Gazdasági szerződések joga

Gazdasági szerződések joga Az üzleti életben alkalmazott szerződések típusai, sajátosságai Az üzleti és a magánélet szerződéseinek szabályozása Kereskedelmi ügylet A kereskedelmi forgalom speciális jog megoldásokat kíván Történeti áttekintés Elkülönültek a magánszféra és a gazdasági élet szerződései Törvénykönyvek Kódexbe foglalás

Gazdasági szerződések joga Kereskedelmi ügyletek „A kereskedelmi ügylet a gazdasági élet résztvevői, szereplői között létrejövő olyan viszonytípus, mely a gazdasági fejlődés, a forgalmi élet gyors átalakulása miatt állandóan változik, bővül.” Funkcionális megközelítés A kereskedelmi ügylet áruknak, javaknak a termelőtől a fogyasztóig történő eljuttatása nyereségszerzés céljából Alanya szerint Minden olyan ügylet kereskedelmi ügylet, melynek egyik résztvevője kereskedő Tárgya szerint Minden olyan ügylet kereskedelmi ügylet, amelyet a gazdálkodó szervezet tevékenysége, gazdálkodása, üzletvitele körében, azzal összefüggésben köt

Gazdasági szerződések joga Tárgyi értelemben vett gazdasági szerződések Szállítási szerződés Vállalkozási szerződés Speciális vállalkozási szerződések (beruházási szerződés, építési szerződés stb.) Fuvarozási szerződés Szállítmányozás Bizomány Közraktári ügyletek Biztosítás Értékpapír ügyletek Bank- és pénzszolgáltatási ügyletek Kereskedelmi közvetítés Stb…

Gazdasági szerződések joga Az gazdasági életben alkalmazott szerződések közös vonásai A szerződés megkötésekor jellemző az írásbeliség Felek közötti hosszabb távú kapcsolatot szabályoznak Piaci kapcsolatokat szabályoznak Kereskedelmi szokások szerepe felértékelődik Gyakran atipikus szerződések (Ptk.-n kívüli szerződések) - lízing - faktoring - franchise

Gazdasági szerződések joga Üzleti élet szerződéseinek csoportosítás I. Főszolgáltatás jellege szerint Dare jellegű szerződések Dologszolgáltató szerződések Alaptípusa az adásvétel (tulajdonjog végleges átruházása) Szállítási szerződés Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés Facere jellegű szerződések Tevőleges szolgáltatási kötelezettséget jelent Alaptípusa a vállalkozási szerződés Fuvarozás Beruházási szerződés Tervezési szerződés Építési és szerelési szerződés

Gazdasági szerződések joga Üzleti élet szerződéseinek csoportosítás II. Non facere jellegű szerződések Helyiségbérlet Haszonbérlet Koncesszió Praestare jellegű szerződések Kötelezett helytállásában nyilvánul meg a főszolgáltatás Biztosítási szerződés Hitelszerződés Vegyes jellegű szerződések (dare és praestare keveredése) Organizációs sterződések Franchaise Pénzügyi és bankszféra szerződései

Gazdasági szerződések joga Üzleti élet szerződéseinek csoportosítás III. Alanyok szerint csoportosítás Mindkét oldalon gazdálkodó szervezet áll Egyik oldalon természetes személy található Kizárólag természetes személyek között létrejövő szerződéseket nem soroljuk a gazdasági szerződések körébe Fogyasztói szerződések: Speciális szabály csak akkor alkalmazható, ha az egyik fél fogyasztónak minősül Csomagküldő szerződés Házaló kereskedelem Time-share szerződés

Gazdasági szerződések joga A kereskedelmi szerződések létrejöttének módjai A szerződéskötés sajátosságai az üzleti életben Ajánlat-elfogadás Általános szerződési feltételek Versenytárgyalás, pályázat Közbeszerzés Távollévők között kötött szerződések Nyilvános ajánlattétel Aukció Az elektronikus úton történő üzletkötés

Gazdasági szerződések joga 1. A szerződéskötés sajátosságai az üzleti életben A jogviszony alanyaira tekintettel sajátos szerződések A jogviszony tárgyára tekintettel sajátos szerződések

Gazdasági szerződések joga 1. A szerződéskötés sajátosságai az üzleti életben A jogviszony alanyaira tekintettel sajátos szerződések Alanyok „minőségéből” adódó sajátosságok Alanyok számára tekintettel „Szerződések tömege” Versenytárgyalás Közbeszerzés Távollévők közötti kereskedelem

