Piaget szakaszai

szenzoros folyama-tok Az információ-feldolgozás általános modellje FIGYELEM INGER szenzoros folyama-tok percepció döntés és válasz reakció kivitelezése RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA VÁLASZ

Az érzékletnek, ha jelentése van, akkor már észlelésről beszélünk Az érzékletnek, ha jelentése van, akkor már észlelésről beszélünk. A következőkben az észlelés és percepció kifejezéseket szinonimaként használjuk. Az észlelést – Ulric Neisser (1976. magyarul 1984.) (21.old.)nyomán - olyan tevékenységnek fogjuk fel amely időről időre akkor lép fel, amikor az észlelő anticipációs sémái képesek összhangba kerülni a környezet által nyújtott információkkal.

A séma tehát döntő jelentőségű fogalom, az érzéki (perceptuális) megismerésben is. Később látni fogjuk, hogy a sémáknak nem csak perceptuális, hanem konceptuális (operatív), aspektusuk is van. Hiszen ezek a megismerési tevékenység fejlődése során jönnek létre és változnak. A séma tehát egyszerre a cselekvés mintája és minta a cselekvéshez.

A séma működési vázlata TÁRGY (ingermintázat) IRÁNYÍT MINTÁT VESZ MÓDOSÍT FELDERÍTÉS

A kognitív pszichológia a megismerési funkciókat nem egymástól elszigetelten, hanem a tevékenység, a cselekvés által szervezett kölcsönhatásukban értelmezi. Piaget genetikus episztenológiai felfogásában ezen szerveződés fejlődési folyamatát fejlettségi szintjeit írja le. B. Inhelder említi egy helyen (id.J. Turner 14.old.), hogy „Néhány kommentátor Piaget-t aktivistának nevezi a szó Goethe-i értelmében. (Kezdetben volt a tett!) „…A fejlődés során az egymás után következő tevékenységi formák azok amelyek meghatározzák a megismerés módját.” Ilyen gondolatkörben létezik reflexes, szenzomotoros és végül operacionális (műveleti), megismerés, ahol a magasabb szint tartalmazza az alacsonyabbat, ezek az alkalmazkodás szintjei is.

Piaget módszere, építkezése 1 A valóságot megfigyeli, mikroszkopikusan elemzi és többszörösen értelmezi. Tökéletes logikai rendet kíván teremteni. Sok új fogalmat használ. A jelenségnek azt az elemét nagyítja ki amelyik a megismerés fejlődése szempontjából fontos. Már a megfigyelést is így használja. Az igazi persze a klinikai módszer. A témaköröket a megfigyelés módszerével gyűjti, és a beszélgetésekben konfrontálja, ellenőrzi. (A gyermeki világkép jellemzői) Végül a természetes kísérletekkel a megértés fejlődésének folyamatát nyomozza. Ennek lényege: hogyan függetlenedik a szemlélettől a gondolkodás (a második valóság, az elvonatkoztatott.)

Piaget módszere, építkezése 2. A fenti módszerrel dolgozta, munkálta ki rendszerét: a genetikus ismeretelméletet. Genetikus: mert a lelki élet eredetét, genezisét tárgyalja. A célja viszont ismeretelméleti kérdés: Ősi kérdés: Hogyan és egyáltalán juthatunk –e igaz ismeretekhez. A válasz lényege: Nagyon csekély velünk született tapasztalási módból (reflexek) kiindulva hosszú fejlődési úton a valóságot először érzékletesen és cselekvően letapogatjuk, majd képzetszinten, végül fogalmilag és műveletileg megismerjük, elrendezzük és mindezeket az ismereteket szükségleteinknek megfelelően felhasználjuk.

A lelki élet kritériuma az intrapszichikus megkettőződés A lelki élet kritériuma az intrapszichikus megkettőződés. (azaz a tapasztalás belső megőrzése – séma, képzet, fogalom művelet alakjában – vagy máshogy vizsgálva a tapasztalásnak a belső maradványai (jelzés nyom) vagy helyettesítői (jelkép, jel) melyek eligazítják a külső válóságtól részben függetlenül. A megismerés nem indulhat ki a személyből, mert akkor már lenne célja, nem indulhat ki tisztán a környezetből, hanem csak a kettő egymásra hatásából, illetve van egy mediátor ahol az én és a másik érintkezik és elhatárolódik, ez a cselekvés.

