BSc szakok első ciklusának tapasztalatai Pethő Attila Debreceni Egyetem Informatika szakokat oktató intézmények képviselőinek találkozója Szeged, 2007. október 26–27.

Köszönet az adatokért Eötvös Loránd Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Pannon Egyetem Széchenyi István Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Nyíregyházi Főiskola Kecskeméti Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Eszterházy Károly Főiskola Dr. Végső János, DE TTK-IK TO

Változott-e és ha igen milyen módon a szakstruktúra? Lényegében nem változott: SzTE, BMF, KF, NyME. ELTE: A modellező informatikus szakirány hasonlít legjobban a programozó matematikus szakhoz. A SzIE (MI) és NyF (PTI) a szakokon lényegesen változott a tanterv. VE és DE elindította az MI és PTI mellett a GI szakot is.

Gazdaságinformatikus -BSc   Év   Szak, szakpár   FTF   Jelentkezők   Felvettek összesen  Kar  Összesen   Első helyen  PE-MIK 2005 gazdaságinformatikus (BSc) ANA 146 34 53 SZTE-TTK-IK 95 30 25 DE-IK 2006 349 100 88 ME-GÉK 116 31 33 340 77 70 287 87 101 2007 385 112 102 244 55 37 234 40 46 368 128

mérnök informatikus (BSc) ANA 1593 860 423 BMF-NIK 1923 762 346 DE-IK   Év   Szak, szakpár   FTF   Jelentkezők   Felvettek összesen  Kar  Összesen   Első helyen  BME-VIK 2005 mérnök informatikus (BSc) ANA 1593 860 423 BMF-NIK 1923 762 346 DE-IK 475 182 93 ME-GÉK 375 140 117 PE-MIK 337 116 80 2006 1395 832 443 1663 623 338 530 172 125 GDF 809 169 321 KF-GAMFK 639 239 295 359 112 661 241 187 PPKE-ITK 496 135 141 SZTE-TTK-IK 462 189 173 2007 1476 712 478 1798 577 605 171 654 108 246 551 226 114 638 188 162 555 134 158 540 190 222

programtervező informatikus (BSc) ANA 425 175 88 EKF-TTK 141 54 42   Év   Szak, szakpár   FTF   Jelentkezők   Felvettek összesen  Kar  Összesen   Első helyen  DE-IK 2005 programtervező informatikus (BSc) ANA 425 175 88 EKF-TTK 141 54 42 ELTE-IK 1041 385 220 PT-TTK 190 71 51 SZTE-TTK-IK 233 72 27 2006 476 221 138 185 46 50 1225 522 518 ME-GÉK 159 49 40 NYF-TTK 269 77 73 PE-MIK 199 59 32 208 78 407 194 206 2007 451 158 123 189 1429 598 526 181 36 253 76 85 215 58 44 309 89 525 172

Kari jelentkezések, felvételek, 2007 Jel_össz Jel_első Felvett ELTE-IK 1961 730 669 SZTE-TTK 2090 644 622 DE-IK 2354 557 BME-VIK 1777 736 531 BMF-NIK 2822 802 479 GDF 1270 319 440 PE-MIK 1452 353 311 KF-GAMFK 764 216 279 ME-GÉK 1017 233 200 NYF_TTK 889 220 196 PPKE-ITK 645 136 159 EKF-TTK 359 99 PT-TTK 406 104 86 BDTF-TTK 365 88 80

Változott-e a felvételre jelentkezők száma és ha igen, akkor milyen irányban? Növekedés tapasztalható: ELTE, SzTE, DE, PE, EKF Lényegében változatlan: BMF, NyF Csökkenés: KF Két évig jelentősen nőtt, majd az utolsó évben kisebb mértékben csökkent: NyME

Felvételi jelentkezések, felvettek - Informatika képzési terület, 2001-2007.  Jelentkezők   Felvettek  Összesen Első helyen AN Állami 2001 15347 10994 10229 10736 8583 4392 3980 2002 14876 11059 9613 10133 8829 4759 4450 2003 12198 9216 8551 8718 7255 4731 4558 2004 10826 7015 8125 8467 6141 4107 4190 2005 10675 7970 8312 8908 6592 4776 4943 2006 9587 7068 7667 8038 6170 4699 4770 2007 9577 6358 7952 8227 5801 4683 4611 Jelmagyarázat: AN.: Alap, nappali képzés mindkét finanszírozási formában Állami.: Államilag támogatott képzések minden képzési szinten és munkarenden  Év 

Képzési területi arányok - 2001 Jelentkezések megoszlása képzési területenként– 2001. Képzési területi arányok - 2001

Jelentkezések megoszlása képzési területenként– 2007.