Gazdasági szerződések joga 1. A szerződéskötés sajátosságai az üzleti életben A jogviszony tárgyára tekintettel sajátos szerződések Értékpapír ügyletek Organizációs szerződések

Gazdasági szerződések joga 2. Ajánlat - elfogadás Felhívás ajánlattételre Ajánlati kötöttség Még nem jár ajánlati együtt ajánlati kötöttséggel Nem jön létre a szerződés Új ajánlat Szerződés létrejötte

Gazdasági szerződések joga 3. Általános szerződési feltételek ASZF definíciója: Olyan szerződési feltétel, amelyet az egyik fel több szerződés megkötése céjából, egyoldalúan, előre meghatároz úgy, hogy A másik annak megalkotásában nem működhetett közre Gazdálkodó szervezetek közötti ügyleteknél Gazdálkodó szervezet és fogyasztók között

Gazdasági szerződések joga 4. Versenytárgyalás, pályázat I. „…gazdasági szerződések létrejöttének gyakori módja a versenytárgyalás útján kiválasztott személlyel történő szerződéskötés” Adásvételi szerződés megkötésére irányuló árverés Pályázat (tender) Kiíró vevői, megrendelői, megbízói pozícióban van Kiíró eladói pozícióban van

Gazdasági szerződések joga 4. Versenytárgyalás, pályázat II. Részvétel feltételeinek meghatározása Elbírálási szempontok Pályázat kiírójának nincs ajánlati kötöttsége Általában nyilvánosak De lehet zártkörű is Biztosíték megléte (bánatpénz, bankgarancia stb..)

Gazdasági szerződések joga 5. Közbeszerzés I. Közbeszerzési szabályok alkalmazási köre önkormányzatok költségvetési szervek közalapítványok köztestületek Költségvetési törvényben meghatározott mértéket meghaladó árubeszerzéseire építési beruházásaira szolgáltatás megrendeléseire Meghatároz bizonyos személyeket, akik nem vehetnek részt közbeszerzési eljárásban

Gazdasági szerződések joga 5. Közbeszerzés II. A közbeszerzés fajtái Főszabályként nyílt közbeszerzési eljárás Közbeszerzési Értesítőben hirdetmény Előminősítési eljárás Ajánlatok elbírálási szempontjai Biztosítékok köthetők ki Közzétételtől minimum 40 napos benyújtási határidő Mindkét felet ajánlati kötöttség terheli Nyilvánosság az átláthatóság érdekében Meghívásos eljárás alkalmas ajánlattevők korlátozott száma miatt vagy ha legalább 5 ajánlattételre alkalmas minősített ajánlattevő van keretszám meghatározásával korlátozás Tárgyalásos eljárás törvényben taxatíve felsorolt esetekben (pl. eredménytelen meghívásos eljárás, stb…) tárgyalás lefolytatása

Gazdasági szerződések joga 6. Távollévők közötti szerződések A szerződést kötő felek nem találkoznak személyesen Valamilyen távközlési eszközt vesznek igénybe az ügyletkötés érdekében pl. levél, telefon, telefax, elektronikus levél, videotelefon, rádió, TV, stb… Speciális fogyasztóvédelmi szabályok Ajánlatnak minősülő nyilatkozatban szerepelnie kell: Székhely Telephely Nyilvántartásba vételi szám Adószám Telefonszám Lényeges tulajdonságokról Árról Szállítási költségekről Stb…

Gazdasági szerződések joga 7. Nyilvános ajánlattétel Értékpapírok kibocsátása során alkalmazott szerződést keletkeztető mód A kibocsátó a befektetők részére közzéteszi eladási ajánlatát Nyilvános ajánlattétel: Kibocsátó és a forgalmazó hirdetményt bocsát ki - egy országos napilapban és a tőkepiaci szereplőitől származó hivatalos információk megjelenítését végző nyilvános elektronikus adattovábbítási rendszerbe, vagy - egy országos napilapban és a tőkepiaci szereplőitől származó hivatalos információk megjelenítését végző nyomtatott napilapban

Gazdasági szerződések joga 8. Aukció Értékpapírok megszerzésére irányuló ügyletek keletkezési módja Nem más, mint felhívás ajánlattételre A kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint biztosít arra lehetőséget, hogy a befektetők vételi ajánlatot tegyenek meghatározott értékpapírokra A beérkezett ajánlatokat meghatározott szempontok szerint versenyeztetik Az aukciós ajánlat feltétlen és visszavonhatatlan Aukciós ajánlat és elfogadása is csak írásban érvényes (vagy minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentumban)

