Számítógép-hálózatok A kép forrása: http://dreamteam.co.in/school-software/images/literom_network_diagram_new.gif (2005. december 3.)

Segédanyagok a felkészüléshez Szabó Bálint: Számítógépes hálózatok. Hálózati alapismeretek. Távoktatási tankönyv. EKF Médiainformatika Intézet, 2001, Eger lexikon www.kfki.hu/chemonet/hun/olvaso/lexikon Start/Súgó és támogatás/Alapvető tudnivalók a Windows rendszerről/Windows fogalmak hu.wikipedia.org A kép forrása: http://battellemedia.com/images/book_open.jpg (2006. január 13.)

A számítógép-hálózatok elmélete Mi a számítógép-hálózat? Miért jó a számítógép-hálózat? Hálózatok csoportosítása A kép forrása: http://dreamteam.co.in/school-software/images/literom_network_diagram_new.gif (2005. december 3.)

Mi a számítógép-hálózat? 17. Mi a számítógép-hálózat? számítógépek és a hozzájuk kötődő eszközök meghatározott szabályok (protokoll) szerint együttműködő, összekapcsolt rendszere. (Magyar Nagylexikon 16.) a számítógépek önmagukban is teljes értékűek együttműködés az adatok és információk cseréje révén. - szabályok: az adat-, illetve információcserét adatátviteli eljárások (protokoll) rendszere vezérli az összekapcsolt rendszer lehetővé teszi a hardver-, valamint a szoftver-erőforrások megosztott használatát. A hálózat központi eleme(i) a szerver(ek). A számítógép hálózat angolul: computer network

Fogalmak magyarázata 1. protokoll (protocol) szerver (server) 48. Fogalmak magyarázata 1. protokoll (protocol) a kommunikációs szabványok szoftverszintű leírását tartalmazó eljárásgyűjtemény, a kommunikáció kezdeményezéséhez és fenntartásához szükséges szigorúan kötött szabályok rendszere. számítógép-hálózatban az egymásra épülő protokollok rendszere határozza meg az üzenetek, adatcsomagok felépítésésnek, továbbításának, lebontásának rendjét. a széles körben elfogadott protokoll válhat szabvánnyá. szerver (server) speciális felépítésű, nagy teljesítményű és megbízhatóságú számítógép. Kapcsolatot teremt a hálózat munkaállomásai között, ki- és bemenetet képez más hálózatokba (pl. internet), tárolja és szolgáltatja a közösen használt adatokat, programokat. internet vagy „net” a világ különböző pontjain lévő számítógépeit összekapcsoló, közöttük közvetlen kommunikációt létrehozó nyitott hálózat. intranet: egy cég vagy intézmény belső hálózata.

Fogalmak magyarázata 2. hálózati operációs rendszer: több felhasználós 19. Fogalmak magyarázata 2. hálózati operációs rendszer: több felhasználós a nem hálózati (lokális) operációs rendszer feladatait ellátja (tárkezelés, program futtatás...) a számítógépek kommunikációját biztosítja vezérli a hálózati csatornáján az adatok áramlását a felhasználók hozzáférési jogait tárolja és az adott felhasználónál alkalmazza. példák: LINUX (UNIX alapú) Windows NT, Windows XP Novell Netware

20. Miért jó a hálózat? I. Erőforrás-megosztás - Az egész rendszer kiváltképp rugalmas, hiszen a feldolgozási kapacitás újabb számítógépek csatlakoztatásával növelhető, az hálózati erőforrások azonnal megoszthatók (nyomtató, tárterület - adatok, program stb.) Költségkímélő - gazdaságilag előnyös, ugyanis a rendszer kiépítésekor és üzemeltetésekor (erőforrás-megosztás, kommunikáció költsége...) is takarékosabb megoldást jelent az önálló számítógépek helyett.

21. Miért jó a hálózat? II. A számítógépek közötti kommunikáció segítségével a velük dolgozó emberek is képesek közvetlen vagy közvetett (levél) kommunikációra és lehetőség van az osztott munkavégzésre. Az adatbiztonság jobb lehet hálózaton keresztül, hiszen így egyetlen szakember felügyelheti a rendszert, aki naprakészen alkalmazhatja az adatok biztonságos tárolását biztosító lehetőségeket.

Hálózatok csoportosítása 21. Hálózatok csoportosítása Gépek feladata szerint Kiterjedés (méret) szerint Nyilvánosság szerint Az adatátvitel sebessége szerint Átviteli közeg szerint Topológia szerint Adattovábbítás módja szerint A nyí forrása: http://www.iinet.com/~kellyb/owl.htm (2005. december 28.)

Gépek feladata szerint 31. Szerver (kiszolgáló): - erőforrások megosztása - kliensek kommunikációja... Gépek feladata szerint Kliens-szerver hálózatok dedikált: felhasználói program nem futtatható pl.: Novell Netware 3.12 nem dedikált pl.: Windows XP Peer to peer (egyenrangú) hálózatok Kliensek (munkaállomások) felhasználói és kommunikációs kliens programok futtatása Minden számítógép szerver és kliens is egyszerre.

Kiterjedés (méret) szerint 21. Kiterjedés (méret) szerint LAN (Local Area Network) - helyi (lokális) hálózat lehet egy irodában, egy épületben, egy intézmény különböző épületeiben (peer to peer hálózat is) MAN (Metropolitan Area Network) - nagyvárosi hálózat egy városra vagy egy régióra (kistérség) kiterjedő hálózat WAN (Wide Area Network) - nagy kiterjedésű hálózat a távolsági hálózat országot, földrészt fedhet le GAN (Global Area Network) – világhálózat az egész világra kiterjedő, a teljes Földet behálózó, világméretű hálózat pl.: internet Forrása: http://www.pnydegger.ch/schulprojekt/netzwerk/karten1.htm (2005. december 28.)

