Értékesítési csatornák

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
LOGISZTIKA és a SZÁLLÍTMÁNYOZÁS
Advertisements

A Lean stratégia gyakorlati megvalósítása
A marketing fejlődése és szerepe
Logisztika alapvetések.
Készletgazdálkodás.
Teszt Eladási hely.
RENDELÉS, VEVŐKISZOLGÁLÁS, E - BUSINESS
B2B-marketing – A szervezeti piacok
Forgóeszköz-gazdálkodás
Készletezési modellek Ferenczi Zoltán
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Marketing KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Tevékenységmenedzsment 1. szeminárium
A disztribúciós rendszer a marketingben
1. A vállalat működésében Ön anyaggazdálkodással foglalkozik
A piac Szakiskola.
Az ár Felépítése, képzése.
Készítette: Unyatyinszki Csaba
Az értékesítési rendszer 9. szeminárium
V. A készletezés logisztikája
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Forgóeszköz-gazdálkodás
2001. szeptember 13 LOGI-TECH Déri András 1 az e-kereskedelem után Déri András.
Készítette: Unyatyinszki Csaba
Készítette / Author: Tuska Katalin
2011. március 20. Disztribúciós hálózat Zsibrita Mátyás –
Forgóeszköz-gazdálkodás
tételsor 2. tétel A kistérség a korábbi együttműködési lehetőségek alapján megtartotta a soron következő ülését. Az ülés célja a logisztikai.
Logisztika 6.előadás.
Mekkora készletet tartsunk?
A marketing és a logisztikai költségek közötti kölcsönhatások Lipák Mária BGF, KVIFK, 2009.
Kapun kívüli logisztika A nagy kihívást egyre inkább az jelenti, hogy: -mely csatornákon (beszállítókon) keresztül, milyen költséggel és feltételekkel.
Készletek-készletgazdálkodás
Új törekvések a logisztikai közreműködésben
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Marketing KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Logisztika bevezető elemek.
Just in Time.
E-beszerzés Bravo csoport.
infor:COM - Fitté tesszük!
III. A logisztika jövője
Értékesítéspolitika Tevékenység Szervezet Kereskedelem:
Az értékesítési rendszer
Szilvási Mihály TM Magyarország Kft.
8. Az eladásösztönzés.
Europapier Hungária A logisztika szerepe a versenyképességben Laskai István - Kócsó Tamás
A logisztikai rendszer beszerzési alrendszerének jellemzői és modellje
Termék & Márka Kopcsay László.
LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.
Forgóeszköz Azok az eszközök, amelyek várhatóan egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet Főbb csoportjai: a) készletek b) követelések.
LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.
Értékesítési csatorna
Készletgazdálkodás és logisztika
1. 2 a gyártók & fogyasztók igényeinek összehangolása a hatékonyság növelése az elérhetőség javítása szakértői szolgáltatás biztosítása vásárlói igények.
AZ ÉRTÉKESÍTÉSI RENDSZER ELEMEI. A marketingcsatornák önálló szervezetek olyan csoportjai, amelyek abban a folyamatban vesznek részt, amelynek eredményeképpen.
Csomagolás. Azoknak a műveleteknek az összessége, amelyeknek alapvető célja: a termék védelme, ill. szállításra, tárolásra alkalmassá tétele, egységbe.
A PIAC.
1 VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem TATA Kiválósági Központ és Informatikai.
Dr. Veres István BME-MVT Az értékesítés funkciói, szereplői, az értékesítési rendszer tervezése.
Készlet- és termelésoptimalizálás bevezetésének tapasztalatai egy dinamikusan fejlődő KKV vállalatnál Esettanulmány Dr. Lelkes Zoltán.
LOGISZTIKA ÉS GLOBALIZÁCIÓ. Logisztika és globalizáció A piacok globalizálódásának következménye: - nemzeti piacok szükségletét lényegesen meghaladó termelési.
az Akasztói Szikiponty
Szent István Egyetem Közgazdaságtudományi Jogi és Módszertani Intézet
Beszerzések hatékonyság növelése
Operatív menedzsment és versenyképesség
8. tétel.
Ellátási lánc menedzsment
Prof. Dr. Illés Béla* tanszékvezető egyetemi tanár
Értékesítés, kereskedelem
L O G I S Z T I K A A L A P J A I Készítette: Gács Nóra
Készletek - Rendelési tételnagyság számítása -1
Előadás másolata:

Értékesítési csatornák Készítette / Author: Tuska Katalin 2017.04.04.

A disztribúciós hálózat Disztribúció = elosztás Estünkben az előállított termékek elosztását jelenti a Termelőtől a Fogyasztóig A rendszer feladata a logisztika 6M elvének betartása: Megfelelő anyag (információ) Megfelelő költségen Megfelelő minőségben Megfelelő mennyiségben Megfelelő időben Megfelelő helyen legyen Fő cél: A teljes folyamat optimális (hatékony) működtetése 2017.04.04.

