A Cannabis sativa (vadkender) hatása az idegrendszerre NYME SEK Természettudományi Kar Biológia Intézet Oktató: Dr. Molnár Péter A Cannabis sativa (vadkender) hatása az idegrendszerre

Közel ötezer éve ismeri az emberiség az Indiai vadkenderben rejlő anyagok viselkedésre és egyes betegségekre gyakorolt jellegzetes hatását. Napjainkban az indiai vadkenderből készült marihuána (kannabisz) a legnagyobb mennyiségben fogyasztott tudatmódosító anyag világszerte.

delta9-tetrahidrokannabinol (THC) Több, mint hatvanféle alkaloidot tartalmaz, melyek közül legjelentősebb a delta9-tetrahidrokannabinol (THC)

A THC pszichikai hatásai: Fokozott jóérzés, eufória Érzelmek elmélyülése, szociális fogékonyság Auditív és vizuális ingerek új jelentést nyernek Nyugodtság, máskor feszültség (külső ingertől függ) Csökkenő munkakedv Asszociációk kreatív felgyorsulása Fájdalomcsillapító, hányingercsillapító hatás Hosszú távon, gyakori fogyasztáskor: Tartós memóriazavar Lappangó pszichikai betegségek (depresszió, skizofrénia) megjelenése Hiányában apátia, gyakori frusztráció

De hová kötődik a THC? Az agyban található kannabinoidreceptorokat a kilencvenes évek elején fedezték fel. Egyik fajtájuk, a CB1 főleg a központi idegrendszerben található. (Ezek ún. G-fehérje-kapcsolt receptorok, melyek a sejtben különféle, gyakran az ioncsatornákban változást előidéző biokémiai jelzéseket indítanak el.) CB-1 receptorfehérje

A CB1 az egyik leggyakoribb G-fehérje-kapcsolt receptor az agyban. Legnagyobb sűrűségű előfordulás: az agykéregben az agytörzsi magvakban a hipotalamuszban az amygdalában a kisagyban a hippocampusban

THC-kikötő az agyban? GABA Kannabinoidreceptorok csak bizonyos idegsejteken és nagyon specifikus pozícióban találhatók meg. Mégpedig azokon a gátló idegsejteken, amelyek gamma-aminovajsavat (GABA) bocsátanak ki; ez az agy fő gátló ingerületátvivő anyaga, mely megmondja a fogadó neuronoknak, hogy ne süljenek ki. Továbbá a CB1-receptorok a szinapszisok, az idegsejtek közötti kapcsolódási pontok közelében találhatók. GABA

Kiknek készült a „kikötő”? ENDOKANNABINOIDOK: 1992-ben  felfedeztek egy kis zsírsavmolekulát, mely a CB1 receptorhoz kapcsolódik, és olyan hatást gyakorol, mint a THC. A kutatók a szanszkrit "boldogság" után elnevezték anandamide-nek. ANANDAMIDE

2-arachidonoyl glycerol (2-AG) nevet kapta. ENDOKANNABINOIDOK 2.: 1994-95-ben fedezték fel az agy másik belső kannabinoidját, amely a jóval kevésbé költői 2-arachidonoyl glycerol (2-AG) nevet kapta. A receptor és a két endokannabinoid az idegsejtek közötti kommunikációs rendszer része, a marihuána hatóanyaga pedig véletlenül éppen eléggé hasonlít az endokannabinoidokra, hogy aktiválja a kannabinoidreceptorokat.

