S zabályok és/ vagy beavatkozások : hozzászólás a „Verseny és szabályozás, 2008” kötet írásaihoz László Géza, az Igazgatóság Elnöke 2009. július 16.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Korrupció az igazságszolgáltatásban és a bűnmegelőzésben Állami szereplők és a korrupció „Kormányzati válaszok” Sántha György, dr. IRM Miniszteri Kabinet.
Advertisements

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a GVH eljárásaiban
A magyar gazdaság versenyképessége Vojnits Tamás április 2.
Területi koordinációs kapacitások vizsgálata Szepesi Balázs A területfejlesztési értékelések bemutatása – workshop április 2 5.
Vita az infokommunikációs hálózatok semlegességéről Gálik Mihály Pápai Zoltán Urbán Ágnes.
A korrupció észlelése, elfogadása és gyakorlata Keller Tamás – Sik Endre Tárki Európai Társadalmi Jelentés, 2009.
NHH sajtótájékoztató Mobilvégződtetési-díjak és Versenyélénkítés a mobil-piacon Pataki Dániel, elnök Ludányi Edgár, közgazdasági főigazgató-helyettes.
Az Európai Unió támogatási alapjai, a as időszak újdonságai.
A pénzügyi felügyelés fő irányai a biztosítási szektorban. A jövő szabályozási kérdései és irányai Dr. Banyár József Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
A távközlési piac állami felügyelete dr. Orosi Renáta Hírközlési Felügyelet Hírközlési Felügyelet.
Helyi beruházások a gazdasági visszaesés időszakában Péteri Gábor
Műhelyvita december 13. Pécs, PTE-ÁJK Tóth András: Az elektronikus hírközlés és média gazdasági szabályozásának alapjai és versenyjogi vonatkozásai.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
NAMS szakértői kerekasztal november 28. IJC Tóth András: Versenyjog – médiaszabályozás - NAMS.
2 A biztosítási piac 2013 első félévében 5,15%-ot nőtt (436 milliárdos díjbevétel)..
EU támogatások és a kapcsolódó közbeszerzések tapasztalatai
1 A hírközlés szerepe a nemzetgazdaságban – új célok Vitaindító Vasváriné dr. Menyhárt Éva.
A neo-weberiánus állam vonzásában Stumpf István Századvég Alapítvány, Elnök MKT 46. Közgazdász-vándorgyűlés Eger június
Könyvtári és Informatikai Szövetség
A gazdasági fejlettség mutatói
Tanuló (projekt)szervezet a Magyar Nemzeti Bankban
A távhőszolgáltatás időszerű (hatósági) kérdései
Fact Intézet A szociális városrehabilitációs program készítésének tapasztalatai Pécsett (2008) „Résztvevő megfigyelésen” alapuló esettanulmány-
Konzulens: Dr. Pitlik László
1 A hazai energiapolitika teendői Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont.
„Hidat építünk” az energetikai tanácsadók szerepe Magyarországon
„Disputare necesse est” Dr. Buzás László a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója november 7. GÖD.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ( ) folyamatos és félidei értékelése Tájékoztató a évi értékelési tevékenységről a Monitoring.
1 Magyarország 2020 perspektívájában Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt november 29.
A felzárkóztatás buktatói Riecke Werner. A régió.
A villamosenergia piacnyitás szomorú állapotáról Dr. Nagy Márta elnökhelyettes Gazdasági Versenyhivatal 46. Közgazdász-vándorgyűlés, Eger június.
A fiskális és monetáris politika követelményei a fenntartható növekedésben Járai Zsigmond közgazdász véleménye.
Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Az áttérési költségek hatása a versenyre a távközlési piacokon Lőrincz László július 28.
VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2010 I.Áttekintés. MÚLT, JELEN, JÖVŐ AZ ÁGAZATI ÉS VERSENYSZABÁLYOZÁSBAN II.Betekintés. ELEMZÉSI MÓDSZEREK ÉS SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK.
Verseny és szabályozás 2011 MTA KRTK KTI Bemutató konferencia május 29.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot érintő vállalati önszabályozás perspektívái Verseny és Szabályozás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi.
