=6750   Árbevétel mFt KAPACITÁS %

A fix költség blokk differenciált kezelésének lehetősége A „G” termék(fajta) árbevétele - A „G” termék változó költségei ---------------------------------------- I. fedezeti összeg - A „G” termék(fajta) fix költségei II. fedezeti összeg („G” szint) Egy termékcsoport valamennyi termékfajtája II. fedezeti összegeinek összege - A termékcsoport fix költségei III. fedezeti összeg (a „G”-t tartalmazó termékcsoporté) Egy vállalati üzleti terület valamennyi termékcsoportja III. fedezeti összegeinek összege - Az üzleti terület fix költségei --------------------------------------- IV. fedezeti összeg (az üzleti területé) A vállalat valamennyi üzleti területe IV. fedezeti összegeinek összege - Vállalati fix költségek Az időszak eredménye Forrás: Lázár László: Üzleti döntések megalapozása: a teljesköltség-számítástól a többszintű fedezetszámításig A költségszámítási rendszerek fejlődési tendenciái című. 2005. április 21.előadása

Mitől keletkeznek a költségek? A hagyományos költséggazdálkodási rendszerekben a változó (közvetlen) költségek okai többnyire ismertek, a fix (közvett költségek) okai azonban feltáratlanok. A fix (közvetett) költségek súlya a gazdálkodásban nő. Ez az ismeretlen költségokozók növekvő szerepére utal.

A termeléssel azonban csak a változó költségek hozhatók kapcsolatba A hagyományos költséggazdálkodási rendszerekben a költségeket a termeléssel magyarázzák A termeléssel azonban csak a változó költségek hozhatók kapcsolatba

A költségszerkezet azonban erőteljesen átrendeződött… A közvetlen anyagköltség csökkenésének okai: megnőtt az automatizáltság, intenzívebbé vált a beszerzési és értékesítési piacokkal való kapcsolat a számítógépbe integrált gyártási rendszerek lehetővé teszik a termékek lényegesen rugalmasabb gyártását kifejlesztettek un. „éppen időben” rendszereket, hogy minimalizálják a készletezés (diszponálás, raktározás, előkészítés) költségeit termelési zavarok nélkül. A közvetlen bérköltség csökkenésének okai a bérköltség aránya elsősorban az erőteljes technológiai továbbfejlesztés és az ehhez kapcsolódó racionalizálás miatt csökkent. a csökkenő bérköltségek együtt jártak az ún. technológiai költségek (mindenekelőtt az értékcsökkenési leírások, kamatok, energia, karbantartás) emelkedésével. Az általános költségek növekedésének okai erőteljesen megnőttek az előkészítő, a tervező, az irányító és az ellenőrző tevékenységek a kutatásban és a fejlesztésben, a beszerzésben és a logisztikában, a gyártástervezésben és a gyártás-irányításban, a minőségbiztosításban és a minőségvizsgálatban, valamint a megrendelések lebonyolításában, a forgalmazásban és az egyéb szolgáltatások terén.

A hagyományos rendszerek jellemzői magyarázatának keresése Hagyományos eljárások: a század elejétől a nyolcvanas évekig Módszertani kritika és megújulási törekvések a nyolcvanas évektől Miért? Tömeg- és szériatermelés  egyedi termékek Hosszabb életciklusok  rövidülés Kínálati piacok, kevésbé éles verseny  keresleti piacok, éles verseny Befelé fordulás lehetősége  nyitás a piacra és a stratégiai szemlélet hétköznapokba költözése Az informatikai támogatottság alacsonyabb foka informatikai „bumm” A közvetlen költségek magasabb aránya  általános költség „bumm” Az elő- és utóteljesítmények alacsonyabb aránya  drámai növekedés Illeszkedési problémák Forrás: Lázár László: Üzleti döntések megalapozása: a teljesköltség-számítástól a többszintű fedezetszámításig A költségszámítási rendszerek fejlődési tendenciái című. 2005. április 21.előadása

A KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS HIÁNYOSSÁGAI PROBLÉMÁK A KÖLTSÉGEK OBJEKTUMHOZ RENDELÉSÉNÉL ÉS IDŐBELI LEKÉPEZÉSÉNÉL HIÁNYZÓ MÓDSZERTANI ÉS FUNKCIONÁLIS INTEGRÁCIÓ A PERIODIZÁLÁS PROBLÉMÁJA MÓDSZERTANI HIÁNYOSSÁGOK HIÁNYOSSÁGOK KORLÁTOK A FUNKCIONÁLIS TEVÉKENYSÉGET ILLETŐEN A STRUKTURÁLÁS PROBLÉMÁJA HIÁNYZÓ VEZETÉSORIENTÁLT KÖLTSÉGINFORMÁCIÓK, A VERSENYSTRATÉGIÁRA VONATKOZÓAN A KÖLTSÉGINFORMÁCIÓK ÁTLÁTHATATLANSÁGA ÉS A KÖLTSÉGMENEDZSMENT ELÉGTELENSÉGE A STRATÉGIAI VERSENYPOZÍCIÓ NEGLIGÁLÁSA HIÁNYZÓ MOTIVÁCIÓS HATÁS DISZFUNKCIONÁLIS MAGATARTÁS ELŐIDÉZÉSE INFORMÁCIÓHIÁNY A SIKERPOTENCIÁLRÓL Forrás: Lázár László: Üzleti döntések megalapozása: a teljesköltség-számítástól a többszintű fedezetszámításig A költségszámítási rendszerek fejlődési tendenciái című. 2005. április 21.előadása

Erőforrások osztályozása Kosiol nyomán Forrás: Kosiol, E. Kostenrechnung der Unternehmung, 2. Aufl.Gabler, Wiesbaden 1979. p. 29

Az erőforrások csoportosítása Antal-Mokos/Balaton/Drótos/Tari nyomán Forrás: Antal-Mokos/Balaton/Drótos/Tari: Stratégia és szervezet Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1997. p. 70.