A LAN egy lehetséges felépítése Szerverek (kiszolgálók) Csatorna: adatátviteli közeg hálózati kártya kliensek (munkaállomások)

Egy WAN felépítése I. A számítógép-hálózatok lényegében 17. Egy WAN felépítése I. Csatorna: adatátviteli közeg kapcsolóelem Host (gazda): a (TCP/IP alapú) hálózat kiszolgáló számítógépe, amely valamilyen szolgáltatást nyújt (pl. adatokat, weboldalakat tárol stb.), illetve a hálózathoz kapcsolódó számítógépek A számítógép-hálózatok lényegében hostokból (gazdagép), csatornából, illetve kapcsolóelemekből épülnek fel.

Egy WAN felépítése II. Hálózatok összekapcsolása 18. Egy WAN felépítése II. Hálózatok összekapcsolása Csatorna intelligens kapcsolóelem kapcsolóelem Host Host Host Host kapcsolóelem Host Host Host Host

A hálózat nyilvánossága szerint 36. A hálózat nyilvánossága szerint Nyitott rendszerek Zárt rendszerek

Az adatátvitel sebessége szerint 22. Az adatátvitel sebessége szerint ismertebb kifejezéssel: a sávszélesség szerinti csoportosítás A másodpercenkénti adatmennyiség továbbítása (mai) alapján: bit/másodperc bps kilobit/másodperc Kbps megabit/másodperc Mbps gigabit/másodperc Gbps Korábbi, mára részben elavult csoportosítása: alacsony sebességű hálózatok: max. 19 Kbps közepes sebességű hálózatok: max. 500 Kbps nagy sebességű hálózatok: min. 500 Kbps

Az adatátviteli közeg szerint 23. Az adatátviteli közeg szerint Vezetékes Koaxiális kábel (10-100 Mbps) Sodrott érpár (10-100 Mbps) STP, árnyékolt UTP, árnyékolatlan Optikai kábel (1000 Mbps felett) Vezeték nélküli rádiós (56 Mbps) infravörös fény lézer fény (1024 Mbps = 1 Gbps) A kép forrása: http://www.weethet.nl/english/network_wifi_intro.php (2005. december 27.)

25. Topológia szerint A hostok, és az azokat összekötő kommunikációs csatornák kapcsolódásának rendszerét nevezzük topológiának. Két csoportra bonthatók: Pont-pont: egy kommunikációs csatorna csak két gépet köt össze. Biztonságos, de kiépítése költséges. Üzenetszórásos: a hostok közös kommunikációs csatornát használnak. Az adó üzenetét mindenki megkapja, de csak a címzett olvassa el. Ha a csatorna meghibásodik, akkor az egész hálózat működésképtelen lehet.

26. Pont-pont topológiák Csillag Gyűrű Teljes (részleges) Fa

Üzenetszórásos topológiák 27. Üzenetszórásos topológiák Sín Gyűrű Rádiós

Az adattovábbítás módja szerint 33. Az adattovábbítás módja szerint Vonalkapcsolt a kommunikáció gyors és viszonylag olcsó a kialakítása az adó és a vevő egy központhoz kapcsolódik a központ sérülésével a kommunikáció megszakad a használatban lévő vonalat más nem használhatja nincs korlátozva az üzenet, vonalszakadáskor a teljes üzenetet újból kell küldeni. Üzenetkapcsolt teljes vagy részleges topológia estén alkalmazzák nincs szükség központra, minden gép képes a továbbításra üzenet sérülésekor újból kell küldeni az egész üzenetet Csomagkapcsolt kialakítása költséges, teljes vagy részleges topológiát kíván minden gépnek egyedi címe van csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi el nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz

A vonalkapcsolt adattovábbítás 34. A vonalkapcsolt adattovábbítás a kommunikáció gyors és viszonylag olcsó a kialakítása az adó és a vevő egy központhoz kapcsolódik a központ sérülésével a kommunikáció megszakad a használatban lévő vonalat más nem használhatja nincs korlátozva az üzenet, így vonalszakadáskor a teljes üzenetet újból kell küldeni. Központ

Az üzenetkapcsolt adattovábbítás 34. Az üzenetkapcsolt adattovábbítás Az üzenet útja teljes vagy részleges topológia estén alkalmazzák nincs szükség központra, minden gép képes a továbbításra üzenet sérülésekor újból kell küldeni az egész üzenetet a használatban lévő vonalat más nem használhatja Küldő Fogadó

A csomagkapcsolt adattovábbítás I. 35. A csomagkapcsolt adattovábbítás I. kialakítása költséges, teljes vagy részleges topológiát kíván minden gépnek egyedi címe van csomagokra bontja az üzeneteket Küldő 1 2 Üzenet 3 Csomagok 4 5 egy csomag felépítése küldő gép címe fogadó gép címe csomag száma adatok (üzenetrész)

A csomagkapcsolt adattovábbítás II. 35. A csomagkapcsolt adattovábbítás II. nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz 1 Fogadó 1 1 1 2 3 4 5 Küldő Üzenet

A csomagkapcsolt adattovábbítás III. 35. A csomagkapcsolt adattovábbítás III. nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz 1 2 Fogadó 2 2 2 3 4 5 Küldő Üzenet

A csomagkapcsolt adattovábbítás IV. 35. A csomagkapcsolt adattovábbítás IV. nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz 1 2 3 Fogadó 3 3 3 4 5 Küldő Üzenet

A csomagkapcsolt adattovábbítás V. 35. A csomagkapcsolt adattovábbítás V. 1 nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz 2 3 4 Fogadó 4 Küldő 4 4 4 5 4 Üzenet

A csomagkapcsolt adattovábbítás VI. 35. A csomagkapcsolt adattovábbítás VI. 1 2 nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz 3 4 5 Üzenet Fogadó 5 Küldő 5 5 5 5 Üzenet

Felhasznált irodalom Adrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok. Panem-Prentice-Hall, 1999, Budapest. Bálint Dezső – Varga Gábor: Hálózati ismeretek. Számítógép hálózatok. PC-Világ sorozat. Talentum, 1997, Budapest. Hosszú Gábor, Dr.: Az internetes kommunikáció informatikai alapjai. Novella, 2005, Budapest. Kónya László: Számítógép-hálózatok. Nyitott rendszerű képzés – távoktatás – oktatási segédlete. LSI, 1997, Budapest. Szabó Bálint: Számítógépes hálózatok. Hálózati alapismeretek. Távoktatási tankönyv. Belső kiadvány.

