Több-e, más-e a keresztény pszichológus? Keresztény érettség-személyes érettség Kolozsvár, 2010. dec. 10.

Vallás/spiritualitás-gyógyulás A „hitfaktor” szerepe az egészségben, gyógyulásban Statisztikai adatok: az emberek többsége kötődik valamilyen valláshoz és spirituális lényként definiálja magát. Személyiségkoncepciók, amelyekben a spirituális dimenzió fontos szerepet kap Az ember bio-pszichoszociáliális-spirituális lény

Vallás/spiritualitás-gyógyítás Etikailag szabad-e kihagyni a gyógyításból a spiritualitást? A pszichoterapeuták, klinikusok ellenállnak és félnek: A gyógyító tudományok materialista világnézetbe ágyazódnak patológiás jelenségnek gondolják Nem veszik figyelembe Úgy kezelik, mint egy pszichológiai jelenséget

Vallás/spiritualitás-gyógyítás Lamothe és mts. Vizsgálata (1998) J.of Psychoanalysis 1990-1994 közötti számaiban 189 esetismertetés és ebből 20 esetben volt szó spiritualis kérdésekről, és még kevesebb esetben folytattak terápiás beszélgetést erről. Kérdés? Vajon milyen hatása van ennek a terápia hatékonyságára? Mit üzen a klienseknek a terapeuta ellenállása?

A pszichoterápia célja A személyiség illetve az én integrálódásának és differenciálódásának, azaz a személyiség érésének segítése. A vallás és a spiritualitás jelentéssel és struktúrával látja el az ember, emiatt az énfejlődés katalizátora ( Kneezel és Emmons, 2006)

A klinikai integráció alapjai Pragmatikus okok: Keresztény hívők igénye Nem kihagyható téma (átható jellemző, krízis egyben spirituális krízis is.) Morális parancs: A vallásosság fontos tényezője az emberi sokféleségnek, a „multikulturalizmus a 4. erő a pszichológiában (Worthington és mts, 1999) Ma már elfogadott: a terápia nem értéksemleges folyamat A terápia hatékonyabb a hívő emberek számára A vallásos terapeuta számára kongruensebb mód.

Felkészülés a spiritualitás integrálására A spiritualitás/vallásosság emberi életben, viselkedésben, személyiség fejlődésében játszott szerepének megértése. A spirituális/vallásos értékek és erőforrások terápiába valló integrálásának,illesztésének etikai, szakmai szabályok szerinti megvalósítása (mikor, kivel, milyen módon). A spirituális erőforrások (intrapszichikus, szociális) ismerete és az integrálás megvalósításában való jártasság. A kliens vallásosságának feltárási képessége Saját valláshoz, Istenhez való viszonyának tudatosítása A személyiség alkalmassága: érett személy, érett kereszténység. (Richards, Bergin, 2003)

Keresztény érettség teológiai szempontú megfogalmazása (Malony, 1985) 1) Isten tudatosítása 2) Isten kegyelmének és szeretetének elfogadása 3) Bűnbánat és felelősség 4) Isten irányításának felismerése és elfogadása 5) Szervezett vallásosságba való bevonódás 6) Növekedés orientált kapcsolatokban élés. 7) Moralitás 8) Szilárdság és nyitottság hitének megélésében

Isten kapcsolatra épített érett kereszténység (Koenig, 2003) 1) A személy szabadon dönt arról, hogy hisz istenben és személyes kapcsolatba lép vele. A kapcsolat nem kikényszerített vagy örökölt. 2) Stabil, mély, bensőséges kapcsolat Istennel. Elkötelezett Isten iránt, amelyben az érdekeltségek, irányultságok középpontjában Isten áll. Teljes szívéből, lelkéből, minden erőből szereti Istent. 2) Bűnbánat, amely szándékos, tudatos életstílus- és irányultság-váltást hoz létre. Teológiai bűntudat)

Érett keresztény Identitása van Integrált Önmegértéséhez hozzátartozik az istengyermekség, a teremtményi mivolt és az Isten tervei szerinti élet. Integrált Mindennapi életét annak tudatában éli, hogy Isten kegyelme felszabadítja a bűn rabsága alól és szabadon válaszolhat Isten hívására. Inspirációja van Abban a tudatban él, hogy Isten elérhető, véd és bátorít, és a mindennapokban is irányítja életét.

