Vállalkozói alapismeretek TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0032 A projekt neve: A Berettyó-Körös Térségi Integrált Szakképző Központ modell létrehozása Dr. Zuti Pál Vállalkozói alapismeretek

A gazdaság A gazdaság, vagy gazdasági rendszer a szükségletek kielégítésére alkalmas javak és szolgáltatások előállításának, szétosztásának és fogyasztásának mechanizmusát jelenti egy adott társadalomban. A gazdaság magában foglalja az anyagi és szellemi erőforrásokat, a fizikai és szellemi javakat, a szolgáltatásokat, a gazdasági tevékenységeket ill. mindezek kölcsönhatásait, kapcsolatait.

A gazdaság

Termelési tényezők Természet – föld, ásványkincsek, termelés helyszíne Munka – munkaerő, munkabér a munka ára Tőke – pénz, követelés, értékpapír Vállalkozó, vállalkozás – a termelési tényezőket egységbe szervezi Információ – modern kor követelménye

A gazdaság szereplői Háztartások: amelyek fogyasztó gazdaságok, vagyonközösséget létközösséget, és jövedelemközösséget alkotnak. A legkisebb gazdasági egység, amely minden szektor számára a munkaerő „termelője” és eladója. Olyan közösség, melynek tagjai rokoni vagy családjogi kapcsolatban vannak, egymás között laza munkamegosztás van, közös lakásban élnek és így egy fogyasztói egységet alkotnak. Vállalatok: profitszerzés és tőkevagyon gyarapítás céljából termelést folytató és szolgáltatást nyújtó önálló gazdasági egység.

A gazdaság szereplői Nem profitérdekelt gazdasági egységek: olyan szervezetek, intézmények, melyek a gazdasági alanyok más csoportjában nem szerepelnek, pl.: alapítványok, érdekképviseleti szervezetek. Állam: sok tekintetben különbözik az előbbi gazdasági szereplők csoportjaitól. Ide értendők a központi kormányzat és önkormányzatok, valamint azok szervei, intézményei. Feladatuk hogy törvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal szabályozzák az összes gazdasági szereplő tevékenységét. Külföld: mindazon önálló egységei amelyek aktív kapcsolatban vannak belföldi gazdasági egységekkel. Ezek helyzete, szerepe sajátos, ezért is sorolhatók külön csoportba.

A társadalmi újratermelés A társadalmi újratermelés a gazdasági folyamatok összessége. Részei: Termelés, újratermelés a javak, szolgáltatások előállításának folyamata, célja a szükséglet kielégítése, újratermelés a termelés szakadatlan ismétlése, a működő gazdaság Elosztás a termelésben résztvevők közreműködésük arányában részesülnek a termelt javakból Forgalom, csere a termék eljuttatása a fogyasztóhoz, valamint fogyasztási cikkek és termelési eszközök cseréje Fogyasztás szükséglet kielégítés, mely lehet személyes és termelő fogyasztás: javak, szolgáltatások, munkaerő felhasználása

Az újratermelés alapformái Bővített, amikor nő a termelés mennyisége az előző időszakhoz képest. Egyszerű, amikor a termelés azonos mennyiségű, de eltérő összetételű az előző időszakhoz képest. Szűkített, amikor is a termelés csökken az előző évhez képest. Ez utóbbi a (nemzet)gazdaság funkciózavarát jelenti, a gazdasági válság jelének fogható fel.

A vállalkozás fogalma Robert Hisrich szerint: „A vállalkozás valami új és értékes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalja a felmerülő pénzügyi, pszichikai és szociális kockázatot, és megkapja az ennek következtében létrejövő pénzbeli és személyes megelégedettséget nyújtó jutalmakat.” Magyar Tudományos Akadémia Értelmező Kéziszótára alapján: 1. Az a cselekvés, hogy valaki vállalkozik valamire; 2. Az a munka, amelyre valaki vállalkozik; 3. Jövedelmet biztosító termelő vagy szolgáltató gazdasági egység, forma létrehozására, fenntartására irányuló tevékenység. Forrás: Bércziné Dr. Juhos Júlia – Marketing XXI. Században (KIT Budapest 2005.)

