Dr. Balázs Béla, Pécs, november 14. Dr. Balázs Béla, Pécs, november 14. 5

B e v e z e t é s I. A szaknyelvek (és ezen belül az informatikai szaknyelv) létezése ma már nem vita tárgya, de annál inkább vitatott a fogalom tartalma. Túl kell lépnünk azon a felfogáson, hogy a szaknyelv pusztán sajátos terminológia-csokorként értelmezhető. Főbb jellemvonásai: A szaknyelvek (és ezen belül az informatikai szaknyelv) létezése ma már nem vita tárgya, de annál inkább vitatott a fogalom tartalma. Túl kell lépnünk azon a felfogáson, hogy a szaknyelv pusztán sajátos terminológia-csokorként értelmezhető. Főbb jellemvonásai:  A köznyelvnél gyorsabban fejlődik és differenciá- lódik, de arra épül, és annak nyelvi logikáját követi.  A köznyelvnél gyorsabban fejlődik és differenciá- lódik, de arra épül, és annak nyelvi logikáját követi.  Sajátos szókincse és fogalmazási modora van.  Sajátos szókincse és fogalmazási modora van.  A közvetlen kommunikatív funkciót preferálja, hiszen a szaknyelvek konstitutív beszédcselekmények valamely technikai vagy tudományos munkaterületen, valamint kijelentések, amelyek a cselekedeteket kommentálják.  A közvetlen kommunikatív funkciót preferálja, hiszen a szaknyelvek konstitutív beszédcselekmények valamely technikai vagy tudományos munkaterületen, valamint kijelentések, amelyek a cselekedeteket kommentálják. Közte valamint a köznyelv között Közte valamint a köznyelv között  szintaktikai és szemantikai, továbbá  szintaktikai és szemantikai, továbbá  lexikális különbségek, korlátok léteznek.  lexikális különbségek, korlátok léteznek.

A szaknyelv szakmaspecifikus szókincsében és a felvonultatott grammatikai apparátus elemeinek gyakoriságában is eltér az általános nyelvtől. A szakszavakat jelentésük alapján az alábbi kategóriákba sorolhatjuk: B e v e z e t é s II.  Egy bizonyos szakterület speciális szókincse, melyet máshol nem alkalmaznak (az informatikában pl. hipertext).  Szakszavak, amelyek több szakterületen használatosak, de szakmaspecifikusan eltérő jelentésűek (pl. converter).  Több területen használható általános technikai szókincs (kisebb-nagyobb jelentésbeli különbségekkel (pl. kaliber).  Szavak, amelyek mind az általános szókincs, mind a szak- szókincs körébe tartoznak, de más-más jelentéssel (pl. egér).

Szaknyelv tagoltsága  Láttuk, hogy a szaknyelv a szakemberek közötti kommunikációs eszköz komplex szakmai információk megfogalmazására és közlésére.  A szaknyelvek mind horizontálisan (szakterületek szerint), mind vertikálisan (alkalmazási helyzetek és partnerek szerint) tagoltak.  A szakmai beszédközösség által használt nyelv karakterisztikumait a szakma gondolkodási és cselekvési jellemzői határozzák meg.  Általában megállapítható, hogy a szaknyelvek az általános nyelvtől inkább a közösen használt nyelvi eszközök gyakoriságában, mint kifejezetten szakma- specifikus elemekben különböznek egymástól.

A szaknyelv dimenziói v. Hahn nyomán

A LEXINFO vizsgarendszer főbb jellemzői  A LEXINFO kétnyelvű vizsgarendszer (alkotó módon épít a vizsgázók anyanyelvére);  három fokozatú (alap-, közép- és felsőfok);  szintező (a jelentkezési lapon megjelölt szintnek megfelelően mér, nem teszi lehetővé a teljesítmény szerinti fel- vagy lefelé történő automatikus átminősítést);  választhatóan írásbeli és/vagy szóbeli részvizsgából áll.  szakmai (informatikai) nyelvvizsga-rendszer;  inkább a kommunikatív kompetenciát méri, mint a kódismereti kompetenciát. A nyelvvizsgáztatás korábbi gyakorlatában ugyanis a nyelvi, lingvisztikai kompetencia (a kódismeret) mérése indokolatlan előnyt élvezett. A csak a nyelvi kód ismeretét mérő vizsgák szakmailag elavulttá váltak.

