Polgári szellem és értékrend Márai Sándor művében
Polgárságról általánosságban A polgárság fogalma: A 17-18.században nyugat-európai országokban polgári forradalmak törtek ki, és a vagyonos városi polgárság az uralkodó osztály részévé vált a társadalmi hierarchiában.A társadalom élén álló nagypolgárság és középpolgárság volt összefoglaló néven a burzsoázia (városlakó). Magyarországon ez azonban csak a 19.században jött létre. A polgárság egységesen,a társadalom egészére terjeszti ki a műveltség felfogását. A polgári értékrend igazi alapja az egyensúlyra törekvés. A polgár tisztában van vele, hogy az ember egyszerre test és lélek,, egyaránt akarja élvezni az életét és úgy meghalni, hogy az az élet értelmes, jelentőségteljes, nem elpazarolt volt .
Polgár osztály ruhaviselete
Egy polgár életéhez hozzátartozott a színház is.
Klasszikus polgári család képe Gyakoriak voltak a nagy családok.
Egy polgár vallomásai (1934-35) Önéletrajz,de egyben társadalomrajz is. A regény Kassán játszódik,a kassai polgárság életéről kapunk átfogó képet. A mű felépítése: 1. A ház és lakói,a lakás,a város. 2. A család,az ősök, a rokonok. 3. Az iskola,a tanárok, a fiúk. 4. Az elbeszélő lázadása,az első pesti tanév, 1914 nyara A társadalmi szintek jól elkülönülnek egymástól. A rang az élet minden területén meghatározó. Az író és társadalmi csoportokkal való kapcsolata: Szegényekkel szembeni ellenszenv és bűntudat. Vele egyenrangúakkal való jó viszony. Magasabb rétegek nem igazán fogadták be. A műben fény derül a cselédek és szolgálok rossz helyzetére, amíg eddig a családhoz tartoztak,most már nem,még rosszabbul bánnak velük. Polgárság életéhez velejárói: Kötelező iskolába járás és tanulás(elemi és gimnázium). Zene és irodalombeli jártasság. Több nyelv elsajátítása. Ehhez még hozzátartozott a vallás is.