A kamarák szerepe a felnőttképzésben Bihall Tamás MKIK alelnök Budapest, 2010. október 12.

A foglalkoztatási ráta alakulása EU összehasonlításban (Forrás: ÁFSZ)

Csehország 1 millióval több foglakoztatott Szlovákia 5 millió lakos 70 ezer rokkantnyugdíjas Mo. 800 ezer rokkantnyugdíjas

Foglalkoztatás – 1 millió új munkahely Prioritások meghatározása Élőmunka-terhek csökkentése TB ellátások, táppénzszabályozás és nyugellátási rendszer anomáliáinak feloldása Rugalmas foglalkoztatási formák erősítése: Magyarországon a nők 6,2%-a, Hollandia 75,3%-a részmunkaidőben dolgozik Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök erősítése, a Munkaerő-piaci Alap felügyeletébe a kamarák bevonása Szociális segélyek juttatásának szigorítása Minimálbér felfüggesztése „Átmeneti foglalkoztató szervezetek” kialakítása Csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának módosítása Közmunkaprogramok módosítása: Önkormányzat 85 ezer Ft, vállalkozás 28,5 ezer Ft támogatást kap Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása Pályakezdők munka tapasztalatszerzési támogatás: három hónapos várakozás felesleges. Bruttó bér 80%-a a támogatás 50 év felettiek foglakoztatásának támogatása: bér+járulék

A Magyar munkaerőpiac jövője Felkészítő prezentáció Felhasznált anyagok: Parragh László prezentációi ÉVOSZ jelentés ÁSZ jelentés KSH, ÁFSZ , Eurostat anyagok, ábrák GVI prezentációi Dr. Szilágyi János prezentációi Újságcikkek, tanulmányok Forrás: KSH, 15-74 év között

Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés Nemzetstratégiai cél: 1 millióval több foglalkoztatott, minden szakpolitikát ennek kell alárendelni. Sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdaság meghatározó részvétele nélkül. Munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott szakképzés. A szakképzés súlypontja a vállalati gyakorlati képzés. Nincs elméleti csavarhúzás, tetőfedés. Szakképzés nem csak tanügy-igazgatási kérdés hanem foglalkoztatáspolitikai kérdés is. Középtávon munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél: munkaerő-piaci aktivitás 55%  70%

szakképzési stratégia Szakképzés politika, szakképzési stratégia A szakképzés reformjának egyik legfontosabb vezérlőelvének a gazdaság fejlődése kell hogy legyen. Nem szerencsés, ha ez egyoldalúan alárendelődik az iskolák létének. A szakképzésre fordított hazai és uniós milliárdoknak sokkal jobban kell hasznosulni a gazdaság és a munkaerő-piac számára. Szakképzési „papírgyártás” helyett több konkrét hasznosítható eredmény kell. A felnőttképzés nem helyettesítheti a szakképzést. A szakemberellátást az iskolai szakképzésre kell alapozni, a felnőttképzés a rövidtávú munkaerő-piaci korrekciókat kell hogy szolgálja, valamint a továbbképzést.

Keresletvezérelt szakképzési rendszer Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli Ennek szinkronban kell lennie:  Az egyéni aspirációkkal, tehetséggel,  A képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel  Különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával Az RFKB beiskolázási szerkezet: felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása

Előre jelezhetők-e a munkapiac jellemzői? Nem csupán lehetséges – szükséges Az állam kötelezettsége, hogy megfelelő adatokra, tudományos elemzésekre támaszkodó előrejelzéseket adjon a kereslet és kínálat várható alakulásáról, a szakmai követelmények változásáról az elegendő információkkal nem rendelkezők számára. Transzparencia és elérhetőség

Javasolt létszámváltozás átlagos mértéke országos szinten Változás mértéke Érintett szakképesítések száma Beiskolázás létszáma nincs korlátozva 16 Növekedés mértéke 30% vagy a fölött 51 Növekedés mértéke 20% 18 Növekedés mértéke 10% 44 Nincs változás 222 Csökkenés mértéke 10% 60 Csökkenés mértéke 20% 23 Csökkenés mértéke 30% vagy a fölött

kiemelten támogatott szakképesítés Mind a hét régióban kiemelten támogatott szakképesítés Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Elektronikai műszerész Ács, állványozó Épület- és építménybádogos Kőműves

a felnőttképzés területén Az MKIK stratégiája a felnőttképzés területén Helyzetelemzés Gazdasági környezet igényeinek számbavétele Szakmapolitikai kérdések áttekintése Az iskolarendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés viszonya Az állami irányítás gyakorlatának elemzése Működő kamarai gyakorlat leírása Finanszírozás főbb kérdései

a felnőttképzés területén Az MKIK stratégiája a felnőttképzés területén 2. A felnőttképzés minőségbiztosításának fejlesztése Kamarai akkreditációs rendszer feltételeinek megteremtése 3. A vizsgáztatási rendszer átalakítása Regionális vizsga- és módszertani központok létrehozása tulajdonság-kompetenciák mérésének megszüntetése kamarai vizsgabiztosok rendszere a felnőttképzésben

a felnőttképzés területén Az MKIK stratégiája a felnőttképzés területén 4. Egyéb feladatok A mesterképzés és vizsgáztatás áttekintése ismeretnyújtási és korszerűsítő rendszer kialakítása minimális óraszámok meghatározása gyakorlati képzés ellenőrzése az OKJ szakmák és a kapcsolódó hatósági képzések áttekintése és szinkronizálása

Köszönöm a figyelmet!