Elméleti alapismeretek Internet Elméleti alapismeretek

88. Mi az internet? Hálózatok hálózata, hiszen sok tízezer lokális, és nagyvárosi hálózat gerinchálózatokkal összekapcsolt rendszere, a világ különböző pontjain lévő számítógépeit összekapcsoló, közöttük közvetlen kommunikációt létrehozó nyitott hálózat. Adatátviteli alapvető protokollja: TCP/IP, azaz a csomagkapcsolt hálózati kommunikáció a megbízható TCP/IP modell szerint zajlik. A gerinchálózat egy csomagkapcsolt, részleges kiépítésű globális hálózat (világhálózat). Ma sok 100 millió személyi számítógép csatlakozik. Helyesírása: Internet (intézmény), de internet (távközlési rendszer), internetcím, internetezik, internetkapcsolat, internetforgalom, internethasználat, internethasználó, internetszolgáltatás, internetszabvány... internet-hozzáférés

Hálózatok hálózata Főiskola - alhálózat Magyarország: gerinchálózat szerver Gemini Kontinensek, országok: gerinchálózat

Mi a TCP/IP protokoll? TCP (Transmission Control Protocol) 88. Mi a TCP/IP protokoll? TCP (Transmission Control Protocol) az adatátvitelt felügyelő protokoll, amely ellenőrzi, hogy az IP szerint elindított adatcsomagok megérkeztek-e a megadott címre. visszaigazolja valamennyi adatcsomog megérkezését az adott gateway-hez vagy routerhez. ha nem érkezett meg egy csomag a TCP jelzésére a küldő ismételten elküldi. adatcsomagok eredeti sorrendbe való visszaállítása IP (Internet Protocol) a hálózati szintű kapcsolatot megvalósító protokoll. az adatcsomagküldés elindításának szabványa, voltaképpen az adatcsomagok célbajuttatásért felel önmagában nem megbízható, a csomag elveszhet, elakadhat, ezért szükséges a TCP ellenőrző protokoll is.

A kommunikáció csoportosítása Kommunikáció alatti hálózati kapcsolat szükségesége szerint online: hálózat használatával elérhető, hálózatba kapcsolt offline: hálózati kapcsolat nélkül, attól függetlenül elérhető A kommunikáció résztvevői szerint ember-ember: közvetlen emberi kommunikáció ember-gép: ember kapcsolata egy gép erőforrásaival Az adó-vevő száma szerinti ismertebb típusok: pont-pont (point-point): adatközlés két pont között többpont: egy adó több vevőt lát el adattal üzenetszórásos (broadcasted): a többpont kapcsolat azon esete, amikor az adótól egy bizonyos vételi területen lévő vevők mindegyike megkapja az adatot Az utolsó csoportosítás forrása: Hosszú.

85. Az internet története 1. 1960 1970 1980 1990 2000 1960-as években az USA-ban nagygépek összekötettetése telefonvonalon, azaz már meglévő komunikációs hálózaton keresztül A hidegháború miatt a vonalkapcsolt hálózatok nem voltak elég megbízhatóak a hadügy szemszögéből (telefonközpot) A hálózatokkal kapcsolatos problémák: Különböző hálózatok nem tudnak kapcsolatba lépni Alacsony (felhasználói) kommunikációs szint Nem egységes a felhasználói felület

86. Az internet története 2. 1960-as évek A hálózatokkal szemben megfogalmazott elvárások (telefon)központoktól mentes legyen, a továbbított üzenetek csomagokra tagolva haladjanak, a csomagok eltérő útvonalon juthassanak el a címzetthez, a hostok több csatornát használhassanak kommunikációhoz, ne a hálózat végezze el az adatok kódolását, kizárólag azok továbbítását oldja meg A hálózat legyen garanciamentes, azaz a hostok ne feltételezzék annak hibátlan működését, hanem ők maguk gondoskodjanak az ellenőrzésről 1960 1970 1980 1990 2000

86. Az internet története 3. 1969. ARPANET Advenced Research Project Agency USA Védelmi Hivatala (Pentagon) szeptember az első kapcsolat a Kaliforniai Egyetemen december telefonkapcsolattal 4 gép adatkapcsolat 1971. ARPANET 15 nagyszámítógép (host) első e-mail elküldése 1972. ARPANET 37 nagyszámítógép, melyekhez további hostokat kapcsolnak @ jel e-mailben első online chat 1960 1970 1980 1990 2000

86. Az internet története 3. 1969. ARPANET Advenced Research Project Agency USA Védelmi Hivatala (Pentagon) szeptember az első kapcsolat a Kaliforniai Egyetemen december telefonkapcsolattal 4 gép adatkapcsolat 1971. ARPANET 15 nagyszámítógép (host) első e-mail elküldése 1972. ARPANET 37 nagyszámítógép, melyekhez további hostokat kapcsolnak @ jel e-mailben első online chat 1960 1970 1980 1990 2000

86. Az internet története 3. 1969. ARPANET Advenced Research Project Agency USA Védelmi Hivatala (Pentagon) szeptember az első kapcsolat a Kaliforniai Egyetemen december telefonkapcsolattal 4 gép adatkapcsolat 1971. ARPANET 15 nagyszámítógép (host) első e-mail elküldése 1972. ARPANET 37 nagyszámítógép, melyekhez további hostokat kapcsolnak @ jel e-mailben első online chat 1960 1970 1980 1990 2000

87. Az internet története 4. 1960 1970 1980 1990 2000 1974. új, egységes protokoll TCP/IP a kommunikációs szabvány egységes címzési rendszer (IP cím) 1982. kapcsolat más hálózatokkal MILNET, Bitnet, Usenet, NSFNET 1983. január 1. az ARPANET átállítása TCP/IP protokollra 1983. ARPANET-hez egyre több polgári felhasználó csatlakozik, MILNET néven a katonai célú hálózat kivált