A LEXINFO nyelvvizsga, középfok Szóbeli feladatok maximum pont időperc olvasott szöveg értése A vizsgázó szavas idegen nyelvű szakmai szöveget olvas, 4 értést ellenőrző kérdést válaszol meg, és 1–2 mondatot lefordít magyar nyelvre. 206 szakmai kiselőadás A vizsgázó egy általa választott szakmai témakörben – PowerPointos technikával –előadást tart. 206 irányított szakmai beszélgetés A vizsgázó kifejti véleményét az önálló kiselőadás témájában, a vizsgáztató kérdéseit követve. 206 laborfeladat (bemutató következik) 2025 Írásbeli feladatok maximumpontidőperc A vizsgázó egy 1200–1500 leütés terjedelmű szöveget olvas el, és 10x3 idegen nyelvű állításról megállapítja, hogy igazak-e vagy hamisak. (Szótár nélkül dolgozik.) olvasott szöveg értése A vizsgázó egy 1200–1500 leütés terjedelmű szöveget olvas el, és 10x3 idegen nyelvű állításról megállapítja, hogy igazak-e vagy hamisak. (Szótár nélkül dolgozik.)2025 szakmai szókincsteszt szakmai szókincsteszt Szöveg kiegészítés: Összefüggő szövegben 10 üres helyre kell kiválasztani az odaillő szót, megadott listából néggyel több lehetőség közül. Egymáshoz rendelés: 10 definícióhoz párosítani kell a megfelelő szakszót, listából választással, néggyel több lehetőség közül. (Sz.)2025 témakifejtés A vizsgázó 2 megadott szakmai téma közül egyet választ, és arról adott szempontok alapján szavas fogalmazást ír szótár segítségével fordítás idegen nyelvről magyarra A vizsgázó szótárral lefordít egy kb. 10 egyforma gondo- lati egységre felosztott szakmai szöveget ( szó). 2050

1a) ALAPFOKÚ NYELVVIZSGA Szóbeli készségek:  A vizsgázó megérti a hozzá intézett viszonylag lassú, rövidebb terjedelmű informatikai, szaknyelvi beszédet, kérdéseket stb.  Le tud szóban írni egyszerűbb, a szaknyelvhez kapcsolódó képet, ábrát, grafikont.  Képes egyszerű szaknyelvi közlésekre, bár beszéde lassú és kisebb hibákat vét.  El tud olvasni rövidebb, írott szöveget, azt nagyjából megérti, a róla szóló kérdésekre egyszerű válaszokat tud adni.  Megérti a rövidebb gépi párbeszédet vagy leírást, válaszolni tud az ehhez kapcsolódó egyszerűbb kérdésekre A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 1a

1b) ALAPFOKÚ NYELVVIZSGA Írásbeli készségek: A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 1b :  A vizsgázó megérti a rövidebb, egyszerűbb szakmai szövegeket, és tud az ahhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolni.  Ismeri az alapvető szakmai terminológiát.  Tud rövidebb összefüggő szöveget előállítani, ha ahhoz nyelvi segítséget kap.  Nyelvi szintjére jellemző az egyszerűbb szerkezetek használata, önálló szöveg előállítása során hibákat követ el.