Jelentkezési és felvételi arányok, 2001- 2007 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Jelentkezők aránya 8% 7% 6% 5% Felvettek aránya 9%

KATEGÓRIA: 1: Jel_Összes 2: Jel_Első hely 3: Jel_Alap-Nap 4: Jel_Állami 5: Felv_Összes 6: Felv_Alap-Nap 7: Felv_Állami ÉV: 2001-2007, rendre

Tudják a hallgatók követni a mintatantervet? A 2006/7-es tanév I. félévében a PTI BSc szakon 484 fő volt. Közülük 164 hallgató teljesítette az első félévben a mintatanterv szerint előírt tantárgyakat. A 2004-ben elsőként induló BSc évfolyamon a hallgatók kb 18%-a végez most időben. A DE-n 10% végzett! Az első év során a hallgatók kb. 70% lemaradt a kulcstantárgyakból. Az átlagos teljesítmény 15-20 kredit/félév körül mozog.

A hallgatók képzési ideje az elmúlt években jelentősen megnövekedett. A 3 éves képzés lényegében 1-1,5 évvel nőtt, amelynek okát a kredit-rendszer bevezetésében, a képzési időre vonatkozó liberalizációban és nem elhanyagolható mértékű az a felkészületlenség, amellyel a hallgatók érettségi után érkeznek. a hallgatóknem végeznek folyamatos, rendszeres tanulmányi munkát élnek azzal a lehetőséggel, hogy egy tárgy akárhányszor felvehető.

Van-e a tantervben szigorlat? A DE-n volt, de a PTI tanterv átdolgozásakor töröltük. A BMF-en két szigorlat van: Matematika szigorlat, Szoftverszigorlat. Máshol nincs.

Jegyzetellátottság A jegyzetek készítését kari pályázatokkal ösztönözzük. Egyre több tantárgyhoz van legalább elektronikus jegyzetünk. Kb. 80 %-os a lefedés. Ezek új jegyzetek, megírásukra a Mérnök informatikus BSc-oktatás elkezdése óta igen nagy hangsúlyt helyezett az Egyetem. A szaktárgyak esetében egy-egy tantárgyhoz többnyire sok különböző könyvből, jegyzetből, internetről adunk meg fejezeteket.

Inaktív hallgatok létszáma ELTE PTI (BSc, 2005): Felvett tárgyak száma:     7918 Elvégzett tárgyak száma: 4417 ELTE PTI(BSc, 2006): Felvett tárgyak száma:     5610 Elvégzett tárgyak száma: 3009 PE: Az inaktív hallgatók aránya azért csökkent, mert a pénzügyi szabályozóink szigorodtak. Teljesítők aránya kötelező tantárgynál: 40-45%, Szakiránytárgyaknál : 20%-25%, BMF NyF, EKF: Nagyon ritkán fordul ilyen elő.

Módosítják-e a BSc tanterveket? DE, PTI: jelentős korrekciók egy teljes ciklus tapasztalatai alapján. SzTE: A MI BSc-ben növelni kívánjuk a műszaki jellegű órák és a laborgyakorlatok számát. SzIE: A tanterv kötelező anyaga bevált, nem szorul módosításra.

Milyen előnyöket tapasztalnak a főiskolai képzési formához képest? A hallgatók zökkenőmentesen folytathatják tanulmányaikat mester képzésben. A gyengébb hallgatók is diplomát szerezhetnek, korábban ezek diploma nélkül kiestek az egyetemi képzésből vagy főiskolára kellett átjelentkezniük. A képzés (nagyjából) kompatibilis az európai egyetemek képzéseivel. A BSc képzés iránti érdeklődés nagyobb a főiskolai képzéshez képest. Hosszabb képzési idő, amely lehetővé teszi, hogy több idő áll rendelkezésre a szakdolgozati téma gondos kiválasztására és a dolgozat elkészítésére.