87. Az internet története 4. 1960 1970 1980 1990 2000 1974. új, egységes protokoll TCP/IP a kommunikációs szabvány egységes címzési rendszer (IP cím) 1982. kapcsolat más hálózatokkal MILNET, Bitnet, Usenet, NSFNET 1983. január 1. az ARPANET átállítása TCP/IP protokollra 1983. ARPANET-hez egyre több polgári felhasználó csatlakozik, MILNET néven a katonai célú hálózat kivált

87. Az internet története 4. 1960 1970 1980 1990 2000 1974. új, egységes protokoll TCP/IP a kommunikációs szabvány egységes címzési rendszer (IP cím) 1982. kapcsolat más hálózatokkal MILNET, Bitnet, Usenet, NSFNET 1983. január 1. az ARPANET átállítása TCP/IP protokollra 1983. ARPANET-hez egyre több polgári felhasználó csatlakozik, MILNET néven a katonai célú hálózat kivált

88. Az internet története 5. 1980-as évek közepe: domain nevek kialakulása Domain Naming System (Területi elnevezési rendszer) Általános domainek: GOV: USA kormányhivatalai MIL: az USA fegyveres erői EDU: oktatási intézmények NET: hálózati szolgáltatók COM: üzleti célú gépek INT: nemzetközi szervezetek ORG: non-profit szervezetek Később országra vonatkozó domainek: HU – Magyarország DE – Németország UK – Egyesült Királyság FR – Franciaország ... Napjaink új domainjei EU (2005. decembertől) 1960 1970 1980 1990 2000 (Forrás: ww.bruxinfo.hu (2005. november 21.)

88. Az internet története 5. 1960 1970 1980 1990 2000 1989. INTERNET lesz a hálózat neve, mivel az ARPANET támogatása megszűnik, az USA gerinchálózatához csatlakoznak a nemzeti gerinchálózatok is. 1991. world wide web (www) feltaláló: Tim Berners-Lee Ajánlott olvasmány: www.sg.hu/cikk.php?cid=33546

Címek az interneten – IP cím 90. Címek az interneten – IP cím Az adatcsomag célbajuttatásához szükség van egy egyedi címre. A TCP/IP modell az IP (Internet Protocol) címet használja. 4 darab 1 byte-os (32 bites) szám pontokkal elválasztva (0-255) pl.: 193.225.32.14 Az első rész a host hálózatát, míg a második rész a hostot azonosítja pl.: 193.225.32.10 egy host a hálózatban EKF hálózata

Címek az interneten Számítógépek egyértelmű azonosítása IP (Internet Protocol) 4 darab 1 byte-os szám (0-255) pontokkal elválasztva pl.: 193.225.32.14 DNS (Domain Naming System) az IP címekhez hozzárendelt karaktercsoport, olyan hierarchikus rendszer, mely jobbról balra szűkülő tartományt azonosít (host.aldomain.domain). pl.: gemini.ektf.hu vagy www.ektf.hu E-mail cím általános alakja: postafióknév@gépcím pl.: botal@ektf.hu URL (Universal Resource Locator) cím általános alakja: szolgáltatás://gépcím[/útvonal/fájlnév] pl.: http://www.ektf.hu/nappali/teszt.htm http: Web oldalak hálózaton történő átvitelének szabványa

Ismert kapcsolódási módok Modemes vagy routeres hozzáférés Közvetlen kapcsolat Feltétel: gerinc- hálózathoz csatlakozó szerver - vezetékes A kép forrása: www.fxis.co.jp/solution/network/security/case/internet_server.html Indirekt hozzáférés Feltétel: TCP/IP protokoll használata - vezeték nélküli - vezetékes - vezeték nélküli A kép forrása: www.osaka-c.ed.jp/ yuhigaoka/images/LAN.JPG A képek forrása: www.totalise.co.uk/services/broadband/gaming.asp A következő forrás felhasználásával: Kónya, 200. oldal.

Szerverek speciális feladattal 999 Szerverek speciális feladattal proxy szerver (helyettesítő kiszolgáló) szoftver, illetve azt futtató kisegítő gép, amelyet a felhasználó és egy távoli szerver közé helyeztek el, így részben átveszi a szerver feladatait sokszor hamarabb érhető el, mint a távoli szerver az interneten általában nagy kapacitású átmeneti tároló (cache) szerepe van, így a lekért adatok tárolásával időt takaríthat meg a felhasználónak tűzfal (firewall) szerepet is elláthat egy lokális hálózat és az internet hálózata közé átjáróként (gateway) kapcsolva, így a lokális hálózat gépei biztonsági okokból nincsnek közvetlen kapcsolatban az internettel web szerver, http szerver (web kiszolgáló) egy webhelyhez tartozó weblapok összességét tartalmazó, szerverprogramot futtató számítógép ...

Az internet sajátos szereplői hacker (számítógépes kalóz): kitartó, rengeteg programot ismerő és programokat készítő internetező (napszámos), aki a hálózatban történő jelentősebb események minden szegmensét ismeri. A vírusok elterjedése után a gyanúsnak titulált tevékenységek miatt pejoratív értelmezésben használják, a cracker szó helyett (is) használják. cracker (számítógépes betörő): hálózati eszközök védelmi rendszerén illetéktelenül behatoló, esetleg a rendszerben kárt okozó személy. lamer ("ostoba"): a végletekig ügyefogyott személy, aki az informatikai eszközök kezelését – segítség ellenére is -nehezen, vagy egyáltalán nem képes megtanulni (l)user (felhasználó): átvitt értelemben pejoratív, a laikus, hálózatokhoz nem értő embert jelent

Elektronikus "nyelvtan" érzelmek leírása: a smiley (mosolygó) karakterek- ből áll (90 fokos forgatás utáni kép), ma már képfájlok is. öröm: :-) :) bánat: :-( :( sírás: :'-) meglepett: :-O walkman-t hallgatok: [:-) hazudok: :-W nem veszem (ne vedd) komolyan: ;) különleges rövidítések IMHO (in my humble opinion) – szerény véleményem szerint snail mail (csigaposta): a hagyományos posta gúnyneve FYI (for your information): szíves tájékoztatásul közlöm FAQ (frequently asked questions) GYIK: gyakran ismételt kérdések BTW: (by the way): mellesleg, erről jut eszembe