Piaget posztulátumai: Az emberi organizmus (mint más biológiai organizmus) belső szervezettséggel bír. Ez a belső szervezettség, mint működési mód invariáns, tehát az élet során nem változik. A környezet és az organizmus kölcsönhatása eredményeként ez a működési mód kiépíti a sajátos értelmi struktúrát. Példa: emésztési rendszer mint működési elv, invariáns, de a környezettel együtt sok mindent létrehozhat; elhízást és vashiányt, stb.

Az értelmi fejlődés tehát a külső és belső kölcsönhatása révén alakul Az értelmi fejlődés tehát a külső és belső kölcsönhatása révén alakul. A külső s belső kapcsolatát a mozgásos aktivitás biztosítja, melynek legalsó szintje a feltétlen reflex, mint séma. Már ennek is van perceptuális és operatív aspektusa, de ez itt egységben van, a mozgásos cselekvésben amelyet az érzékelés (észlelés) vezérel esetleg fordítva. Létezik ugyanis önindította mozgás, mely érzékelést (észlelést) eredményez.

Az adaptáció mint invariáns működési mód, például Piaget-nál asszimilációs és akkomodációs jellegű lehet. Asszimiláció révén felveszi a környezetből a belső (genetikusan, vagy tapasztalat révén kialakult) sémának megfelelő információt. Kiváltódik a szopó reflex pl. Ez a séma mint szenzomotoros alkalmazkodás, a sémát módosítja az adott dologhoz, pl. az anyamellhez, a szoptatáshoz, így tehát megváltoztatja a sémát ami már akkomodáció. Az organizmus tehát akkomodál ahhoz amit asszimilál. Az asszimiláció is akkomodáció dinamikus egyensúlyára való törekvés lényegében a fejlődés egyik fő mozgatója. (Homeosztázis)

CSELEKVÉSES SÉMA Analóg kód Perceptuális aspektus Operacionális aspektus NYELVI SÉMA Digitális kód

Jean Piaget 1896. augusztus 9. Neuchătel (Svájc) született. 6 éves korától a természettudománnyal foglalkozik (mechanika, madárvilág, csigák, kagylók) 10 éves korában írja meg első cikkét egy albínó verébfajtáról (egy oldal a helyi term. tudományos folyóiratban) 15 éves korában a Genfi Természettudományi Múzeumtól muzeológusi állásajánlatot kapott. (Nem tudták, hogy még az érettségit is csak két év múlva teheti le. A középiskola utolsó éveiben a filozófia iránt érdeklődik. Még nincs 20 éves mikor célkitűzését megfogalmazza: A megismerés biológiai magyarázatát. (genetikus episztenológia ) Biológia – pszichológia – ismeretelmélet - logika Ez 50 éves program

22 éves: doktori disszertációja (puhatestűek osztályozása) Ezután Párizs-Binet labor (Th.Simon közvetlen vezetésével) Tesztmódszer. Megismeri a Klinikai pszichológia szociálpszichológia kezdeményeit (Durkheim) Valamint a pszichoanalízist (Freud.) A laboratóriumi munkából és a mélylélektani gyakorlatból alakult ki a módszere: Klinikai kikérdezés. Claparede ekkor 25 évesen (1921) meghívja a Roussean Intézetbe a kutatások vezetőjének. Nagy asszisztenciával sok vizsgálat sok munka: 1923 és 1924 két kötetes gyermeklélektani könyv. 1925- szülővárosa (Neuchătel) egyetemének filozófia professzora 1929- Genfi egyetem tudománytörténeti tanszék Ekkor figyeli saját gyermekeit. 1939- Genfi egyetem szociológia tanszkévezető 1940- Claparede helyére Roussean Intézet igazgatója 1952- Sorbonne: Gyermeklélektani tanszék vezetője (Wallon utódja) (300 év után első nem francia professzor) a Sorbonne mellett megtartja a genfi tanszéket. 1950-től: A Nemzetközi genetikus Ismeretelméleti Központ igazgatója 1967-ben nyugdíj 1980. szeptember 16. meghalt.