A vállalkozás fogalma Európai Unió „Vállalkozás Európában” című Zöld Könyve alapján: „A vállalkozás gondolkodásmód, valamint gazdasági tevékenység teremtésének és fejlesztésének folyamata, ötvözve a kockázatvállalást, a kreativitást és/vagy az innovációt józan menedzsmenttel, egy új vagy már működő vállalaton belül.” Más megfogalmazásban: „A vállalkozás az egyén olyan motivációja és képessége, amellyel felismer és kihasznál egy lehetőséget új érték vagy gazdasági siker létrehozásához.” Forrás: Bauer András- Berács József- Marketing (Aula, Budapest 2006.)

A vállalkozások gazdasági szerepe Társadalmi, gazdasági fejlődés biztosítékai Termékeket, szolgáltatásokat állít elő Fogyasztói igényeket elégít ki Munkaerőt alkalmaz, munkahelyet biztosít Központi költségvetéshez járul hozzá adók formájában Részt vesz a közfeladatok megoldásában Jelentőssége van az életszínvonal növelésében Fejlődésük közös jövőnk zálogai

Vállalkozások közös jellemzői Az önállóság Nyereségérdekeltség, profitorientáltság Kockázatvállalás Kockázatcsökkentés Vevői igények felmérése, rugalmas alkalmazkodás Versenytársak figyelése Több lábon állás Vállalkozás környezetében lévő információk követése Felelősségvállalás Anyagi Jogi Erkölcsi

Vállalkozások csoportosítása Tevékenységük szerint Termelő vállalkozások Szolgáltatást végző vállalkozások Kereskedelmi vállalkozások Tulajdonformájuk szerint Magántulajdonban Szövetkezeti tulajdonban Állami tulajdonban Önkormányzati tulajdonban Vegyes tulajdonban lévő.

Vállalkozások csoportosítása Vállalkozási forma szerint Egyéni vállalkozások Társas vállalkozások Nagyságuk szerint Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Makrovállalkozás

A vállalkozási folyamat szakaszai Helyzetértékelés Önértékelés Ötlet Információgyűjtés Rendelkezésre álló erőforrások A lehetőség felismerése és értékelése Ötletértékelés Kockázat, haszon elemzés Fenntarthatóság, kiaknázhatóság értékelés Versenytárs elemzés Személyes képességek meghatározása

A vállalkozási folyamat szakaszai Vállalkozási forma meghatározása Rendelkezésre álló erőforrások, tőke Elvárt előnyök Kockázatvállalás mértéke Személyes célok, indítékok alapján 4. Üzleti terv készítése 5. Források megteremtése 6. Vállalkozás létrehozása, alapítása 7. Vállalkozás működtetése, irányítása 8. Vállalkozás megszűntetése, befejezése

Vállalkozások alapításának indítékai Egyéni motiváció – ötlet megvalósítás, önállóság, önmegvalósítás, egyéni képességek kipróbálása, pénzügyi függetlenség Környezeti motiváció – családi gondok, jövedelem, illetve kiegészítő jövedelem szerzés, munkahelyi elismerés hiánya (anyagi, szakmai) Külső kényszer – elsősorban munkanélküliség

Vállalkozói készségek és képességek Szakmai kézségek: minden szakmának megvannak azok az ismeretanyagai, amelyek tanulás útján megszerezhetők, illetve a gyakorlat során fokozhatók. Vezetési kézségek: ezek egy része elsajátítható, más része pedig fejleszthető: vállalat irányításának képessége, marketing-, piacismeretek, pénzügyi ismeretek, tervezési- és szervezőképesség, kommunikációs képesség; előny, ha idegen nyelvű is van.

Vállalkozói készségek és képességek Vállalkozói belső jellemvonások: egy részük öröklött, más részük fejleszthető: önállóság, jó áttekintő, lényeglátó képesség, jó megfigyelőképesség, kockázatvállalási kézség és döntéshozó képesség, konfliktuskezelő képesség, nyitottság, rugalmasság, kezdeményező kézség, kreativitás, terhelhetőség, stressztűrő képesség, önbizalom, optimizmus.

Vállalkozási formák Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Gazdasági társaságok Közkereseti társaság /Kkt/ Betéti társaság /Bt/ Korlátolt felelősségű társaság /Kft/ Részvénytársaság /Rt/ Zártkörűen alapított /ZRT/ Nyilvánosan működő /NYRT/ Európai részvénytársaság /SE/ Szövetkezetek