Az internet 7 ismert szolgáltatása 999 Az internet 7 ismert szolgáltatása internet ≠ World Wide Web ember-ember kommunikáció alapú szolgáltatások közvetlen írásos kapcsolat két felhasználó között (talk) közvetlen írásos kapcsolat általában több felhasználó között, azaz csevegés (chat) eletronikus levelezés (e-mail) ember-gép szolgáltatások telnet - távoli gép elérése ssh – távoli gép elérése biztonságosan ftp - állománycsere böngészés – WWW (World Wide Web) A telnet és az ssh szolgáltatás böngésző programokkal nem vehető igénybe, használatukhoz egy külön program szükséges

Elektronikus levelezés (e-mail) Az internet szolgáltatásai

E-mail cím Az e-mail címnek tartalmaznia kell 113 E-mail cím postafiók (felhasználó) @ („kukac”) gép címe (domain név) pl: botal@ektf.hu E-mail cím Az e-mail címnek tartalmaznia kell a célgép címét (domain név), és a címzett felhasználó adott gépen érvényes felhasználói nevét is. Az e-mail cím tehát két részből áll: egy számítógép címéből, és egy felhasználó nevéből. A címben a felhasználó nevét egy @ („kukac”) jellel elválasztja követi a gép címe: felhasználói_név@gépcím pl. racz-hegyi_ilona@raczpekseg.hu

Az e-mail felépítése Fejrész címzett címe feladó címe érkezési időpont 113 Az e-mail felépítése Fejrész címzett címe feladó címe érkezési időpont tárgy kapcsolt állomány neve (ha van) másolat titkos másolat a levél prioritása Törzsrész megszólítás, az üzenet szövege, aláírás. a csatolt állomány tartalma (ha van)

elküldendő levél esetén 113 Az e-mail protokollok fogadott levél esetén POP3 (Post Office Protocol 3) – elektronikus posta szabvány: saját gépünkön futó kliens programmal kezelhetjük a távoli szerveren lévő e-mail postafiókunkat (küldés, fogadás a levelezőkiszolgáló és a kliens között). IMAP ([Internet Message/Interactive Mail] Access Protocol): a POP3-hoz hasonló szabvány. elküldendő levél esetén SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) – egyszerű levéltovábbító szabvány. TCP-re épülő, a számítógépek közötti elektronikus levelek továbbításának szabványa. Az elküldött e-mail az e-mail szolgáltató postafiók-kiszolgálójára kerül, majd onnan az SMTP segítségével küldi a címzett levelezőkiszolgálójához küldi, ami tárolja.

Prokollok az elektronikus levelezéshez Kimenő (elküldött) levelek kezelése: SMTP (Simple Mail Transfer Protocol): az interneten az eletronikus levelezéshez használt levéltovábbító protokoll, az üzenetet a mi kiszolgálónktól a címzett levelezőkiszolgálójához küldi. Beérkező (fogadott) levelek kezelése: POP3 (Post Office Protocol 3): levelező protokoll az interneten, amivel a saját gépünkön futó kliens programmal kezelhetjük a távoli szerveren lévő e-mail postafiókunkat, letölthetjük a kiszolgálónkról a beérkezett leveleinket, vagy a kiszolgálóra küldhetünk előre megírt leveleket. A másik, ritkábban használt protokoll az IMAP.

Az e-mail feltételei Címzett Feladó SMTP POP3 Az olvasás feltételei: Levelezőprogram elindítása, internetcsatlakozás: saját postafiók, jelszó A fogadó e-mail szerver rendeltetésszerű működése. Levelek letöltése a saját PC-nkre, vagy a szerveren olvasás. Küldéskor a megérkezés feltételei: Levelezőprogram elindítása Internetcsatlakozás (egy géphez) Saját postafiók (e-mail cím) A fogadó gép címe és postafiók, azaz a fogadó e-mail címe A fogadó gép rendeltetésszerű működése. A címzett postafiókja ne legyen tele. Ne küldjünk a levéllel vírust. Címzett SMTP POP3 Feladó

Az e-mail előnyei a postai levéllel szemben Az e-mail továbbítása fillérekbe kerül. A levelet nem kell borítékba tenni, felbélyegezni, bedobni. Az e-mail küldése és a beérkezett levelek elolvasása nem helyhez kötött. Bármelyik Internethez csatlakozó gépről lehet levelet írni, vagy olvasni. Akkor kell papíron megjeleníteni, ha szükséges. Könnyen készíthetünk körleveleket, amelyeket egyszerre továbbíthatunk, ugyanannyi költséggel az összes érdekeltnek. Bár az e-mail csupán szöveges üzenet, a levelekhez csatolva tetszőleges adatokat (fájlokat) továbbíthatunk a címzettnek.

A levelezés szolgáltatásai 113 A levelezés szolgáltatásai alapvető levél írása és küldése: új levél, válaszlevél (RE:), továbbított levél (FW:) levelek fogadása és olvasása a levélhez állományok csatolása a levelek megjelölése, pl. olvasott, kiemelt levelek tárolása, csoportosítása, keresése levelezési címek tárolása, csoportosítása válasznál automatikus aláírás készítése, eredeti levél beszúrása a levél prioritásának beállítása kiegészítő olvasottság visszajelzés küldése automatikusan a levélcsoportok kezelése (pl. levél automatikus törlése kilépéskor a törölt levelek csoportjából) automatikus válasz adott levelekre a megérkezett levelek átirányítása más e-mail címre speciális (nem csak a levelező környezettel végezhető el) a levél formázása (háttérkép, karakterek formái...) spamszűrés a levél és a csatolt állomány ellenőrzése a vírusok és más kártevők miatt helyesírás-ellenőrzés digitális aláírás kezelése

Az e-mail igénybe vehető 113 Az e-mail igénybe vehető egy külön levelező programmal több szolgáltatás pl.: Pegazus Mail Netscape Massenger MS Outlook Express MS Outlook egy weblapon szolgáltatásaként kényelmesebb pl.: ingyenemail.lap.hu freemail.hu www.nexus.hu egon.gyaloglo.hu www.dpg.hu

A levelező program Outlook Express

Az általunk használt levelező program A Microsoft cég Outlook Express 6 levelező programja Súgó/ Névjegy

Az Outlook Expressről Lehetővé teszi elektronikus levelek írását, elküldését, letöltését, olvasását, kinyomtatását. A letöltött leveleket egy könyvtárszerkezethez hasonló mappaszerkezetben tárolja, így lehetővé teszi azok különböző szempontok szerinti csoportosítását. Lehetőség van a beérkezett levelek kezelésének bizonyos fokú automatizálásra.

