Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

Tananyag, követelmények Szabó Miklós: TRIVIUM: Grammatika, logika, retorika joghallgatók számára Miskolc: Bíbor Kiadó, 2001, 111-250. oldal + az előadások anyaga

A félév tematikája A LOGIKÁRÓL A logika elmélete A logika története A KLASSZIKUS LOGIKA A klasszikus logika alapelemei Állítások és következtetések A DEVIÁNS LOGIKA RENDSZEREI A JOGI LOGIKA TÚL A LOGIKÁN: A RETORIKA

1.1. A logika elmélete A kérdés: „Mi a logika?” A válasz elemei: A „logika” szó jelentése Kapcsolódások és különbözőségek A logikai rendszerek sokfélesége

1.1.1. A ‘logika’ szó jelentése λόγος (logosz) = beszéd ( -lógia) „Ominis ars logica de oratione est.” A beszéd funkciói: deskriptív preskriptív (normatív) expresszív performatív A beszéd célja: állítások következtetések Érvelések A beszéd érték-dimenziója: helyesség – érvényesség

A logika társtudományai Logika és filozófia Logika és pszichológia Logika és grammatika Logika és matematika Logika és retorika

1.1.2. Logika és filozófia A logika a filozófia része Mindkettő: „a tudományok tudománya” Mindkettő vezéreszméje: az „igazság” – vagyis: „Melyek az állítások igazságának feltételei?” De: egyfelől megismerés – másfelől következtetés Kapcsolatuk: Filozófiai logika (a logika és episztemológia, ontológia, szakfilozófiák közös tárgya) A logika filozófiája (a logika a filozófia tárgya: igazság, jelölés, modalitás, kvantifikálás stb.)

1.1.3.Logika és pszichológia logikai pszichologizmus :  „A logika tárgya a gondolkodás. ”  A gondolkodás az emberi elme terméke  Az emberi elme pszichológiai jelenség  A logika a pszichológia része Kritika (G. Frege): A gondolkodás törvényei nem azonosak az igazság törvényeivel!

1.1.4. Logika és grammatika A nyelvek sokfélesége; mindenekelőtt : természetes nyelvek – mesterséges nyelvek Mindkettőben: szavak, mondatok, szabályok Mindkettő: „a helyes beszéd tudománya” Szemiotika = a jelek általános tudománya Szintaxis Szemantika Pragmatika

1.1.5. Logika és matematika Ars logica more mathematico (Leibniz, Frege) Mesterséges nyelv – tökéletes nyelv „alany – állítmány”  „funktor – argumentum”: Függvények Állandók Változók Pl.: szöveges matematika feladatok Mindkettőben: demonstráció

1.1.6. Logika és retorika Demonstráció: igaz premisszák  a logika szabályainak betartása (mesterséges nyelv, formulák) igaz konklúzió Argumentáció: premisszák: a bizonyosság hiányzik meggyőzés (természetes nyelv, gyakorlati fogások készlete) bizonyosság helyett: „meggyőzöttség”

1.1.7. Logikai rendszerek Arisztotelészi logika Tradicionális logika Szimbolikus logika Matematikai logika Klasszikus logika Deviáns logika Nem alethikus Nem kétértékű Nem formális