Az MDF és az issue-voting A tematikus szavazás a 2010-es kampányban Készítette: Fehér Zsolt Pénzváltó Tamás Reich Jenő Stipkovits Péter Varga Szabolcs

Kutatási kérdés  A 2010-es választásokon az MDF esetében milyen mértékben érvényesült az issue-ownership (témakisajátítás) jelensége, illetve milyen mértékben érvényesült a párthoz kapcsolódó issue- voting(tematikus szavazás)?

Elméleti háttér  Kiindulópont: manapság az embereknek nincsenek szilárd politikai attitűdjeik  issue= lehet közpolitikai téma vagy egyszerűen a párt arculata, imázsa  a mediánszavazókat megcélzó pártok esetében figyelhető meg leginkább az issue-ownership  Magyarországon kisebb pártok esetében, Jobbik-cigánybűnözés

Elméleti háttér  MDF: egyik legképlékenyebb szavazóréteggel rendelkezik régóta próbálkozik azzal, hogy valamilyen ügy mentén határozza meg magát Példák:  egykulcsos szja  sokpártrendszer védőbástyája  2010: gazdasági szakértelem (piacpártiság)

Elméleti háttér Az issue-ownership és issue-voting feltételei  Pártok Központi issue megléte Hiteles issue-k Társadalmi igényeknek megfelelő

Elméleti háttér (Petrocik, Zaller) Média Szavazók Politikai pártok Politikai kommunikáció Hírszelekciós folyamatok Társadalmi igény Médiahatás-elméletek Társadalom médiaformáló hatása Politikai kommunikáció  3 szereplős modell

Eméleti háttér Az issue-ownership és issue-voting feltételei  Szavazók Igény megléte Saját álláspont az adott témában Párt álláspontjának ismerete Ezek összevetésének képessége A fentiek befolyásolják a döntést

Elméleti háttér Az issue-ownership és issue-voting feltételei  Média Közvetítő szerep Szelektál a pártok és a témák között Befolyásl(hat)ja a szavazók véleményét

Hipotézisek  Az MDF fő issue-je: jobboldali gazdaságpolitika + válságkezelés  A médiában és a kampányban ez nem jelent meg olyan erőteljesen, így nem tudott e mentén mobilizálni  Média az MDF-fel kapcsolatban a negatív hírekre koncetrál  A szavazóknál jelen van az issue-voting, de a média jelentős szerepet kap a témák meghatározásában

Kutatás célja  Az issue-voting és ownership jelenség vizsgálata  Eszközök Média: napirend-elemzés segítségével az MDF issue-inak megjelenése Politikai párt: MDF kampányának tartalomelemzése Szavazók: kérdőíves felmérés

Napirend-elemzés I.  Gazdasági válság: 2008 ősze óta milyen gyakran jelent meg a gazdasági válság Havi bontásban Hipotézis: a kampány időszakában ez háttérbe szorult, így az MDF issue-ja nem mobilizálta a választókat

Napirend-elemzés II.  A médiában a kampány alatt az MDF az egyes médiumokban milyen gyakran szerepelt? 2010 januárja óta heti lebontásban Dimenziók:  Televízió: közszolgálati (M1), 2 kereskedelmi (TV2, RTL Klub)  Napilapok (Népszabadság, Népszava, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet)  Internetes hírportálok (Index, Origo)

Napirend-elemzés III.  MDF az egyes médiumokban szakpolitikai kérdések vagy inkább bulvárhírek (botrányok) mentén jelentek meg? Dimenziók:  Televízió: közszolgálati (M1), 2 kereskedelmi (TV2, RTL Klub)  Napilapok (Népszabadság, Népszava, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet)  Internetes hírportálok (Index, Origo)

Tartalom-elemzés I.  MDF programjának vizsgálata Mi a fő téma, melyre a kampány épül?  Hipotézis: a fő téma a jobboldali gazdaságpolitika Az egyes felületeken hogy jelenik meg? Mennyire mobilizál?