Az erőforrások csoportosítása Lázár nyomán Lázár L.: Értékek és mértékek - A vállalati erőforrás-felhasználás leképzése és elemzése hazai üzleti szervezetekben – BKÁE PhD értekezés 2002, p. 23)

Költségek és folyó ráfordítások viszonyának értelmezése az angol irodalomban Forrás:Horngren, Ch.T./Foster, G./Datar, S.M. (1997): Cost Accounting, 9. ed. Prentice-Hall, New York p. 39.

A költségeket valójában a kapacitások működtetése, illetve fenntartása magyarázza

A KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK NÉGY SZINTJE Éretlen rendszerek gyenge belső szabályozás, a vezetés nem kap hasznos információkat A rendszer nem tölt be kontrolling funkciót Fejlődő rendszerek Valamivel kialakultabb belső szabályozás A költséggazdálkodás még független az üzemi folyamatoktól Ezért a költséginformációk nem pénzügyi területen csak korlátozottan használhatók Forrás: Cooper, Robin – Kaplan, Robert S.: Költség és hatás; Panem-IFUA 2001.

A KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK NÉGY SZINTJE Hagyományos rendszerek Kiváló belső szabályozás A költséggazdálkodás csak formálisan kapcsolódik az üzemi folyamatokhoz Az információk gyakran félrevezetők, hibás döntésekhez vezetnek A kontrolling funkció egyre inkább szerepet kap a tervezésben és az ellenőrzésben Forrás: Cooper, Robin – Kaplan, Robert S.: Költség és hatás; Panem-IFUA 2001.

A KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK NÉGY SZINTJE 4. Átfogó költséggazdálkodási rendszer A költségek nyilvántartása tökéletes összhangban van a vállalat üzemi folyamataival és stratégiájával, az üzleti folyamatok egészének menedzselésével kapcsolatban ad útmutatást. Kiváló belső szabályozás Jellemzői: Üzemi teljesítmény és stratégiai célok között közvetlen kapcsolat A költségek megelőzésére, nem pedig nyilvántartására összpontosít Nem csak a költségek alakulását kíséri figyelemmel, hanem a termék, vevőcsoportok stb. jövedelmezőségét és a cash flow-t is A döntéshozatal során tekintettel van az értékesítési, igazgatási és egyéb általános költségekre is Fontos célnak tekinti a technológiai fejlesztés nyereségnövelő hatását és a költségek csökkentését Forrás: Cooper, Robin – Kaplan, Robert S.: Költség és hatás; Panem-IFUA 2001.

A KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK FEJLŐDÉSE Forrás: Cooper, Robin – Kaplan, Robert S.: Költség és hatás; Panem-IFUA 2001.

MÓDSZER A KÖLTSÉGEK FONTOSSÁGI SÚLYOZÁSÁRA: PARETO ELEMZÉS

Az ABC elemzés elve (Pareto nyomán) Elemzési kategóriák Tételek számaránya, % Tételek értékaránya, % Megjegyzések „A” kategória 5 75 Tételenkénti elemzés célszerű. 5% munkaigény mellett a teljes megtakarítás 75%-a realizálható „B” kategória 20 20 A teljes „B” kategóriát egyetlen közös tételként célszerű vizsgálni a marketingakció vagy a takarékossági kampány során „C” kategória 75 5 A nagy tételszámú „C” sokaság egésze csekély jelentőségű, így foglalkozni vele felesleges. Varsányi Judit - Üzleti stratégia, üzleti tervezés. Nemzeti Tkkiadó, Bp. 1996, 2001

Példa a Pareto elemzésre: Ha egy cégnél 58 költségfajta létezik, amelyek éves szinten összesen 18 millió forintot tesznek ki, akkor Pareto megfigyelése szerint A) a költségfajták 5%-ából, azaz mindössze 3 költségfajtából adódik az összköltség 75%-a, azaz 13.5 millió forint; B) az elemek számának 20%-a, azaz 12 költségfajta okozza a költségeknek mintegy 20%-át, azaz 3,6 millió forintot; C) miközben az elemek számának 75%-a, azaz 43 költségfajta a költségeknek csak 5%-át, azaz 0.9 millió forintot tesznek csak ki.

A Pareto elemzés felhasználása az időbeosztáshoz Készítsünk időtervet március 15-ig! Mennyi a rendelkezésre álló időalapunk? Milyen feladatokat kellene addig megoldani, és mekkora ezeknek a várható időszükséglete? Mennyi lenne a szükséges időalapunk, és mekkora az eltérés a szükséges és a rendelkezésre álló között? Jelöljük a feladatokat fontosságuk (és nem sürgősségük) szerint A, B, C jelekkel. Mekkora az „A” feladatok időigénye? Hány %-a az összes rendelkezésre álló időalapnak? Mekkora a „B” feladatok időigénye? Hány %-a az összes rendelkezésre álló időalapnak? Mekkora a „C” feladatok időigénye? Hány %-a az összes rendelkezésre álló időalapnak? Igyekezzünk úgy alakítani a tervünket, hogy az „A” és „B” jelű feladatok ne haladják meg a 20-25%-ot!

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!