Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az OH TÁMOP fejlesztései
Advertisements

„A tanfelügyelet kialakuló rendszere, átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” Az intézmények minőségfejlesztési folyamatainak támogatása /4. pillér/
A tanári munka értékelése
A felsőoktatási minőségbiztosítás európai A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / A pedagógus(tovább)képzés kérdései és lehetőségei az egész napos iskola-
A szaktanácsadás támogató szerepe
Az országos mérések megújult rendszere
Értékelés a közoktatásban
Az IMIP-ek kötelező felülvizsgálata és kiegészítése
Értékelés a pedagógiában
Nemzeti alaptanterv Választható kerettantervek Vizsgák és mérések követelményei Helyi tantervek Oktatási program- csomagok A tanítás gyakorlata A háromszintű.
Kompetencia- mérés Somogyi József Általános Iskola
Szakképzési szakemberek kompetenciáinak meghatározása
ELTE TÁMOP /2/B/KMR projekt workshop
Didaktika 2. Tanügyi és iskolai szabályozás
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása TÁMOP /1/B.
A gyakorlatvezető mentor
Szaktanácsadói értekezlet május 27.. Pedagógiai szakmai szolgáltatás a pedagógiai értékelés (benne az azt megalapozó mérés), a szaktanácsadás, a.
Új skála – új lehetőségek Egy kis ízelítő. Egységes skála (1)
KPSzTI Minőségfejlesztési munkacsoport
TÁMOP 3.1.5/ – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
TÁMOP / „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ” A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése 5. pillér – MKKR és a közoktatás.
A nevelési-oktatási program előzményei
TÁMOP ÚJ Oktatásszervezés -és várható hatásai Nagy Anna Magdolna Eger, szept.03.
A közoktatás „dobbantási” esélye Dobbantó Programindító Konferencia Setényi János 2008 Budapest.
Készítette: Hegyesi- Németh Márta MPI Győr, április 29.
A kerettantervek fejlesztése
Az intézményvezetők szerepe az oktatási intézmények fejlesztésében
. Magyar Termék Nagydíjjal ismerték el az Országos kompetenciamérést, mint szolgáltatást.
1 NÉHÁNY GONDOLAT AZ (INTÉZMÉNY) AKKREDITÁCIÓ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIRŐL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár MAB, január 22.
Az ember futhat, de nem menekülhet a megmérettetés elől. Az egyetlen gyerek se maradjon ki a mérésből jelszavát hangoztató korban az oktatásban dolgozóknak.
A TÁMOP-2.2.3/07/2-2F projekt megvalósítása Nógrád megyében
Minőségstandardok a PSZ-ek működésében?
TÁMOP / „Integrációs bázisiskola a Jászságban”
Mire jó a FIT elemző szoftver?
Kompetencia mérés eredményei 2006 Készítette: Mészáros-Vásárhely Katalin.
Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Szaktanácsadás, pedagógiai-szakmai szolgáltatások
FIT elemző szoftver: Kinek és miért?
Dr. Polgár Marianna Tanárképzés – továbbképzés. Történeti előzmények A tanárképzés (tágabban pedagógusképzés) a felvilágosodás korától intézményesült,
Megjegyzések az Országos képesítési keretrendszer első–negyedik szintjének vitaanyagához Horváth Zsuzsanna — Ütőné Visi Judit Oktatáskutató és Fejlesztő.
A közoktatás és az OKKR Dr. Horváth Zsuzsanna és Ütőné Dr. Visi Judit Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Az országos mérések megújult rendszere
A felmérés időpontja: május 28.. MÉRT TERÜLETEK:  matematikai eszköztudás  szövegértési képességek  háttérkérdőív kitöltése (szülők, tanulók)
Ki az a mentortanár? „az a pedagógiai gyakorlattal rendelkező tanár, aki tapasztalatai és a továbbképzésben szerzett speciális képzettsége eredményeként.
Okosdoboz.hu digitális taneszköz
Cím szöveg – Second level Third level – Fourth level » Fifth level TÁMOP Tájékoztató Nap „Interaktív elektronikus tananyagok fejlesztése” projekt.
A nemzetiségi oktatás régi-új sarkalatos pontjai.
Pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltatók a tehetséggondozásban Kállai Gabriella.
A PISA ÉS AZ O RSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK KAPCSOLATA ÉS FELHASZNÁLHATÓSÁGA Balázsi Ildikó.
SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM „A” komponens Schottner Péterné komponensvezető
Önértékelési kézikönyv október 5-i módosítása alapján
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
A SZAKTANÁCSADÁS INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TANFELÜGYELET MINŐSÍTÉS KAPCSOLÓDÁSA.
Az OEFI TÁMOP / számú ”Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” című kiemelt projekt köznevelési alprojektje ELKÉSZÜLT SZAKMAI.
Országos kompetenciamérés 6. évfolyam (2015)
Új skála – új lehetőségek
Iskolafejlesztési lehetőségek: utak és dimenziók OFI, január 27.
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
Barcsák Marianna KPSZTI
főosztályvezető-helyettes
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TÖREKVÉSEI 2007
Balázsi Ildikó Oktatási Hivatal
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
MICS-MÉCS-PÉR (vitaindító)
Kompetenciamérés eredményei évfolyam 2013
Szakképzési Önértékelési Modell II. Fejlesztési szint ADOTTSÁGOK 4. 3
Az SZMBK Intézményi Modell
Az ÁFSZ minőségirányítási rendszerének kialakítása
Előadás másolata:

Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban Balázsi Ildikó Oktatási Hivatal, Közoktatási Mérési Értékelési Osztály

A mérés, értékelés és minőségbiztosítás a Közoktatási törvényben Szó Előfordulás Leggyakoribb szókapcsolatok mérés 38-szor - országos mérés, értékelés - ellenőrzési, mérési, értékelési feladat - mérési azonosító értékelés 80-szor - országos mérés, értékelés - teljesítményértékelés - a tanulók értékelése minőség 44-szer - ágazati minőségpolitika - intézményi/fenntartói minőségirányítás

A minőségbiztosítási rendszer felépítése Nemzetstratégia A szabályozók kialakítása és összehangolása a célokkal Közoktatási célok meghatározása, elfogadtatása A célok eléréséhez szükséges pénzügyi, intézményi, személyi, és eszközbéli feltételek megteremtése Visszacsatolás a mérések és értékelések eredménye alapján, támogató-elszámoltató rendszer kiépítése Központi, helyi és intézményi mérési-értékelési rendszerek kialakítása és működtetése

A minőségbiztosítási rendszer három szintje Országos szint Helyi szint Intézményi szint

A szabályozók kialakítása és összehangolása a célokkal Országos szinten: A közoktatási törvény és más kapcsolódó jogszabályok A Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek A tanárképzés és a pedagógus-továbbképzés akkreditációja A személyi és intézményi feladat és felelősségi körök megállapítása Helyi szinten: Fenntartó oktatási célkitűzései Intézményi szinten: Pedagógiai program Helyi tanterv

A célok eléréséhez szükséges feltételek megteremtése Országos szinten: Finanszírozás Országos kutató, fejlesztő, szolgáltató, ellenőrző intézetek, hálózatok működtetése Pedagógusképzés és továbbképzés Szakértőképzés és szakértői rendszer működtetése Vezetőképzés A tankönyvek minőségellenőrzése Oktatási programok kidolgozása Helyi szinten Tárgyi feltételek biztosítása az iskolák számára

Mérési-értékelési rendszerek kialakítása és működtetése Országos szinten: Érettségi vizsgarendszer Országos mérési rendszer működtetése Részvétel a nemzetközi mérésekben, értékelésekben Minőségirányítási módszerek és eszközök kidolgozása és terjesztése Helyi szinten: Fenntartói minőségirányítási rendszerek működtetése Vezetők kinevezése és fenntartói értékelése Intézményi szinten: Intézményi minőségirányítási rendszerek működtetése Pedagógusértékelés Helyi-intézményi szintű tanulói teljesítményértékelés

Támogató-elszámoltató rendszer kiépítése Mindhárom szinten: Nyilvánosság szerepe Indikátorok bevezetése és folyamatos visszajelzése a célokhoz kötődően

A központi mérési rendszer céljai hatékony eszköz biztosítása az intézményi önértékelés elősegítéséhez: visszajelzés arról, hogy az iskola milyen eredménnyel közvetíti a társadalom által elvárt tudást; az iskola képes legyen teljesítményét összehasonlítani a hozzá hasonló iskolákkal; a tanárok visszajelzést kapjanak arról, hogy az általuk átadott tudást a tanulók mennyire tudják alkalmazni; a mérési-értékelési kultúra terjesztése, a mérés módszereinek megismertetése a pedagógusokkal; az iskolafenntartók informálása saját intézményeik az országos adatokkal megbízhatóan összevethető eredményeiről.