Outlook Express felülete Legördülő menük Eszköztár Levelek listája Levelek mappái Levéltartalom Címjegyzék

Műveletek a levéllel Levelező program konfigurálása Levelek fogadása fiók beállítása Levelek fogadása letöltés olvasás Levelek megírása és elküldése új levél válaszlevél továbbított levél Levelek és e-mail címek tárolása leveleket tároló mappák kezelése címjegyzék (partnerek, csoportok)

A program konfigurálása A konfigurálás csak az a levelezés kezdetén szükséges.

I. Outlook Express konfigurálása A levelezőprogram és a levelezőszerver kapcsolatát rögzíteni kell, azaz legalább 1 fiókot létre kell hozni. Az Eszközök\Fiókok… parancs után az Internet-fiókok párbeszédablak „Levelezés” fülét választjuk.

II. A fogadó levelezőjében megjelenő név

III. A létező, pontos e-Mail cím megadása

IV. Kiszolgálók beállítása

V. Saját levelezőnkben látható fióknév megadása, jelszó tárolása nem szükséges

Teendők a levelezés végén Ha ismeretlen gépen nézzük meg leveleinket: Kitörölni az összes mappából a leveleket a Delete (Del) billentyűvel A „Törölt elemek” nevű mappa ürítése az egér jobb gombjával, helyi menüből A címjegyzék ürítése, a partnereket és a csoportokat is. Az Eszközök/Fiókok... parancs után a Levelezés fülnél a használt fiók „Eltávolítása”

E-mail A levelek fogadása

Levél letöltése Automatikus (beállítás) Manuális az Eszköztár Küldés/Fogadás gombja, vagy az Eszközök/Küldés és fogadás parancs által megjelenítetett menü Összes fogadása parancsát kell választanunk.

Levelek megtekintése és letöltése

E-mail A levelek megírása és elküldése

Az új levél írása egy új ablakban

Levelek küldésének jellemzői A tárgy sorában automatikusan megjelenő rövidítések: „RE:” - egy nekünk írt levélre válaszolva a tárgyban automatikusan elhelyezi ezt a rövidítést, és megjelöli a levelet, hogy válaszoltunk rá. FW: - egy nekünk írt levelet lehet továbbítani, azaz továbbküldeni változtatás nélkül, ekkor a a tárgyban ez a rövidítés látszik. Címzett: egy vagy több címzett szerepelhet itt, de akár csoport is megadható, nekik küldjük a levelet Másolat: a levelet ők is megkapják, de nem nekik szól, viszont a többi címzett láthatja, hogy kik kaptak ilyet. Titkos másolat: megkapják a levelet ők is, de a címzettek nem láthatják, hogy ők is megkapták a levelet. Priorítás: beállítható, hogy mennyire sürgős a levél.

Bináris fájlok csatolása A levéllel fájlokat (képeket, Word dokumentumot, és bármilyen egyéb dokumentumot) továbbíthatunk. Az elküldendő levelünkhöz a Beszúrás\Fájlmelléklet…paranccsal vagy az Eszköztár Melléklet gombjával csatolhatunk fájlokat. Mindkét esetben a fájlok megnyitásakor használatos párbeszédablak jelenik meg, amelyben kiválaszthatjuk, a csatolandó állományt, vagy állományokat.

E-mail Levelek és e-mail címek tárolása

Outlook Express mappaszerkezete Beérkezett üzenetek Postázandó üzenetek Elküldött elemek Törölt elemek Piszkozatok

Letöltött levél elhelyezése I. A letöltött levelek automatikusan a Beérkezett levelek mappába kerülnek. A mappában megjelenik a beérkezett levelek feladójának neve, a levél tárgya, a letöltés időpontja. A levél sorában megjelenő gémkapocs a küldeménnyel együtt érkezett csatolt fájlt jelez. A felkiáltó jel pedig a levél fontosságát jelzi. A beérkezett levelek különböző állapotokban lehetnek: olvasatlan (félkövér), olvasott, megválaszolt…

Letöltött levél elhelyezése II. A beérkezett leveleket az egérrel vagy parancsok segítségével más mappákba helyezhetjük, vagy másolhatjuk. Egérrel a Ctrl nyomva tartása mellett húzva átmásolhatjuk, Ctrl nélkül áthelyezhetjük a levelet. Az „Áthelyezés mappába” illetve az „Átmásolás mappába” parancsok a gyorsmenüben (jobb egérgomb), és Szerkesztés menüben találhatók meg.

Címjegyzék Lehetőségünk van címjegyzék készítésére, amelyben partnereink legfontosabb adatai között e-mail címüket is tárolhatjuk. Ha egy címjegyzékben megtalálható partnereknek (felhasználónak) levelet szeretnénk írni, akkor nem kell emlékeznünk az illető adatira, a levél címzését a címjegyzék segítségével, néhány kattintással elvégezhetjük. Ha rendszeresen több főnek írunk levelet, akkor a partnereket egy csoportban is elhelyezhetjük, így a csoportnak is küldhető levél, amit minden partner megkap.