A Jelentős Piaci Erő jogintézménye a villamosenergia-piac szabályozásában Nagy Csongor István SZTE-ÁJK, BME-GTK.
Simon Gábor a Fogyasztóvédelmi Bizottság elnöke Budapest, június 16. Fogyasztóvédelem és jogalkotás napjainkban.
Magyar Controlling Egyesület Szolnok, október 29. MCE Konferencia 2009 A controlling gyakorlata Bepillantás az államigazgatási kontrolling gyakorlatába.
A minősítés és a standardok szükségessége a civil szektorban Szekér András „Bizalom és átláthatóság a civil szektorban” konferencia.
2008. november 20. Az európai uniós integráció és a magyar gazdaság; avagy esélyek és kockázatok a magyar gépjármű szektor beruházási lehetőségeiben Dr.
Német Ferenc Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara.
MTA Regionális Kutatások Központja Regionális fejlesztéspolitika régiók nélkül? Pálné Kovács Ilona MTA RKK MTA Regionális Kutatások Központja.
Figyelő Top 200 Üzleti etika és korrupció Alexa Noémi október 11.
 Kutatási kérdés  Euroszkepticizmus – és hogyan kell viszonyulni hozzá   Módszertani probléma: EU-val kapcsolatos attitűdök mérése  pontosan mekkora.
Nógrád TISZK sajtótájékoztató 2009 december 14. A Nógrád TISZK fejlesztése.
1 A LIBERALIZÁLT ENERGIAPIAC HATÁSA A GAZDASÁG FEJLŐDÉSÉRE Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Hatvani György helyettes államtitkár.
A pénzügyi felügyelés fő irányai Európában Dr. Szász Károly elnök Új kihívások előtt a biztosítási piacok A Magyar Biztosítók Szövetségének I. Biztosítási.
KÖZÖS MÓDSZERTANI KERETEK KIALAKÍTÁSA A MAGYARORSZÁG-SZERBIA IPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEINEK KOMPLEX ÉS INTEGRÁLT.
A FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKA ADATGYŰJTÉSI RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSA Sándor György igazgató Piaci műveletek és statisztika június 13.
Tényekre alapozott oktatáspolitika és gyakorlat ONK 2011, Szimpózium a tények, bizonyítékok természetéről, szerepéről az oktatásban Evidence Based Education.
Verseny és szabályozás 2013 MTA KRTK KTI Bemutató konferencia szeptember 30.
Reform vagy megszorítás?. Hozzáférés Minőség Hatékonyság.
Spektrumliberalizáció és hatósági spektrum stratégia Bánhidi Ferenc Hírközlés 2008 Budapest 2008 november 14.
Magyar Hadtudományi Társaság Védelem Gazdasági Szakosztály
Árszabályozás a postai piacokon Kiss Károly Miklós, MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet (Hálózatok gazdaságtana kutatócsoport) Stenger Zsolt, Pannon.
SZEREPLŐK ÉS FELELŐSSÉGEK A SZAKKÉPZÉSI RENDSZERBEN MÁV KONFERENCIA
Mire jók az üzletben díjak? László Géza. Díjak a világban Mi alapján?  Tényalapú díjak  Értékelés alapján kiosztott díjak  Garancia díjak Ki adja?
A FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKA ADATGYŰJTÉSI RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSA Sándor György igazgató Piaci műveletek és statisztika december 8.
„2007 a médiaszabályzás kezdete” 12. Televízió és hangtechnikai konferencia Budapest, május 2-3. Dr. Sarkady Ildikó MeH, Médiapolitikai Főtanácsadó.
1. / Áttekintés ›Az EU természete ›Mikor lehetséges / alkalmas eszköz az EU jog? ›Az EU jogorvoslat keretei ›Tagállammal szembeni EU jogorvoslat ›Kötelezettségszegési.
MINŐSÉGMENEDZSMENT 6/2. előadás
Simon Gábor a Fogyasztóvédelmi bizottság elnöke Budapest, december 16. A fogyasztóvédelem ügyei a évi őszi ülésszakban.
And what else?... Leszakadó gyerekek.
Dr. Papanek Gábor Európa versenyképessége
A MUNKAJOGI JOGFORRÁSOK RENDSZERE
Múzeumi gyűjtemények menedzsmentje, avagy a Spectrum Magyarországon
Aktuális gazdasági irányvonalak Szlovákiában
A magyar gazdaság versenyképessége:
Előadás másolata:

S zabályok és/ vagy beavatkozások : hozzászólás a „Verseny és szabályozás, 2008” kötet írásaihoz László Géza, az Igazgatóság Elnöke július 16.

A kötetről általában Egy szubjektív értékelés A kötet szerkezete: szabályozáselmélet – hírközlés – hálózatos szolgáltatások – szakirodalmi tájékoztató Több írás erénye a gyakran pongyolán használt fogalmak tisztázásának szándéka Többféle módszertan az egyes írásokban A telekommunikációs ágazat a középpontban Mit hiányolok a magyar szabályozási szakirodalomban? - több mérési eredmény, szabályozás értékelést (pl. Lőrincz-Nagy) - világos állásfoglalást (Nagy Csongor István írása) - public choice megközelítést (?) Szabályozás a gyakorlatban -A szabályalkotásról, a liberalizációról -A szabályozó hatóságok szerepéről -Szabályozás vagy beavatkozások

A magyar szabályozási gyakorlatról A magyar szabályozás általános megítélése átlagos  World Bank Regulatory Quality Index alapján OECD átlagot épp meghaladja a magyar szabályozás minősége.  WEF (World Economic Forum) listáján 54. helyen vagyunk 131 országból a jogrendszer hatékonysága szempontjából. A magyar szabályozási gyakorlat néhány ijesztő jellemzője  között a hatályos jogszabályok száma 99-ről 1010-re nőtt.  Nagyon magasak a szabályozás adminisztratív terhei az EU 25 átlag (GDP 3,5%-a) majdnem kétszerese, 6,8%.  Nem működik jól az előkészítésben a hatásvizsgálatok rendszere (bár szabály erre is van!).  A WEF listán 131-ből csak 94.-ek voltunk a törvényalkotás átláthatósága szempontjából, ez lett az egyik legrosszabb mutatónk.

Szabályozás Magyarországon alulnézetben Az állami szerepvállalás kulcskérdése: szabályozással vagy beavatkozással érdemes kezelni a problémákat?  Mi szabályozni szoktunk. Elképesztő mennyiségű törvénymódosítás, jogszabály született az elmúlt években.  2009 „nagy telekommunikációs ágazati ügyei” is azt mutatják, hogy az állam többnyire törvénymódosításokkal, szabályozással próbálja kezelni azokat a problémákat, ahol beavatkozásokkal is célt lehetne érni, de néha pont egy jó „törvény” hiányzik a közvetlen beavatkozás helyett. A szabályozás alapú politika előnyei általában:  Világos, kiszámítható piaci viszonyok, a szakszerűség jobban érvényesülhet a törvény előkészítésben és van lehetőség hatásvizsgálatokra, társadalmi vitára, kisebb tranzakciós költségek, a politika hitelessége hosszútávon nő A szabályozás alapú politika néhány lehetséges hátránya:  Túlszabályozás: minden nap egy törvénymódosítás, lomha hatósági mentalitás: „én szabályokat gyártok, a többit a piac majd megoldja”, válságkezelés esetén a szabályozás lehetőségei korlátozottak.