Keresztény érettség a személyiségpszichológia megközelítésében (Carter, 1974) 1)Realisztikus énkép és a valósághű másokról kialakított képe. Keresztény érettségben: önmagát és a másik embert az isteni perspektívából nézi és érti meg. 2) Az én és a másik elfogadása Keresztény érettségben: Saját bűnösségének és esékenységének elfogadása. Nincs morális felsőbbrendűség a másikkal való kapcsolatban. 3)Jelenben él, de hosszú távú célja vannak (üdvösség) 4) Stabil értékrendszer 5) Szembenézés és megküzdés az élet nehézségeivel 6) Önaktualizáció és kongruencia

Keresztény érettség tárgykapcsolati megközelítésben Érett függőség, interdependencia Differenciáció az én és a másik között, Az adásra való készség az elfogadás képességével jár együtt, Inkább identifikáció mint inkorporáció Az Újszövetség érett függőséget tételez fel Istennel, amely nagyon hasonló a tárgykapcsolati érettséggel. (Istenkép, megküzdési stílus, imádkozási mód)

Érett kereszténység Teológiai és pszichológiai megközelítés integrálása 1) Személyen belüli integráció - Az érett vallásosság a személy minden döntésébe, viselkedésébe bevonódik. A hit „igévé” válik és nem főnév többé - A különböző pszichológiai folyamatok differenciálódnak, de szoros kölcsönhatásban működnek. Az én és a személyiség érésével az integráció egyre erősebb lesz. 2) Tudományközi integráció: mindkettő gazdagodik és gazdagítja a másikat.

Személyes érettség-keresztény érettség Az integratív megközelítésben világossá válik a személyiség érettségének és a keresztény érettségnek a különbsége és hasonlósága: Ugyanazon folyamatok működnek és struktúrák jönnek létre, de ezek tartalma különböző: Kapcsolatok: másik emberrel ill. Istennel Selfaktualizáció: egyedi beteljesedés ill. az istenkép megújúlása és az életszentség alakulásának folyamata, tökéletesedés.

Integrált megközelítés Kongruencia : motívumok, attitüdök, viselkedés egysége ill. Az életstílus és viselkedés összhangban van Krisztus tanításával, Isten akaratának elfogadásával, ránk vonatkozó terveivel. Belső béke: A bennünk lakozó jó és rossz, közelség-távolság, alkotás-stagnálás összhangja ill. „Az én békémet hagyom rátok”, azaz Isten parancsai szerinti élet.

Integrált megközelítés Az életét perspektívába helyezi: a múlt és a jelen a jövő meghatározója. A perspektíva a fejlődés illetve Isten és a vele való kapcsolat, az életszentségre törekvés. Az integráltság kognitív, affektív és akarati aspektusainak összhangja illetve : - az egyén milyen mélyen involválódik a vallásos ügyekbe, a hit kérdéseibe, -mit érez a vallásos kérdésekkel kapcsolatban, -mit tesz a vallásos érzelmek és meggyőződés rendszer hatására.