2a) KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGA Szóbeli készségek: Szóbeli készségek:  A vizsgázó megérti a szakmai és általános témájú, normális tempójú idegen nyelvi közlést, ebből a lényegi információt ki tudja szűrni gépi hang esetében is.  Képes a szakterület általános témaköreiben, illetve előre felkészülés esetén egy általa választott szakterületen önállóan, normális beszédtempóban kifejteni véleményét.  Az olvasott szakszövegből megérti a fontosabb általános információkat, a szöveget össze tudja foglalni. A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 2a

A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 2b 2b) KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGA 2b) KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGA Írásbeli készségek: Írásbeli készségek:  A vizsgázó az általános szaknyelvi írott szövegben a tényszerű információkat megérti.  Képes kétnyelvű szótárt használni, illetve a szaknyelvi szöveget magyarra úgy átültetni, hogy az eredeti szöveg lényegi változtatásokat nem szenved.  Képes olyan írott általános szakszöveg előállítására, amelyben – helyes nyelvi formákat és szakszókin- cset alkalmazva – egyéni véleményét, a témában való ismereteit tolmácsolja.  Nyelvi szintjére jellemző a sokféle nyelvi szerkezet még kisebb hibákkal való használata, szakmai szókincse elég nagy, közlései tartalmi és formai szempontból általában érthetőek, célorientáltak.

3a) FELSŐFOKÚ NYELVVIZSGA Szóbeli készségek:  A vizsgázó képes a szakterület témaköreiben és általános témákban akár élő, akár gépi formában minimális információveszteséggel átlagos tempójú szöveget megérteni.  Képes a szakterület általános témaköreiben – illetve előre felkészülés esetén egy általa választott szakterületen – önállóan, normális beszédtempóban gyakorlatilag hibátlanul kifejteni véleményét.  Az idegen nyelven olvasott szakszövegben megérti a részletes információkat, a szövegről összefoglalót tud adni.  A magyar nyelven olvasott szakszöveget össze tudja foglalni idegen nyelven úgy, hogy abból lényeges információk ne maradjanak ki. A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 3a

3b) FELSŐFOKÚ NYELVVIZSGA Írásbeli készségek:  A vizsgázó megérti a szakterületéhez kapcsolódó hosszabb írott szöveg részletes információit.  Képes kreatívan kifejteni gondolatait egy adott, a szakterülethez kapcsolódó témakörben úgy, hogy az előállított szöveg az idegen nyelv sajátosságainak figyelembe vételével természetesnek, gyakorlatilag hibátlannak tűnik.  Kreatívan képes magyar szakmai szöveget idegen nyelven összefoglalni úgy, hogy a lényeges információkat megfelelő nyelvi formában fejezi ki.  Nyelvi szintjére jellemző a közel hibátlan nyelvhasználat, gondolatai pontos formába öntése, gazdag, általános, nyelvi, valamint szakmai szókincsismeret. A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 3b

KINEK AJÁNLJUK A LEXINFO VIZSGÁT?  informatikát tanuló diákoknak, egyetemi és főiskolai hallgatóknak  számítástechnikai/tudományi szakembereknek  informatika iránt érdeklődőknek  mindazoknak, akik munkahelye, oktatási intézménye feltételként kötötte ki a megfelelő szakmai nyelvvizsga bizonyítvány meglétét.  minden olyan angolul vagy németül kommunikáló, információt gyűjtő vagy cserélő felhasználónak, aki szívesen készül fel egy mindennapi tevékenységeihez közvetlenül kapcsolódó nyelvvizsgára

LEXINFOunikális innovatív innovatív autentikus piacorientált REZÜMÉ

 Szervezeti egységeink:  Nyelvvizsga-központ. Feladata (az általános irányítás mellett) mindenekelőtt a vizsgaanyagok fejlesztése és a bizonyítványok, anyakönyvek kiadása.  Nyelvvizsga-hely(ek). Feladata a jelentkezések fogadása, a vizsgák lebonyolítása és a vizsga- eredmények meghatározása. (Jelenleg hét van, de továbbiak szervezését tervezzük.) További részletek kiadott tájékoztatónkban és Internet címeinken találhatók: SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÜNK, ELÉRHETŐSÉGÜNK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÜNK, ELÉRHETŐSÉGÜNK PTE Pollack Mihály Műszaki Kar Idegennyelvi Lektorátus 6. sz. LEXINFO akkreditált Nyelvvizsgahely 7624 Pécs, Boszorkány út 2. FÉNY-SZOFT Kft. 7. sz. LEXINFO akkreditált Nyelvvizsgahely 9400 Sopron, Kurucdomb sor 2.