Új szabályok vagy beavatkozások segíthetnek? A beavatkozás alapú szabályozás veszélyei  Csökken a szabályozás kiszámíthatósága, nő a korrupció esélye, csökkenhet a szakszerűség, nőhet a politika szerepe, a beavatkozás ad hoc jellege tönkreteheti a politika hitelességét (pl. a sáveltolás esete). A beavatkozások lehetséges előnyei  Koordinációs problémák, piaci működési zavarok gyors feloldása, válsághelyzetek hatékony kezelése, képmutató és hosszú szabályfoltozás helyett néha hatékonyabb, olcsóbb az aktív közreműködés, pragmatizmus: a jó megoldás gyakran csak a második legjobb megoldás, az elméletileg és/vagy jogilag kristálytiszta változat mögött. A beavatkozások feltétele: átlátható, független hatóság,  ami a hatékony verseny biztosítására jön létre.  A hatóság, mint a szakmai racionalitás képviselője aktívan koordinál a tiszta politikai és a tiszta üzleti racionalitás zátonyai között.  EU és hazai érdekek összehangolásának kulcsszereplője.

A magyar szabályozási gyakorlatról Kovács András György írása segít megérteni a szabályozó hatóságok szerepét, „ a közgazdasági fogalmakra épülő absztrakt jogi normák” jelentőségét a jogelvekkel szemben A kvázi jogalkotást ex ante jogalkalmazással, az egyedi hatósági aktusok normatív jellegét, a magatartás szabályozás következményeit(végrehajtás, piacfelügyeleti jogkör,széles mértékű beavatkozás a polgári jogviszonyokba A közösségi szabályozást Jó lenne tudni, hogyan működne jól a bottom up szabályozási program („Mondjátok meg, hogy mit akartok?”), Hogyan fogja meg vagy engedje el a versenyszabályozás során a hátrányos helyzetű szereplő kezét a hatóság? Alkalmazzon-e merész versenypártinak tűnő elveket új terepen (Nagy Csongor István a JPE merész alkalmazásáról a villamos energia piacon)? Hogyan egyezkedjen a lassan tolató monopóliumokkal? A liberalizáció szerepe korábban magától értetődő volt ma – nem csak a válság miatt – egyre több értekelés, mérés firtatja ennek hasznát. (Valentiny Pál írása)

A magyar telekommunikációs szabályozásról Kis Károly Miklós áttekinti a telekom szabályozás alakulását az elmúlt években, Átfogó áttekintést ad, ugyanakkor nem értékeli a kialakult gyakorlatot, ehhez néhány adalék:  Egy 16 EU országot vizsgáló 2006-os tanulmány (Afonso-Scaglioni, 2006) szerint a minősége kis mértékben az átlag felett van (a szabályozói rendszer hatékonysága, a konfliktus kezelés, a termékekhez való hozzáférés és a piacra lépés feltételei alapján).Gyenge (legrosszabb 4 közé tartozunk) a fentiek közül a piacra lépés feltételeinek mutatója (ennek fontosabb elemei: az összekapcsolódás lehetősége, az infrastruktúra megnyitása, a számhordozhatóság, a diszkrimináció mentesítés, árkontroll)  Egy 2007-es szélessávú szolgáltatásokat vizsgáló Ipari, Kutatási Energiaügyi EU bizottsági anyag szintén átlagosnak találta szabályozásunk hatékonyságát, de kiemelte az alternatív szolgáltatókra nehezedő árprés problémáját (ebben majdnem a leggyengébbek voltunk az összehasonlításban már akkor is).Ugyanebben a tanulmányban a magyar hatóság (NHH) függetlenségét, reakcióidejét nagyon jónak ítélték európai összehasonlításban, miközben működése átláthatóságát a többiekhez képest gyengének.

2009 „nagy telekommuniációs szabályozási ügyei” és a kötet A telekommunikációs szektor nem volt a válság első frontjában  a „nagy ügyek” elsősorban a piac és az érvényes szabályozás problémáiból származtak és csak másodsorban a válság következményeiből. 1.Az új digitális platform indulásának zavarai 2.A szabad távközlési frekvenciák felhasználása 3.Az alternatív szolgáltatók és a legnagyobb inkumbens távközlési szolgáltató konfliktusának kezelése 4.Koncessziós díjak meghatározása a kereskedelmi rádiók és tv-ék piacán 5.A kereskedelmi rádiók frekvenciájával kapcsolatos törvénykezés 6.A média átfogó szabályozásának megújítása (lásd Gálik Mihály írása)