Az endokannabinoidok szerepe 1. Kimutatták, hogy a CB1 a szinapszison belül a jelet küldő neoronon található. Mit keres egy jelfogó a küldő idegsejten? Kiderült, hogy egy érdekes, eddig nem ismert jelátviteli módról van szó, amelyben a hírvivő– jelesül a 2-AG (2-arachidonoyl-glycerol) – rendhagyó módon visszafelé utazik a szinapszisban. A többi hírvivővel szemben ugyanis nem a küldő, hanem a fogadó idegsejt bocsátja ki, méghozzá a küldő idegsejt túl nagy aktivitása esetén. Ha olyan sok a hírvivő, hogy már „kicsorog” a szinapszis oldalain, ez beindítja a 2-AG termelését. A 2-AG azután visszafelé közlekedve a küldő idegsejt CB1 receptorát célozza meg, amelynek hatására a hírvivő-kibocsátás csökkenni kezd.  depolarizáció indukálta gátláscsökkentés (DSI)

Az endokannabinoidok szerepe 2. A szinaptikus biztosítékmodell:  (A) A központi idegrendszeri serkentő szinapszisokban a legfontosabb ingerületátvivő anyag a glutamát (GLU), amely a fogadó idegsejtek több receptorát is aktiválja a szinapszisok közepén lévő posztszinaptikus megvastagodásban (PSD).  (B) Amikor a küldő idegsejt aktivitása fokozódik, a glutamát koncentrációja megnő, így az nagyobb valószínűséggel diffundál ki a szinaptikus rés szélére, ahol a metabotrop glutamátreceptor (főleg mGluR5) várja; ez reakciósorozatot indít be, amelynek egyik végterméke a diacilglicerol (DAG), a 2-AG előanyaga. Az mGluR5 összekapcsolódik a 2-AG-t szintetizáló DGL-a enzimmel, biztosítva, hogy e periszinaptikus molekuláris masinéria (PSM) térben és időben összehangoltan működhessen.   (C) A 2-AG a szinapszisban visszafelé haladva kötődik receptorához, a CB1-hez.  A CB-1 receptor kis mennyiségben a serkentő, glutamáterg Rostokon is megtalálható.

Az endokannabinoidok szerepe 3. Mi is a feladatuk azoknak a gátló sejteknek, amelyek CB-1 kannabinoid receptorokkal rendelkeznek, és hogyan befolyásolják működésüket ezek a hatóanyagok? Ezen gátlósejtek feladata az, hogy időben precízen (néhány ezred másodperc pontossággal) összehangolják a többi idegsejt működését. Ez ugyanis a feltétele annak, hogy a sejtek közötti idegi kapcsolatok használattól függő módon tartósan megerősödjenek, ami nem más, mint a tanulási és memóriafolyamatok alapja.    Írott változat, 4. animáció Piramissejtek aktivitásának szinkronizációja gátlás útján

Az animáció magyarázata: A medencékben lévő polipok: a gátlósejtek A medencékben úszkáló emberek: a serkentősejtek Lehúzás és felengedés: szinkronizálás Ritmusos szinkronizálás: agyi hullámtevékenység Szuperpolip:  a szeptum nevű agyterületen található pacemaker vagy ritmusgeneráló sejtek együttese. A memória bevésődésének egyik feltétele tehát a hihetetlen pontosan időzített együttes kisülése azoknak az idegsejteknek, amelyek az adott pillanatban éppen aktiválódnak, azaz információt hordoznak. Ha 10 milliszekundumnál nagyobb a különbség, akkor kapcsolatuk nem erősödni, hanem gyengülni fog. Ennek a precíz együttműködésnek, szinkronizációnak a biztosításáért felelősek a gátló idegsejtek.

A tanulás folyamata: Idegsejtek szinkronizált kisülése tartós potenciáció (Long Term Potentiation) LTP a hippokampusban (társítódás) Emléknyomok kialakulása az agykéregben (tárolás)

…és itt jön a THC… 1. A tanulási képességek: A kannabinoidok csökkentik az agyhullámok amplitúdóját, a szinkronitás fokát . Így sikerült magyarázatot találni arra a kérdésre, hogy mi módon rontja le a kannabiszfogyasztás – az alkalmi droghasználat időlegesen, a rendszeres pedig tartósan - a tanulási képességeket. Ha a gátló idegsejten a kannabiszreceptort a THC aktiválja, akkor a gátló idegsejt nem tudja elvégezni a feladatát, nem tudja a piramissejteket legátolni, majd elengedni. Nincs gátló ingerületátvitel , így a hullámtevékenység akár teljesen el is laposodhat.