Közvetlen / direkt elosztás I. Készletezési pont beiktatása nélkül valósul meg az áru eljuttatása a termelőtől a felhasználóig. Jellemzői:  Gyors és megbízható szállítási módot igényel Akkor gazdaságos, ha a rendelési tételek nagyok Különösen alkalmas érzékeny és drága árukra, mert az árukezelések száma minimális Jó, lehetőleg elektronikus információs kapcsolatot igényel a gyártó és a vevő között Az áru készletezési költségei alacsonyak 2017.04.04.

Közvetlen / direkt elosztás II. Előnyei: rövid átfutási idő egy-vagy több tárolási-rakodási ciklus költségének megspórolása közvetlen kapcsolat a termelő és fogyasztó között Hátránya: kis rendelési tétel esetén nem célszerű alkalmazni az egységnyi (tonna, darab) árura eső magas költségek miatt. Ez JIT (éppen időben) rendszerrel küszöbölhető ki. 2017.04.04.

Közvetlen / direkt elosztás III. 2017.04.04.

Közvetett / lépcsős elosztás I. Az elosztás során legalább egy, vagy több készletezési pont (szervezet) épül be az elosztási folyamatba. Jellemzői: Az áru eljutási útja a termelőtől a fogyasztóig hosszabb ideig tart, mert a rendszerben köztes raktárak is vannak. Ugyanakkor a rendelés teljesítésének ideje a közvetlen rendszernél is kisebb lehet, hiszen a regionális raktárak közelebb vannak a fogyasztókhoz. A raktározási költségek nagyobbak. A termelők és a raktárak közötti szállítás a nagy tételnagyság miatt olcsóbb. A rendszerben lévő készlet mennyisége nagyobb, mint a direkt rendszerben, és ezért a készletezési költségek is magasabbak. 2017.04.04.

Közvetett / lépcsős elosztás II. Előnyei: A nagy tétel miatt alacsonyabb szállítási költség Gyorsabb kiszolgálást biztosító készlet Hátrányai: Magasabb tárolási költség Hosszabb áru-továbbítási idő a Termelőtől-Fogyasztóig terjedő folyamatban 2017.04.04.

Közvetett / lépcsős elosztás III. 2017.04.04.

Rugalmas elosztási rendszer Feladata: Az áruk (kész- és félkész termékek, alkatrészek stb.) elosztásának tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése a termelő üzem készáru raktárától a felhasználókig. 2017.04.04.

Értékesítési csatornák Definíció: egymással szoros kapcsolatban lévő olyan szervezetek összessége, amelyek részt vesznek abban a folyamatban, amely a terméket, vagy szolgáltatást elérhetővé teszi a felhasználó, a fogyasztó számára. 2017.04.04.

Termék útja 2017.04.04.

Értékesítési csatornák alaptípusai az értékesítési út hossza szerint (a) Klasszikus út: Termelő- Nagykereskedő- Kiskereskedő- Fogyasztó (b) Tranzit út: Termelő- (Nagykereskedő)- Kiskereskedő- Fogyasztó (c) Demigrosz út: Termelő- Nagykereskedő- Kiskereskedő, vagy Fogyasztó (d) Művi út: Termelő- Kiskereskedő- Fogyasztó (e) Közvetlen út: Termelő- Fogyasztó (f) Ügynöki rendszer: Termelő- Ügynök- Fogyasztó 2017.04.04.

Értékesítési csatornák alaptípusai az értékesítési út szélessége szerint Az értékesítési út szélességét az határozza meg, hogy 1-1 szinten hány viszonteladót kapcsolunk be az adott termék forgalmazásába. Lehetséges, hogy minden viszonteladót bekapcsolunk az értékesítésbe, vagy válogatunk a szóba jöhetők között. Ezen kívül az is lehet, hogy csak korlátozott számú kereskedő kap jogot a termék értékesítésére. 2017.04.04.

Értékesítési csatornák alaptípusai az értékesítési csatorna szereplői szerint I. Nagykereskedők Főbb típusai: Áru-nagykereskedők (az áru tulajdonukba kerül) Brókerek és ügynökök (az áru nem kerül a tulajdonukba) Gyártók és kiskereskedő egységeik Egyéb nagykereskedelem (pl. mezőgazdasági termékbegyűjtők) 2017.04.04.

Értékesítési csatornák alaptípusai az értékesítési csatorna szereplői szerint II. (b) Kiskereskedők Formái: Bolti kiskereskedelem:  - Szaküzletek - Áruházak - Szupermarketek - Hipermarketek - Raktáráruházak Bolt nélküli kereskedelem: - Direktmarketing - Közvetlen eladás (háztól-házig, házi beszerzési összejövetelek) 2017.04.04.

Köszönöm a figyelmet! 2017.04.04.