Hátrány A tanárképzés nehezen illeszthető be a bolognai rendszerbe. A PM-hez képest indokolatlanul nehezebb a tananyag, s ez a minőségben nem látszik meg.

A végzett hallgatók milyen arányban folytatják tanulmányaikat MSc-n? DE-n majdnem mindegyik végzős jelentkezett MSc-re. (Uez ELTE) A végzős évfolyam nem reprezentatív minta mert a végzettek mindegyike időben fejezi be a tanulmányait, azaz jó tanulmányi eredménnyel rendelkezik. A főiskolai szintű képzésben végzett hallgatók visszajelzései alapján a becslés az, hogy évente 15-20%-uk tanult tovább egyetemen

A végzett hallgatók milyen arányban folytatják tanulmányaikat tanár szakon? Úgy tűnik kevesen, mert a PTI BSc szakon csak kevesen vették fel a tanári szakirányt. Lehet, hogy a hallgatók még nem látják az informatikatanár mesterszakot. Jelentősen csökkent a nappali tagozatos hallgatók érdeklődése a tanári szakirány iránt. A tanári szakirányt 80-ból 2 hallgató vette fel. Korábban jelentős létszám folytatta műszaki tanárszakon tanulmányait (25%), most nem tudjuk még, hogy mi fog történni. 1-2 fő akar tanár lenni.

Mesterképzés, 2007 Év Szak, szakpár FTF Jelentkezők Felvettek összesen Kar  Összesen   Első helyen  SZTE-TTK-IK 2007 programtervező informatikus MLA 57 45 13 BMF-NIK mérnöktanár-mérnök informatikus MLK 19 DE-IK 56 26 25 6 MNA 30 22 15 16 10 MNK 2 5

Jelentős számú-e a szakváltoztatások átjelentkezések, párhuzamos képzésekre jelentkezők száma? Nem számottevő az átjelentkezések száma, a karon belüli szakváltást viszont meglepően sokan kezdeményezik. Igen, viszonylag jelentős. A Mérnök informatikus szakra itt a saját főiskolát abbahagyók részéről, valamint más felsőoktatási intézmények főiskoláiból való átjelentkezés tapasztalható. Inkább a fordított mozgás figyelhető meg, azaz a nálunk gyengén szereplők átkérik magukat más szakokra (jellegzetesen valamilyen gazdaságtudományi szakra),

A BSc hozzájárult-e a hallgatók intézmények közötti mobilitásához? Még nem érzékelhető ennek a hatása. Mivel nincs kidolgozva az intézmények között áthallgatók finanszírozása, ezért nem látjuk reálisnak más intézményből áthallgatók fogadását. Az intézmények közötti mobilitás az új képzési formával szerintem semennyit nem változott. Ebbe a helyzetbe az is erősen belejátszhat, hogy az egyes intézmények képzési struktúrája, képzési anyaga továbbra is erősen eltér egymástól.

Milyen a végzett hallgatók elhelyezkedési esélye? Nincsenek elhelyezkedési problémái a nálunk végzett hallgatóknak. Jónak ítéljük meg, de valószínű, hogy ez nem a BSc szakok bevezetésének köszönhető, hanem az informatika iránti általános keresletnek. Visszajelzéseink szerint a hallgatóink sikeresen el tudnak helyezkedni szakmájukban. A Széchenyi Egyetemen a végzett hallgatók elhelyezkedési esélyei lényegesen megnövekedtek, a vállalati igényeket figyelembe vevő, új képzési rendszerünknek köszönhetően.

A végzett hallgatóink kb A végzett hallgatóink kb. fele inkább mobil, azaz Bp-en vagy lakhelyétől messze is vállal munkát. Az ő elhelyezkedési esélyeik jók, mert a bp-i illetve észak-dunántúli piac felveszi őket. A többiek esélyei közepesnek vagy rosszabbnak mondhatók. Könnyen el tudnak helyezkedni a programozási területen jártas hallgatók, és az általános, kevésbé specializálódott hallgatók nehezebben. Sopron környékén még nem világos, hogy mekkorák lesznek az elhelyezkedési lehetőségek, de az eddig végzettek nagyon sikeresen találtak munkahelyet

Köszönöm a figyelmet!