Tartalom-elemzés II.  A párt programjának főbb pontjai: Ön- és társgondoskodás Hiteles gazdaságpolitika államháztartás méretének csökkentése oktatási rendszer reformja Átfogó közteherviselési reform rendőrség reformja

Tartalom-elemzés III.  payfilmek/1/csak_az_orszag__aprili s_11 payfilmek/1/csak_az_orszag__aprili s_11

Tartalom-elemzés III.

Tartalom-elemzés IV.  Jobboldali gazdaságpolitka Bokros Lajos személye – közgazdász Öngondoskodás – államtól való függés visszaszorítása Közteherviselés – mindenki hozzáad

Mintavétel  Véletlen kezdőpontú szisztematikus mintavétel  Populáció: 8 millió fő, ebből 1500 fős minta  Reprezentatív minta, sorrendet randomizáljuk  Véletlen kezdőpont kiválasztása  Mintavételi intervallum 5000

A kérdőív  A kérdőív 3 nagyobb blokkra oszlik Pártok, ismeretek Média Szavazók preferenciái, értékei, attitűdjei  Ezek az issue-voting feltételeire irányulnak

A kérdőív  Szociodemográfiai kérdések A kérdezett neme? A kérdezett kora? Hol lakik? Mi a foglalkozása? Mennyi a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem? Két évvel ezelőtt mennyi volt a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem?

A kérdőív  Tájékozottságot mérő kérdések Milyen pártok jutottak a parlamentbe 2010-ben? Melyik párthoz kötné az alábbi pontokat?  Demokratikus közép:  Fenntartható gazdasági növekedés:  Jobb, de kisebb méretű közszolgáltatás:  Bürokrácia csökkentése:  Reformok az egészségügyben és oktatásban:  Állami gondoskodás csökkentése:  Egész napos iskola létrehozása:  Szakmunkásképzés megerősítése:  Minimálbér megadóztatása:

A kérdőív  Tájékozottságot mérő kérdések Melyik párthoz tartoznak az alábbi jelszavak?  Itt az idő!  Új erő!  Lehet más a kertváros  A nép nevében!  Többen vagyunk, mint gondolná!  Mindenki hozzáad Magyarországhoz

A kérdőív  Médiafogyasztási szokások Milyen gyakran olvassa az alábbi hetilapokat? Milyen gyakran olvassa az alábbi napilapokat? Milyen gyakran nézi az alábbi csatornákat/azok híradóját?

A kérdőív  Médiafogyasztási szokások A napirend-elemzéssel kiegészítve fontos A média issue-kre kifejtett hatását méri A kampány intenzitására is enged következtetni

A kérdőív  Pártspecifikus kérdések – egyes issuek ismerete Rangsorolja a pártokat egy 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1 a baloldal, a 10 pedig a jobboldal! Hol helyezné el magát egy 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1 a baloldal, a 10 pedig a jobboldal! Mik azok az értékek, ügyek, amelyek befolyásolják Önt a pártválasztásban?

A kérdőív  Issue-kre vonatkozó kérdések Rangsorolja az alábbi értékeket aszerint, amelyek a legfontosabbak Önnek, amikor eldönti, melyik pártra szavaz? Melyek az Ön által kedvelt párt központi értékei? Véleménye szerint az Ön által választott pártnak mi az álláspontja az alábbi kérdésekben? Mi az Ön álláspontja az alábbi kérdésekben?

Kérdőív elemzése  Adottak a pártok álláspontjai a témákban  Ezek összehasonlítása a választók álláspontjával  Minél közelebb áll egymáshoz ez a kettő, annál valószínűbb a tematikus szavazás, ha a pártválasztás dimenziója is egybeesik ezzel

Kérdőív elemzése  Amennyiben a fenti dimenziók egybeesnek, de nem konzisztens a pártpreferenciával, akkor nem issue-voting  Ha a pártra szavazott, de nem egyeznek az álláspontok, akkor nem issue-voting  Ennek okait a napirend-elemzésből kideríthetjük

 Köszönjük a figyelmet!!