Kellemetlen ismerősök 113 Kellemetlen ismerősök spam (junk mail) az elektronikus postaládánkban talál, kéretlen levélszemét pejoratív neve leggyakrabban reklám (gyógyszer, utazás...) védekezés: spamszűrő, jogi út hoax komoly tartalomnak tűnő, hamis e-mail pl.: véradásra felhívás, csalásra figyelmeztetés... adathalászat az a tevékenység, amikor valakit félrevezetve kicsalják tőle a (e-mail) titkos, bizalmas adatait

Böngészés (world wide web) „Azt mondják, hogy a webinformáció 99%-a webhasználók 99%-a számára haszontalan.″ Han-Kamber 434. oldal Böngészés (world wide web) Az internet szolgáltatásai A kép forrása: www.bluemoosecafe.com/internet.html

Mi a böngészés? hipertextes oldalak megtekintése 113 Mi a böngészés? hipertextes oldalak megtekintése böngészés (browsering) = szörfözés (surfing) internetkapcsolat szükséges böngészőprogram (browser) szükséges a böngészőprogram használata még nem jelenti a szörfözést A böngészést szörfözésnek is szokták hívni.

A böngészés protokollja 113 A böngészés protokollja HTTP HyperText Transfer Protocol hipertext átviteli szabvány Szerver-kliens kommunikációs szabvány a világhálón. Egy weboldalra vonatkozó adatkérés után az internetkiszolgáló egységtől megérkezik a hipertextes dokumentum, és az oldalon hivatkozásként szereplő állományok (kép, hang, mozgókép...). A sikeresen elért (letöltött) adatokat utána láthatjuk a kliens gépen a böngésző program segítségével.

113 Mit böngészünk? a böngésző programok alkalmasak az ún. hipertextes dokumentumok, és a dokumentumhoz tartozó egyéb adat (pl. kép) megjelenítésére. webpage, weboldal, html oldal, hipertextes oldal, hipermédiás oldal multimédia hipertext hipermédia

A hipertext (html) oldalakról 113 A hipertext (html) oldalakról html – hipertext markup language az oldal csak szöveget tartalmaz, ami esetleg táblázatban helyezkedik el az oldal hivatkozásokat tartalmazhat: az oldal egy másik pontjára egy másik oldalra egy látható objektumra (kép, animáció...) bármely állományra stb. a hivatkozott adatok (állományok) nem részei az eredeti dokumentumnak megtekintése: a böngésző programba gépelt URL címmel, általános alakja: protokoll://gépcím/elérési út/fájlnév A kép forrása: http://www.racineweb.com/images/code_snip.gif

Mit a dolga a böngésző programnak? 113 Mit a dolga a böngésző programnak? OBJEKTUMOK HTML kódszöveg A képek forrása:http://www.chanel.com/fb/um.php?la=en-gb&lo=gb&re=chanelcom

Hipertextek lehetséges felépítései a hipertextek különböző szerkezetben kötődhetnek egymáshoz, de az itt látható felépítések bármilyen összetétele egyben is elképzelhető ajánlat: http://www.mindorg.com/hypertext/echt2.gif A képek forrása: http://www.ischool.washington.edu/tabrooks/163_GIS/2004/Deliver_PeterRabbit.htm

Információ-keresés az interneten A kép szövegének fordítása: Bocsánat! Ellenőrizni szeretném, hogy hányan találtak a hálóhelyemre! A kép forrása: http://www.globi.ca/news_03.shtml

Az internetes keresés lehetőségei 113 Az internetes keresés lehetőségei Kulcsszavas keresők Metakeresők Speciális (kulcsszavas) keresők Tematikus keresők Szakmai portálok és honlapok online újságok, folyóiratok intézmények (iskolák), hivatalok, szervezetek, cégek, honlapja Könyvtárak az interneten

a pedagógia szó találati listája (2006. január 7.) 113 Kulcsszavas keresők a pedagógia szó találati listája (2006. január 7.) Kereső neve URL cím találat száma időtartam 1. Google www.google.co.hu 682 000 0,210 mp 2. Altavista www.altavista.com 397 000 n.a. 3. Yahoo! www.yahoo.com 394 000 0,120 mp 4. MSN www.msn.com 372 343 0,070 mp 5. Góliát goliat.hu 210 889 0,012 mp 6. SZTAKI keres.sztaki.hu 35 235 1,070 mp 7. Kurzor kurzor.hu 26 354 0,001 mp 8. Heureka heureka.hu 8 974 0,490 mp 9. Vizsla24 vizsla24.hu 7 945 10. Zoohoo www.zoohoo.hu + Ariadnet www.ariadnet.hu 8,000 mp Keresők elemzése: webni.innen.hu/Keres_c5_91k_c3_b6sszehasonl_c3_adt_c3_a1sa

Kulcsszavas keresők - Google 113 Kulcsszavas keresők - Google beállítás: keresés, felület nyelve... speciális keresés: tág szűkítési és bővítési lehetőség dátum, fájlformátum... nem létező oldalak tárolt vázlata kulcsszó kiemelése online fordítás csak angol nyelvű felület esetén számológép funkció mértékegység-váltás kép- és videokeresés A Google néhány „arca”

Metakeresők (www.ariadnet.hu) 113 Metakeresők (www.ariadnet.hu) több kulcsszavas kereső adatbázisában kereshetünk egyszerre külföldi: Copernic, Metacrawler, Dogpile

Speciális (kulcsszavas) keresők 113 Speciális (kulcsszavas) keresők könyvkereső: www.konyvkereso.hu cégkereső: www.eu-business.hu álláskereső: allas.ker.eso.hu hírkereső: hirkereso.hu képkereső: www.google.co.hu videokereső: video.google.com árukereső: arukereso.hu település keresése: map.google.com stb.