Identitás-keresztény identitás Identitásfejlődés fázisokban zajló folyamat, középpontjában az én-tudatosság és az énre vonatkozó tapasztalatok integrálása áll: Személyes identitás fázisai: Az én-tudatosság hiánya, de másokkal kapcsolat Tanulás és krízis, tudatosság erősödése. Az én felfedezése, felismerése, amely kapcsolatban van másokkal. A tapasztalatok integrálása világos én-érzésbe, én-tudatosságba. -

Spirituális identitás (Poll, Smith, 2003) A fejlődés a spirituális tapasztalatok és a spirituális én-konstruktumok összjátékában valósul meg. Fázisok: 1) Előtudatosság 2) A tudatosság ébredésének folyamata 3) Felismerés és összegyűjtés 4) A spirituális tapasztalatok én-koncepciókba való integrálása

Párhuzamok és különbségek Azonos struktúra (tudatosság növekedés, tapasztalatokra való reflexió, különböző tartalom. A spirituális identitásban a tudatosság nemcsak az énre, hanem az istengyermekség tudatosítására is vonatkozik. Nemcsak a másokkal való kapcsolatba lépéssel keresi az énként való létezést, hanem az Istennel való kapcsolatban is. Nemcsak szelektíven internalizál és elutasít értékeket, hanem tapasztalatainak függvényében istenképét is változtatja. Mindkét identitásforma összekapcsolódik alapvető pszichológiai jellemzők fejlődésével, de az spirituális identitásfejlődésben emellett az istenkép jellegének is nagy szerepe van.

Jobb-e? több-e az keresztény érettséggel rendelkező pszichológus? Érett személyiségű pszichológus kérdése a terápiában: Milyen a psziché állapota az egészségeshez képest? Keresztény érettségű pszichológus kérdései: Milyen a lélek állapota az üdvösséghez képest?

Jobb-e, több-e, más-e a keresztény pszichológus? A jelenlét módja. A keresztény pszichológus jelenlétére is figyel. Összehangolódás, egy hullámhosszon levés, interszubjektivitás jelenléte minden témával kapcsolatban. A remény hirnöke. Kevésbé szakértő, inkább a hasonlóságot az istengyermekséget hangsúlyozza. Autentikus jelenlét, amely lehetővé teszi, hogy úgy lássa önmagát, mint aki ugyanabba az életfolyamatba ágyazódik, mint a kliens. reményt ad arra, hogy, a megrekedt élet felszárnyaljon.

Jobb-e? Több-e? Más-e? 2) Az értelmezés módja A terapeuta a spiritualitás megjelenésére, az istenképre és az istenkapcsolatra is figyel. Felismeri a kliens spirituális szükségleteit, az Istennel való kapcsolat nehézségeit, a spirituális harcot és a kételyeket. Felismeri, milyen szerepet játszik a spiritualitás és vallás a kliens életében.

Jobb-e? Más-e? (II.) 3) Az intervenció módja Elsődleges feladata a pszichoterápiás eszközök használata, de tudatában ott van és adott esetben használhatja, erősítheti a kliens spirituális erőforrásait. Reményt adhat. Erősíti a megküzdést, Isten-központú megküzdések irányába motiválja. Komolyan veszi és tiszteletben tartja a kliens hitét, és nem akarja ráerőszakolni saját nézeteit.

A spiritualitás terápiába való integrálása (Tan, 1996 szerint) Implicit integráció- rejtett és nem a terápia elején jelenik meg. Ez összhangban van a terapeuta értékeivel ( imádkozik a klienséért, tiszteletben tartja a kliens vallásos meggyőződését, és csak akkor foglalkozik vele, ha a kliens behozza. Explicit integráció- a terapeuta nyíltan, szisztematikusan foglalkozik a vallásos kérdésekkel. A kettő között több fokozat Más-más technikákat igényel

Intervenciós eszközök Megküzdés- spirituális megküzdés segítése A vallásos megküzdési módok tudatosítása Megbocsájtás, megbocsájtás segítése Értéktisztázás Értékkorrekció 12 képcsős AA programja Kognitív terápia-istenképekkel való foglalkozás

Válaszok Jobb terapeuta az érett keresztény, de ki számára? Más, de miben? Szükség van-e rá? Keressük közösen a választ!