Jean Piaget (1896-1980) Univerzális konstruk-tivista megközelítés Akkomodáció és asszimiláció egyen-súlya A kognitív fejlődés szakaszai

J. Piaget Az értelmi fejlődés szakaszai Szakaszos ha: a sorrend állandó az alsó beépül – integrálódik struktúrába szerveződik fejlődik tehát előkészületi és befejezett szint Az életkorok csak iránymutatók

I. Szenzomotoros (0-2 évig) A reflexek gyakorlásától a sémák interiorizálódásának kezdetéig tart. II. Preoperatív intelligencia (2-7 évig) A szimbolikus funkció megjelenésétől a tagolt képzeti szabályozás megjelenéséig. Sajátos gyermeki („hibás”) gondolkodás. A nyelvi rendszer bekapcsolódása („kutya”-”tehén”) III. Műveleti intelligencia (7-8-tól – 17 évig) (a műveleti értelmezése: inv.rev.trans.) A: Konkrét műveleti intelligencia (7-11-12 évig) A műveleteknek konkrét tárgyuk van és csak úgy működnek. Tehát „csoportosítás” van de, „csoportok” és „hálók” még nem értelmezhetők. Két alszakasz: az egyszerű műveletek, illetve 9 éves kortól téri idői együttes rendszerek kialakulása. B: Formális műveleti intelligencia (11-12-től, 14-15-ig) - Ítéletekkel (műveletekkel) végzett műveletek. - Kettős megfordítás műveleti csoportja Műveleti (fogalmi) háló - A kombinatorikus sémák műveletté válása (Egyensúlyozás elméletben a reverzibilitás a meghatározó tehát a magasabb szakaszokban nagyobb mértékű a reverzibilitás.

A kognitív fejlődés piaget-i szakaszai Életkor (év) Szakasz Jellemzés Születés-2 Szenzomotoros A csecsemők fejlődése elsősorban érzékleteik és egyszerű mozgásos viselkedéseik koordinációjából áll. Ezen időszak 6 alszakaszán keresztülhaladva a csecsemők elkezdik a rajtuk kívül levő világ létezését felismerni, és azzal szándékos interakciókat folytatni.

Végül is mintegy kétéves kortól kezdve lehetséges a belső integrálódás, ami a szimbólumok, előfeltétele. A kezdeti integrációs kategóriák előfogalmak, melyek perceptuális alapon léteznek, szerveződnek. Ezek átmeneti, képlékeny „kísérleti” kategóriák, állandó elméletileg igazolt koncepció nélkül (belátás, vagy megérzés útján, nem bizonyítva)

A kognitív fejlődés piaget-i szakaszai Életkor (év) Szakasz Jellemzés 2-6 Műveletek előtti A kisgyerekek a világot a maguk számára szimbólumok, vagy képzeleti képek, szavak és gesztusok segítéségével képesek leképezni. A tárgyaknak és az eseményeknek már nem kell jelen lenniük, hogy gondolni lehessen rájuk, de a gyerekek gyakran nem képesek saját nézőpontjukat másokétól megkülönböztetni, könnyen áldozatául esnek felszíni látszatnak, és sokszor összekeverik az oksági viszonyokat.

Művelet; ha két tevékenységből egy harmadik alakítható (Reverzibilitás Művelet; ha két tevékenységből egy harmadik alakítható (Reverzibilitás. Tranzitivitás. Invariancia.) Osztályozás Soralkotás

A kognitív fejlődés piaget-i szakaszai Életkor (év) Szakasz Jellemzés 6-12 Konkrét műveleti Iskoláskorba lépvén a gyerekek mentális műveletek elvégzésére válnak képessé, amik tulajdonképpen egy logikai rendszerbe illeszkedő, belsővé tett cselekvések. A műveleti gondolkodás lehetővé teszi, hogy a gyerekek tárgyakat és cselekvéseket fejben összerakjanak, szétválasszanak sorba rendezzenek és átalakítsanak. Ezek a műveletek azért konkrétak, mert a bennük részt vevő tárgyak és események jelenlétében hajtódnak végre.

Az egocentrizmus csökkentése: - a gyerekek képesek hatékonyabban kommunikálni olyan tárgyakról, amelyeket a hallgató nem láthat. - A gyerekek el tudják képzelni, milyennek látják őket mások (szociális nézőpontváltás). - A gyerekek megértik, hogy egy személy érzései és cselekedetei nem feltétlenül vannak összhangban. A társas viszonyok konkrét műveleti gondolkodásnak köszönhető változásai: - A gyerekek szabályok segítségével képesek interakciókat vezérelni és elkezdenek szabályjátékokat játszani. - A gyerekek a „jó” és „rossz” viselkedés megítélésekor figyelembe veszik a szándékokat (autonóm moralitás), és úgy vélik, hogy a büntetésnek a bűnnel arányosnak kell lennie.