A jelentések és a további elemzések funkciói A Fenntartói, Iskolai és Telephelyi jelentések visszajelzést adnak a szülőknek, a fenntartóknak, az iskoláknak és telephelyeknek a diákok szövegértési és matematikai képességéről viszonyítási pontokat adva. A további elemzések lehetővé teszik az iskola és a fenntartó számára az iskolában maradt füzetek adatainak feldolgozását, különböző diákcsoportok eredményeinek összehasonlítását és a feladatonkénti és tanulónkénti elemzéseket.

A mérés és a jelentések felhasználásának korlátai A kompetenciamérések feladatai nem alkalmasak a kompetenciafejlesztésre Nem javasoljuk a teszteredmények felhasználását a tanulók osztályozására A tanárok értékelésében legfeljebb sok más tényező mellett kiegészítő szempontként használható

Kérdések, amelyekre a jelentésekből választ kaphatunk Hol helyezkednek el a tanulók a képességskálákon és a képességszinteken? Hogyan változott a telephelyek eredménye az előző kompetenciamérésben tapasztaltakhoz képest? Milyen eredményt ért el a telephely a tanulók családi hátteréhez viszonyítva? Mekkora különbségek tapasztalhatók a fenntartó egyes iskoláinak/az iskola egyes telephelyeinek/a telephely egyes osztályainak eredményei között? Milyen a telephely tanulóinak összetétele a többi telephelyhez viszonyítva? Különböznek-e a fenntartó telephelyei a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók jelenlétében?

Kérdések, amelyekre az egyéni elemzésekkel választ kaphatunk Van-e különbség az egyes osztályok, a fiúk és a lányok, a gimnazisták és a szakközépiskolások, az általános iskolás és a nyolc vagy hat évfolyamos gimnáziumokban tanulók, a különböző tanmenetet vagy tantervet követő tanulók, a különböző tankönyvcsaládokat használó tanulók, a valamilyen tantárgyat emelt óraszámban és alapóraszámban tanulók eredményei között? Melyek azok a feladatok, amelyekben az országos eredményekhez képest jól, illetve rosszul teljesítettek a tanulók? Volt-e olyan rossz válaszlehetőség az egyes feladatok esetében, amelyet különösen sok tanuló választott valamilyen hibás gondolatmenetet követve? Volt-e olyan feladat, amelyre kiemelkedően sok tanuló egyáltalán nem válaszolt?

Változások a mérési rendszerben Nyilvános jelentések A központi feldolgozás teljes körű Mérési azonosító bevezetése, nyomon követés

Fejlesztési lehetőségek Más kompetenciaterületek bevonása Az iskolai felhasználás támogatása A gyenge eredményekhez kapcsolódó fejlesztő programok és eszközök

A minőségbiztosítási rendszer felépítése Nemzetstratégia A szabályozók kialakítása és összehangolása a célokkal Közoktatási célok meghatározása, elfogadtatása A célok eléréséhez szükséges pénzügyi, intézményi, személyi, és eszközbéli feltételek megteremtése Visszacsatolás a mérések és értékelések eredménye alapján, támogató-elszámoltató rendszer kiépítése Központi, helyi és intézményi mérési-értékelési rendszerek kialakítása és működtetése

?Kérdések Helyesen és világosan fogalmazódtak-e meg a közoktatás elé állított célkitűzések? Létrejöttek-e a minőségbiztosítási rendszer építőelemei? Összhangban vannak-e a rendszer elemei egymással és a közoktatás célkitűzéseivel? Jól működnek-e a meglévő elemek?

Köszönöm szépen a figyelmet!