2. Szorongásoldás: A kannabisz fogyasztásakor fellépő euforizáló hatás egyik komponense az, hogy a tónusosan jelenlévő, a normális működés szempontjából kívánatos mértékű fókuszáltságot (amit nevezhetünk akár egy egészséges "szorongásszintnek" is) feloldja, mivel a CB1 receptor-aktiválás szorongásgátló hatású. Ennek utóhatásaként azonban a kitérített inga ellenkező irányba lendül ki, azaz erősen felfokozott, abnormális koncentráltságérzés, szorongás léphet fel.

3. Eufória: Néhány speciális, összekapcsolt agyterület (az accumbens és amygdala magvak) hálózatát jutalmazási, vagy kielégültségérzési központként  ismerjük. Ennek ingerlése intenzív örömérzetet okoz, de ugyanezt a hatást érhetjük el, ha ebben a központban dopamin szabadul fel. Bizonyított tény, hogy a kannabinoidok dopamint szabadítanak fel a kielégültségérzet központjában, ami alapvető komponense az euforizáló hatásnak. Rendszeres fogyasztás esetén ennek az idegsejthálózatnak megemelkedik az ingerelhetőségi küszöbe, ezért nehéz lesz természetes úton - például célok elérésével, munkával szerzett sikerekkel - aktiválni ezt a központot. Egy füves cigarettával sokkal egyszerűbb öröm- vagy kielégültségérzetet elérni. Ez magyarázza, hogy a marihuánafogyasztók között gyakori a céltalanság és alulmotiváltság, illetve a hedonizmus, a kielégülés keresése.

4. Hatása az epilepsziás betegekre: A kannabisz csökkenti a rohamok kialakulásának valószínűségét. A hippokampuszban ugyanis sűrűn vannak jelen a CB1-receptorok, az agy ezen területe pedig szerepet játszik a rohamok kialakulásában. A külső kannabinoidok (marihuána, hasis) rendszeres fogyasztása azonban csökkent CB-1 receptorszámhoz vezet, azaz érzékenyebbé teszi az idegsejt-hálózatokat az epilepsziás rohamokra. 

Negatív tolerancia: Negatív tolerancia: Fiziológiás tolerancia+ pszichés tanulási folyamat A szer hatásainak kontrollálása, „normál” viselkedés Negatív tolerancia: a használók megismerik a szer hatásmechanizmusát, megtanulják, hogyan "működik", már kisebb adag is elegendő ugyanazon hatás eléréséhez (már nem félnek a hatástól, hanem átengedik magukat neki, így az könnyebben "bejön"; nem pocsékolódik el az idő és az energia az ego ellenállásán).

A növény több, mint 60 gyógyhatású anyagot tartalmaz. Gyógyszer? A növény több, mint 60 gyógyhatású anyagot tartalmaz. Orvosi alkalmazás (Kanada,USA): Zöld hályog (glaukóma) - csökkenti a magas intraokuláris nyomást  HIV/AIDS – hányingercsökkentő, fájdalomcsillapító, étvágygerjesztő hatás Kemoterápia mellékhatásai - hányingercsökkentő, étvágygerjesztő és kedélyjavító hatás Epilepszia - görcsoldó hatás Sclerosis Multiplex – Megfékezi az izomgörcsöket, csökkenti a remegést, helyreállítja a beteg egyensúly-érzékét, jótékonyan befolyásolja a beszédért és a látásért felelős idegsejtek közti ingerület-átvitelt.

Források: Köszönöm a figyelmet! Petrás Emese Hullámtörés - a marihuána hatása az agyhullámokra és a memóriára Index: Az agy marihuánája Index: A marihuána és az emlékezet OTKA-46820 Kutatási zárójelentés Freund Tamás: A „füves” út veszélyei Endokannabinoidok és az "olvadó biztosíték" Élet és Tudomány: Fék az agyban www.medihuana.info Cannabis Wikipédia Köszönöm a figyelmet! Petrás Emese