Gazdasági szerződések joga 9. Elektronikus úton történő ügyletkötés I. e-kereskedelmi törvény Elektronikus szerződéskötés szabadsága: Az elektronikus okiratok érvényességét nem lehet megtagadni pusztán elektronikus jellegük miatt Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: Minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltató elektronikus úton, távollévők részére, ellenszolgáltatás fejében nyújt szolgáltatást Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás Olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amely célja áruk, szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje

Gazdasági szerződések joga 9. Elektronikus úton történő ügyletkötés II. Az elektronikus kereskedelem fajtái A B2B kereskedelem (Business to Business) B2C kereskedelem (Business to Consumer) C2C kereskedelem (Consumer to Consumer)

2000/31/EK irányelv Gazdasági szerződések joga 1. Az irányelv hatálya 9. Elektronikus úton történő ügyletkötés III. 2000/31/EK irányelv az információs társadalomhoz fűződő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem jogi kérdéseiről a belső piacon (Irányelv az elektronikus kereskedelemről) 1. Az irányelv hatálya 2. Szolgáltatók 3. Adatszolgáltatás 4. Kereskedelmi kommunikáció (reklám) 5. Nem igényelt kereskedelmi megkeresések (spam-ok) 6. Cookie, deeplinking, metatag 7. Felelősségi kérdések Internet szolgáltató Tartalom szolgáltató

Gazdasági szerződések joga 9. Elektronikus úton történő ügyletkötés IV. Az elektronikus ajánlattétel sajátosságai Adatbeviteli hibák kijavításának lehetőségét a szolgáltató köteles biztosítani. Az ajánlattétel távollévő fél részére történik Elektronikus eszközt vesznek igénybe az ajánlat továbbításához Az ajánlat hatályosulása: Akkor hatályosul, amikor a címzett számára hozzáférhetővé válik A szolgáltató az igénybe vevő elektronikus úton történő szerződéskötésére irányuló ajánlatának megérkezését az igénybevevő felé haladéktalanul köteles visszaigazolni A visszaigazolás legvégsőbb határideje az igénybevevő ajánlatának elküldésétől számított 48 óra Ha 48 óra eltelik és a visszaigazolás ezen időn belül nem érkezik meg az igénybe vevőhöz, az igénybe vevő ajánlati kötöttsége megszűnik

Gazdasági szerződések joga 9. Elektronikus úton történő ügyletkötés V. Az elektronikus aláírás 1. „Az elektronikus irat vagy dokumentum elfogadását megtagadni, jognyilatkozat tételére, illetve joghatás kiváltására való alkalmasságát kétségbe vonni nem lehet kizárólag amiatt (néhány kivétel!), hogy az aláírás, illetve az irat vagy dokumentum elektronikus formában létezik” Elektronikus aláírás: Az elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából véglegesen hozzárendelt elektronikus adat, illetve dokumentum Olyan technikai megoldás, amely egyértelműen biztosítja, hogy az aláírás az áláíró személyéhez kapcsolódik, másrészt pedig a dokumentum tartalma utólag nem változtatható meg.

Gazdasági szerződések joga 9. Elektronikus úton történő ügyletkötés V. Az elektronikus aláírás 2. Elektronikus dokumentum Minden elektronikus eszköz útján érzékelhető adat, amely elektronikus aláírással van ellátva Elektronikus irat Olyan elektronikus dokumentum, amely a szövegen kívül egyéb adatokat is tartalmaz, amelyek a szöveggel szorosan összefüggenek, annak azonosítását, illetve könnyebb megértését szolgálják. (pl. ábrák) Elektronikus okirat Olyan elektronikus irat, amely nyilatkozattételt, illetve nyilatkozat elfogadását, vagy nyilatkozat kötelezőnek elismerését foglalja magában

Gazdasági szerződések joga 9. Elektronikus úton történő ügyletkötés V. Az elektronikus aláírás 3. Elektronikus aláírás fajtái: - Egyszerű elektronikus aláírás - Fokozott biztonságú elektronikus aláírás - Minősített elektronikus aláírás – - minősített tanúsítvány - teljes bizonyítóerejű magánokirat A Hitelesítési-szolgáltatási szerződés tartama: Hitelesítési-szolgáltatási tevékenység Időbélyegzés Aláírást-létrehozó eszközön az aláírás elhelyezése Együttműködési kötelezettség Adatvédelem Minősített tanúsítványt csak minősített szolgáltató bocsáthat ki !

Köszönöm a figyelmet... © dr. Szuchy Róbert - 2005