Az egzisztencialista pszichológia és a humanizmus Ludwig Binswanger (1881-1966) Viktor E. Frankl (1905-1997) Erich Fromm (1900-1980)

Az egzisztencialista filozófia A megismerés kiindulópontja az egyéni lét, A lényeg csak a lét felfokozott átélésének pillanataiban, határhelyzetekben kerül kapcsolatba az emberrel Az ember szabadságra ítéltetett lény, választások sorában valósítja meg önmagát Egyedül kell döntenie, s e felelősség szorongással tölti el

Egzisztencialista filozófusok Kirkegaard Nietsche Buber Husserl Heidegger Sartre

Jean Paul Sartre „Az egzisztencializmuson olyan tant értünk, amely lehetővé teszi az emberi életet, és amely azt is hirdeti, hogy minden igazság és cselekvés emberi környezetet implikál... A dolgokat bonyolítja, hogy két egzisztencialista iskola van: először a keresztény, akik közé Jasperset és Gabriel Marcelt számítom; azután az ateista egzisztencialisták, akik közé Heidegger tartozik, a francia egzisztencialistákkal és magammal együtt. Közös vonásuk csupán az, hogy úgy vélik, az egzisztencia megelőzi az esszenciát, vagy másként, hogy a kiindulópont a szubjektivitás... Az ateista egzisztencializmus azt vallja, hogy ha nincs isten, legalább van egy lény, akinél az egzisztencia megelőzi az esszenciát, egy lény, aki van mielőtt bármilyen fogalom meghatározhatná létezését, és hogy ez a lény az ember. Mert az ember először létezik, előfordul, feltűnik a világban, és csak azután határozza meg önmagát. Az egzisztencialista szemlélet szerint az ember kezdetben semmi, csak később válik azzá ami, és olyan lesz, amilyenné önmagát alakítja.”

Ludwig Binswanger fő tételei Fenomenológia: a tudat nem epifenomén, hanem minden, amit megtapasztalunk, szubjektív A létezés megelőzi a lényeget Dasein (ottlét, az életre való nyitottság) Kitettség és esendőség Angst (szorongás a nemléttől) Bűntudat

Felelősség, bűntudat, megbánás A halál Hitelesség és hiteltelenség. Hiteles életet az él, aki valamivé válik A hiteltelenség, ha egyetlen téma köré szervezzük életünket, és nem hagyjuk a Dasein többi részét érvényesülni Egzisztencia-analízis

Az egzisztencia-analízis Diagnózisa: felfedezni, hogyan látja a kliens a világot (a fizikai, szociális és személyes világot), milyen a viszonya térhez és időhöz Terápia: Szembesülés a másikkal. Az áttétel és viszont-áttétel természetes részei a terápiának. Cél a kliens autonómiájának növelése

Viktor E. Frankl Élete Alapkérdése: Hogyan ragadható meg az ember egységessége azzal a feltétellel, hogy élete értelemre irányul, és erre az értelemre szüksége van?

A tudomány pluralizmusa és az ember egységessége Ha valamit a saját dimenziójánál alacsonyabb dimenziókba vetítünk, akkor a leképezések ellentmondanak egymásnak Különböző dolgokat vetítve ugyanabba az alacsonyabbrendű dimenzióba, a leképezések többértelműek lehetnek.

Az öntranszcendencia értelmezése Az ember annál inkább önmaga, minél inkább felülmúlja és elfelejti önmagát, legyen bár odaadása egy ügyé vagy egy partneré

Motivációs tézisei Az embernek szüksége van a feszültségre Az ember keresi a feszültséget Jelenleg túl kevés feszültséget talál Ezért az ember feszültséget teremt magának Az embert az értelemre törekvés jellemzi

Neurózisokkal kapcsolatos álláspontja Három patogén reakció-minta - szorongásos neurózis: szimptóma → félelem az ismétlődéstől → szimptóma → erősíti a félelmet - kényszerneurózis: kényszerképzet nyomása → megpróbálja elnyomni → épp ezzel növeli a nyomást - szexuálneurózis: küzd a szexuális örömért → hiperreflexió → önmagát kezdi figyelni

Fóbia patomechanizmusa

Kényszerneurózis

Szexuálneurózis

Logoterápia Az emberi dimenzióba hatol: öntranszcendencia és öneltávolodás Eszközei: dereflexió, paradox intenció Noogén neurózis: az értelmet nem adni vagy létrehozni, hanem meglelni kell, és meg is lehet találni

Mai megfogalmazások Ryan és Deci: önmeghatározás Brehm: szabad akarat és ellenállás (reaktancia) Maddi, Kobasa: lelki edzettség

Erich Fromm (1900-1980) Pszichológiai és szociológiai tanulmányok után filozófiai doktorátus Marx hatása

Fromm fontos művei Menekülés a szabadságtól Az önmagáért való ember A szeretet művészete A rombolás anatómiája

Alapelvek Az embernek veleszületett természete van A társadalmat az ember azért alkotta meg, hogy az ő lényegi természetét kiszolgálja Eddig egyetlen társadalom sem felelt meg az emberi lét alapvető igényeinek Ilyen társadalmat létre lehet hozni (Humanista Közösségi Szocializmus)

Az emberi létfeltételekből eredő specifikus humán szükségletek Kapcsolatigény Transzcendenciaigény Hovatartozás igénye (gyökerezettség) Azonosulásigény A tájékozódási keret igénye

A szabadságtól való menekülés három útja Tekintélyelvűséghez Rombolásba Konformitásba

Biofília és nekrofília Agresszió (jó indulatú ↔ rossz indulatú) Kötődés Nem ugyanaz, mint az életösztön-halálösztön A nekrofília példája: Hitler