Jellegzetességek és példák a konkrét műveleti szakaszra: A gondolkodás konkrét műveletek irányítják, mely ismérvei: - A decentrálás: a gyerekek a tárgynak egyszerre egynél több tulajdonságát is képesek figyelembe venni, és többszörös kritériumok alapján képesek kategóriákat képezni. - A konzerváció: a gyerekek megértik, hogy a tárgyak bizonyos tulajdonságai akkor is változatlanok, maradnak, ha egyes külső jellemzőik megváltoznak. Tudják például, hogy a folyadék mennyisége nem változik, ha egy magas kis keresztmetszetű edény tartalmát egy alacsony nagy keresztmetszetű edénybe töltik át. - A logikai szükségszerűség: a gyerekek megértik, hogy bizonyos tulajdonságok megőrződése logikailag szükségszerű a látszat megváltozása ellenére is. - A változatlanul hagyás: a gyerekek felfogják, hogy ha semmit sem vesznek el, és nem is adnak hozzá, a mennyiség azonos marad. - A kiegyenlítés: a gyerekek képesek fejben a probléma két vonatkozását összevetni, hogy megítéljék, kiegyenlítik-e azok egymást vagy sem. - A megfordíthatóság: a gyerekek rájönnek, hogy egyes műveletek megfordíthatják vagy megsemmisíthetik mások hatását.

A kognitív fejlődés piaget-i szakaszai: formális műveletek Életkor (év) Szakasz Jellemzés 12-19 Formális műveleti A serdülőkorban a fejlődő egyén azt a képességét sajátítja el, hogy egy problémán belül minden logikai kapcsolatot módszeresen végiggondoljon. A serdülők lelkes érdeklődést mutatnak az elvont eszmék és magának a gondolkodásnak a folyamatai iránt.

Formális műveleti intelligencia (11-12-től, 14-15-ig) Ítéletekkel (műveletekkel) végzett műveletek. Műveleti (fogalmi) háló - Kettős megfordítás műveleti csoportja - A kombinatorikus sémák műveletté válása Egyensúlyozás elméletben a reverzibilitás a meghatározó tehát a magasabb szakaszokban nagyobb mértékű a reverzibilitás.

A kettős megfordítás műveleti csoportja Identikus I. CN=R Negáció N CR=N Reciprok R RN=C Korrelatív C RNC=I.

Jellemzők és példák a formális műveleti szakaszra: Formális műveleti gondolkodás, amelyben a gondolkodás minden egyes láncszeme a problémához mint egészhez kapcsolódik (kombinatorikus séma!!) - A serdülőkorban úgy oldják meg a vegyszerek keverésének problémáját, hogy módszeresen kipróbálnak minden lehetséges kombinációt. - A személyes identitásképzésben a serdülők figyelembe veszik, hogy miként ítélnek másokról, hogy mások hogyan ítélik meg őket, hogy milyennek tartják mások ítéleteit, és hogy mindezek miként felelnek meg a társadalom kategóriáinak.

Újonnan elsajátított logikai és matematikai elvek alkalmazása az életben felmerülő problémák széles választékára - a serdülők elvont elveket alkalmazva gondolkodnak politikáról és törvényekről, és képesek arra, hogy a törvényeknek ne csak a bűntető, hanem jótékony oldalát is felismerjék. - A serdülőket az egyetemes etikai elvek érdeklik, és bírálják a felnőttek képmutató magatartását.

A FIGYELEM Spontán – önkéntelen Szándékos – akarati Szándékos utáni „harmadik stádium” A sémák belső strukturálódásától függ. Megfigyelési szempontok…..

EMLÉKEZET Szenzomotoros – cselekvésbe ágyazott felismerés Preoperatív – a séma még csak félig interiorizált. Konkrét műveletek – az emlékképek inkább rögzülnek formailag mint műveletileg (logikailag), de stabil belső egyensúlyi rendszer. Mechanikus.

Formális műveletek – a rendszer teljessé válik a műveletekkel mélyebben kidolgozott sémákkal. Az érzékletes fölé rendelődik a konceptuális. de a totalitás elve…..

Képzelet Csak a szenzomotoros után lehetséges Preoperatív: a séma önkéntes „kényszerű” kiegészítése. Nincs logikai korlát. Tehát átmenetileg felduzzad. Konkrét műveletek: a belső kép rendezettsége értéktelenné teszi a képzeletet. (de a mese még szép)

Formális műveletek: újra érték a logikai fikció, mint hipotézis Formális műveletek: újra érték a logikai fikció, mint hipotézis. Most már nem kénytelen, hanem képes a képzeletét is használni.