Hungarian Directory: www.hudir.hu Startlap: startlap.hu 113 Tematikus keresők Hungarian Directory: www.hudir.hu Startlap: startlap.hu Kapu: www.kapu.hu LinkCenter: www.linkcenter.hu Netokos: www.netokos.hu Góliat: www.goliat.hu Top100: top100.hu Top1000: www.hungariantop1000.com

Oktatással kapcsolatos honlapok 113 Oktatással kapcsolatos honlapok kormányzat Oktatási Minisztérium: www.om.hu Kultúrális misisztérium: www2.pm.gov.hu hasznos lapok Pedagógiai Intézet: www..hu Sulinet: www.sulinet.hu EducatioPress Magyar Oktatási és Ifjúsági Hírügynökség – www.edupress.hu Eduport – www.eduport.hu Független Pedagógiai Intézet – www.fupi.hu Közoktatási Információs Iroda Tanügyigazgatási Szakportál – www.kir.hu Oktat Online tanulási portál – www.oktaton.hu Országos Közoktatási Intézet – www.oki.hu Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ – www.hik.hu Magyar Pedagógusok Háza Portál – www.mphp.hu Nemzeti Szakképzési Intézet – www.nive.hu Pálya oktatási portál – www.palya.hu suliNova Kht. Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht – www.sulinova.hu Oktatási portál: www.palya.hu felsőoktatás Felvételi Információs Szolgálat – www.fisz.hu EduCafe felsőoktatási és kulturális portál – www.educafe.hu linkgyűjtemények oktatas.startlap.hu; pedagogia.lap.hu; sulinet.lap.hu; diak.lap.hu

Könyvtárak az interneten 1. 113 Könyvtárak az interneten 1. általános könyvtári információ – HUNOPAC www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm hagyományos könyvtárak katalógusai Magyar Országos Közös Katalógus www.mokka.hu/corvina/opac/wpac.cgi Szirén Központi Lelőhely Adatbázis www.sziren.com OPAC (Online Public Access Cataloque) használata: Bakonyi Géza: Kutatás... hagyományos könyvtári művek digitalizálva Bibliotheca Universalis (nemzeti könyvtárak digitalizált gyűjteményei) www.theeuropeanlibrary.org/portal/

Könyvtárak az interneten 2. 113 Könyvtárak az interneten 2. magyar internetes források katalógusa: www.webkat.hu virtuális könyvtárak (e-könyvtárak) Magyar elektronikus Könyvtár: mek.oszk.hu BGF Külkereskedelmi Főiskola: elib.kkf.hu/ekonyv.htm elektronikus dokumentumgyűjtemények Project Gutenberg: www.promo.net/pg Wikipedia - The free ecyclopedia: en.wikipedia.org/wiki/Main_Page Neumann-ház: www.neumann-haz.hu magyar webes forráskatalógus: www.webkat.hu Felsőoktatásban fontos adatbázis-szolgáltató: www.eisz.hu témakörei: Web of Science, ScienceDirect, Magyar kiadású tudományos folyóiratok, Az Akadémiai Kiadó szótárai...

Problémák a nyílt források esetén 113 Problémák a nyílt források esetén a találati idő jelentősen megnő, ha nem ismerjük a bőngésző, vagy az adott weboldal szolgáltatásait sok adat (> szűkítés) kevés adat (> bővítés) nem ismert, idegen nyelvű mű (> fordítás) az interneten fellelhető anyagok nem lektoráltak, valamint a forrás szerzője, dátuma gyakran ismeretlen (pl. lent) a forrás visszakereshetősége bizonytalan, mivel megszűnhet, áthelyezhetik, megváltoztathatja (> mentés, nyomtatás) vírusok és egyéb kártevők (spam, hoax, adware, spyware) betörések, a távoli gépen tárolt adatok is elveszhetnek: megszűnt cég, hardverhiba... szerzői jogi kérdések

Egyéb internetes lehetőségek E-book Plágiumvizsgálat Fordítás, értelmezés

113 E-book digitálizált könyv, mely szabadon vagy korlátozottan használható fel, de a fogalma nem tisztázott beépített másolásvédelem, többnyire az olvasó szoftver, esetleg a hardver védi a dokumentumot ne lehessen rámenteni az eredetire, nem nyomtatjuk lineárisan lehessen olvasni, bár hipertextes, lapozni (görgetni), mint a könyvet többféle szabvány és szoftver pl. Adobe Acrobat Reader, Microsoft Reader Magyar oldalon: ekonyvtar.hu www.sulinet.hu/ebook/ Forrás: Pálfi Norbert

113 Plágiumvizsgálat 2002. szeptember: Plágiumügyi Tanácsadó Szolgálat (Northumbria Egyetem, Információmenedzsment-kutató Intézet) honlapja: www.jiscpas.ac.uk nemzeti szokások: pl.: kínai diáknál illetlen az átfogalmazás SZTAKI kopi.sztaki.hu Forrás: eVilág

Fordítás, szótárak, lexikonok 113 Fordítás, szótárak, lexikonok online (gépi) fordítás: Google találati listájánál www.free-tarnslator.com SYSTRAN: www.systransoft.com Babelfish: babelfish.altavista.com szótárak, lexikonok Rövidítésszótár: www.rovidites.hu Magyar Virtuális Enciklopédia: www.enc.hu Whatis?com: whatis.com Több nyelvű szótár: dict.sztaki.hu

113 Felhasznált irodalom Adrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok. Bp., 1999, Panem-Prentice-Hall. Bakonyi Géza: Kutatás a hálózati könyvtári katalógusokban. Budapest, NIIF, 1996. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/fuzetek/opac/html/index.htm (2005. október 30.) Hosszú Gábor, Dr.: Az internetes kommunikáció informatikai alapjai. Novella, 2005, Budapest. Majoros Pál Dr. : A kutatásmódszertan alapjai. Tanácsok, tippek, trükkök (nem csak szakdolgozat-íróknak). Perfekt, Bp., 2005. Drótos László: E-book forradalom. Könyvtári Figyelő 2001. 2. eVilág. Az információs társadalom folyóirata. Plágiumügyi tanácsadó szolgálat c. cikk. 2004. február 23. o. Szabó Bálint: Számítógépes hálózatok. Hálózati alapismeretek. Távoktatási tankönyv. Belső kiadvány. Pálfi Norbert: Irodalom, szöveg, információ: Könyv a G2 galaxisban, avagy az ebook helyzete és kilátásai magyar-irodalom.elte.hu/vita/vitaforum/palfi.html